KIHÍVÁSOK ÉS TEENDŐK
Az idei az építkezés esztendeje a magyar agráriumban – hangzott el a Figyelő agrárkonferenciáján. Cél a magyar vidék megőrzése, fejlesztése, a hosszú távon is életképes gazdaságok támogatása. Ehhez növelni kell a hazai mezőgazdasági vállalkozások versenyképességét, termelékenységét és hatékonyságát. A modern technológiákat követő mezőgazdaság az, amely a sikeres és tudásalapú vidék alapjait megteremtheti – tulajdonképpen ezek az agrártárca célkitűzései.
Közben az agráriumot érintő digitális átalakulások egy olyan korszakváltást jelentenek, amely számos kedvező változást tartogathatnak. Többi között az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszer-termelésben, mivel több adatra, jobb minőségű információra építve helyesebb gazdálkodási döntéseket lehet hozni. Növeli a hatékonyságunkat, a versenyképességünket és magasabb jövedelemszintet tesz elérhetővé. Ennek megfelelően az Agrárminisztériumban mindent megtesznek, hogy a megújuláshoz szükséges eszközöket és feltételeket biztosítsák. Még az idén el akarják indítani a Digitális Agrárstratégia megvalósítását. Elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált szeretnék elérhetővé tenni. A digitális agrár-rezsicsökkentés egyik célja minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele. Másrészt az állam, illetve az Európai Unió felé való kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése és a döntéshozatali eljárások gyorsítása. Hatalmas lehetőségek, nagy adatvagyon áll már most is a gazdálkodók rendelkezésre, és a szaktárca célja, hogy ezt ki is tudják használni. Fel kell készülni arra is, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált, képzett munkaerőt igényel.
Door step egyeztetés a Figyelő konferenciáján. Gyuricza Csaba, Győrffy Balázs, Nagy István és Csányi Attila
Mivel 2019-ben a fejlődést támogató gazdaságpolitikára helyeződik a hangsúly, ehhez elengedhetetlen a stabil finanszírozási környezet megteremtése. A fejlődést 620 milliárd forint, a Vidékfejlesztési Program keretében már megítélt beruházási támogatás ösztönzi.
A közelmúltban pedig 50 milliárd forintos kerettel újabb beruházási pályázatot hirdetett a szaktárca az élelmiszer-feldolgozás és a borászati ágazat számára, amely április 3-ig volt elérhető az érdeklődők számára. Az idén el kívánják indítani a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit, beruházásait segítő, teljesen új kamattámogatási programot is. Ezeken túl a kormány elkötelezett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növelése, valamint az ágazati szereplők támogatása, illetve megerősítése mellett. Ennek érdekében a tavaly meghirdetett, újabb ökológiai gazdálkodást támogató pályázat keretösszegét a tárca megháromszorozta. Ennek megfelelően a tervezettek szerint mintegy 36 milliárd forint értékben minden jogosult pályázót támogatni fognak.
A mezőgazdaság nemzetgazdasági szempontból is stratégiai ágazatnak számít, azzal foglalkozni tehát hatalmas kihívás és felelősség. Az agrártárcánál tisztában vannak a feladatok súlyával, viszont a különböző szakterületek, kis- és nagyvállalatok, illetve szakemberek és gazdálkodók együttműködése nélkül nem lehet sikert elérni. A gazdák a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén már elérhetik a napokban megnyílt egységes kérelem kitöltési felületét. Az idén közel 50 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet az egységes kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. A gazdálkodók összesen mintegy 470 milliárd forintnyi támogatásra nyújthatják be az egységes kérelmeiket.
Az Agrárminisztériumban folyamatosan zajlik a szerződéses és integrációs kapcsolatok fejlesztésére irányuló munka. Termelői együttműködések nélkül nem lehet sikeresen piacra jutni, és a gazdálkodók érdekérvényesítése sem lehet megfelelő .
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint óriási potenciál van a hazai mezőgazdaságban. Nyolc év alatt 1800 milliárdról 2700 milliárd forintra nőtt az agrárium kibocsátása, ami azt jelenti, hogy növekedési pályára álltunk. A lemaradásunk folyamatosan csökkent, ugyanis az elmúlt években a növekedést tekintve mindig az első háromban volt a magyar mezőgazdaság. Óriási feladatok állnak előttünk, de hatalmas potenciál van még a magyar agrárgazdaságban – hangsúlyozta az elnök. Győrffy Balázs szerint az ágazat elérte a teljesítőképessége határait, ezért mindenképpen szükség van strukturális átalakításra, miközben ma a földhasználat fele a családi vállalkozásokhoz kötődik. Nagyon speciális, az adózási kedvezményeket megtartó változtatások kellenek, ugyanis az adópolitikán kívül a kormánynak nincs egyéb eszköze – hangoztatta az agrárkamara elnöke.
Urak a VIP-páholyban. Csányi Attila, Gyuricza Csaba, Győrffy Balázs és Nagy István
Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója előadásában arra fókuszált, hogyan használhatjuk ki Magyarország agrárpotenciálját. Mint kifejtette, ha a búza, az árpa és a kukorica esetén Magyarország elérné a nyugati termésátlagokat, és a jelenlegi gabonaexportunknak csak 5 százalékát visszafordítanánk takarmányfelhasználásra, akkor körülbelül 3,8-4 millió tonna plusztakarmányunk keletkezne. Amennyiben ezt sertés- és baromfihizlalásra fordítanánk, mintegy 5,36 millió többletsertést és 434 millió többletbaromfit tudnánk felhizlalni. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a sertés-előállításunkat meg tudnánk duplázni, a baromfiét pedig több mint másfélszeresére növelhetnénk.
Európa egyik legmeghatározóbb kukoricafeldolgozója, a Hungrana Kft. évente közel 1,2 millió tonna kukoricát vásárol fel közvetlenül 700, kereskedőkön keresztül pedig több ezer hazai termelőtől, több mint 50 milliárd forint értékben – mondta Reng Zoltán, a társaság vezérigazgatója. Kitért arra is, hogy Európában egyre több országban vezetik be az E10 nevet viselő üzemanyagot, amely 10 százalék arányban bioetanolt tartalmaz. Az E10 bevezetésének szükségességéről a V4 országok agrárkamarái veszprémi találkozójukon közös nyilatkozatot fogadtak el. Az E10 használata nálunk is felmerült, Magyarországnak pedig egyértelműen az az érdeke, hogy ezt bevezessük – fogalmazott Reng Zoltán. Ez ugyanis egy olyan motorbenzin – hangsúlyozta –, amelynek a bioetanolrészét magunk állítjuk elő magyar kukoricából, hazai feldolgozókban.
Detre Miklós, a Magyar Államkincstár igazgatója az agrártámogatások jelenlegi kifizetési tapasztalatairól és a 2020 utáni teendőkre való felkészülésről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyre jobb minőségű egységes kérelmek érkeznek be, amiben óriási szerepe van az azok jelentős részét benyújtó falugazdáknak, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. A kincstár igyekszik egyre inkább gazdabarát megoldásokat alkalmazni, az előzetes ellenőrzés 2016-os bevezetésekor még 45 ezer tételt tett ki, míg tavaly már csak 26 ezret, az idén pedig 22 ezret.
Kerekasztal-beszélgetés a korszerű gazdálkodásról. Gyuricza Csaba, Reng Zoltán, Tóth László Levente (Agrár Figyelő, főszerkesztő), Horváth Ákos (KNP LAW Nagy-Koppány Varga és Társai Ügyvédi Iroda, partner, vezető ügyvéd), Molnár István (Agrár-Béta Kft., ügyvezető)
Jó lenne, ha több feldolgozottabb terméket exportálnánk a mostani sok feldolgozatlanokkal szemben – vélekedett Hollósi Dávid, a Takarék Csoport Takarék Agrár Igazgatóság vezetője. Más szakágazatok térnyerését követően nagyon szeretné azt látni, hogy a kertészet és a gyümölcstermesztési adatok növekvő tendenciát mutatnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy megduplázódott a föld értéke, átlagosan 1,4 millió forint hektáronként. Olaszországban ugyanakkor 7-8 szoros földárak is vannak a magyarhoz képest – köszönhetően az öntözésnek.
Jákli Gergely, az Eximbank vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt év végétől a teljes agrárvertikum elérheti az Exim termékeit. Mint kifejtette, az Exim az adott országban működő exportőröket segíti biztosítással és finanszírozással, egyszersmind a világ élvonalában van hitelezési és biztosítási termékeivel. Tehát azt, amit egy francia, német, angol, amerikai vállalkozás elérhet a saját exporthitelügynökénél, annak a többségét a hazai vállalkozás is eléri a magyar ügynöknél. Amiben viszont le vagyunk maradva, hogy külföldön sokkal nagyobb arányban veszik igénybe a vállalkozások az exporthitelügynököket, mint Magyarországon. Ez pedig adott esetben finanszírozási lemaradottságot okozhat a célpiacon.
Még mindig óriási az élelmiszer-pazarlás mértéke, üzleti érdek is, hogy erre a problémára közösen megoldást találjunk – mondta Pártos Zsolt, a Tesco-Global Áruházak Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint fogalmazott, a kiváló minőség mellett nagyon fontos a fenntarthatóság kérdése. Azt várják tőlük, hogy korrekt, fair módon kereskedjenek, ne csak elvegyenek a társadalomtól, hanem adjanak is neki. Két fontos területet emelt ki, az egyik az élelmiszer-pazarlás, a másik a csomagolás újrahasznosítása. Az Európai Unióban éves szinten 100 millió tonna élelmiszert dobnak ki, Magyarországon pedig körülbelül évi 1,8 millió tonna élelmiszer-felesleg keletkezik. A vállalatnál 2020-ra minden áruház részt vesz az élelmiszer-pazarlás elleni programjukban, 2025-re pedig teljesen újrahasznosítható csomagolást terveznek bevezetni a saját márkás termékeiknél.
