A társasági adó (tao) mérséklése valójában a nagyvállalatoknak kedvez, így ellentmond vele a kormány a saját politikájának, miszerint a kis és közepes cégeket részesítené előnyben. A közteher kulcsának a csökkentésétől hiába várják, hogy az majd befektetéseket hoz Magyarországra, úgysem ez lesz a döntő. A tao csak egy igen kis részét teszi ki a vállalkozások fizetnivalójának, így nem is valódi ösztönző – ilyen és hasonló érvelésekkel ugye ön is találkozott mostanában?
A fenti kritikák mindegyikének van némi valóságalapja, de ha a teljes képet nézzük, akkor kiderül, hogy nem helytállóak. Először azt kell tisztázni, hogy a társasági adó csökkentését nem most kezdte el a kormány, hanem már 2010-ben, a hatalomváltást követően született róla döntés. A haszonélvezők első körben a kis- és közepes vállalkozások voltak, amelyek Magyarországon a cégek zömét jelentik. Ez évtől az adó kulcsa egységesen 9 százalékra mérséklődött, ami valóban a nagyvállalatoknak jelentett nagyobb könnyítést, de csak azért, mert a többiek – ebben a vonatkozásban – már eddig is kevesebb közterhet fizettek.
„Minden adócsökkentés jól jön, nem igaz, hogy a vállalkozások, legyenek azok kicsik vagy méretesek, nem érzékelik a közteher mérséklésének a hatását” – nyilatkozta a Figyelőnek Lakatos Zsuzsa adótanácsadó. Tapasztalatai szerint azon cégek körében, amelyek az idei könnyítés nagyobb haszonélvezői, vegyes a tulajdoni hányad. Vannak tisztán magyar kézben lévő társaságok, és persze kicsit talán nagyobb arányban külföldi hátterűek is.
Az adókulcs egy számjegyűvé tétele amellett, hogy pénzt hagy a társaságoknál, üzenetérték szempontjából is fontos – hívta fel a figyelmet a szakértő –, hiszen beleilleszkedik abba a folyamatba, amelynek a végső célja a hazai vállalkozásösztönzés. Sok másik példát is lehetne erre hozni, de Lakatos Zsuzsa a kisvállalati adót (kiva) emelte ki, amelyet a személyi jellegű ráfordításokra sokat költő cégeknek találtak ki. Ügyfelei visszajelzései alapján állítja: a NAV-nál is fordulat következett be a hozzáállás tekintetében. Mára már, a korábbiaktól eltérően, nem a legnagyobb kiszabható bírság beszedésén van a hangsúly, hanem megjelenik a segítő attitűd is.
„A cégek életét próbálják könnyebbé tenni”, de még mindig nagyon sok a bürokratikus akadály, ami viszont rengeteg energiát von el a társaságoktól – hívta fel a figyelmet Lakatos Zsuzsa. Ezért is fontos szerinte, hogy „továbbhaladjunk az egyszerűsítés és könnyítés útján”.
Egyet ki is emelt a megoldásra váró problémák közül: egyes számítások szerint 60 különféle típusú adónem van az országban. Mindegyik részletes leírásának a megismerése, az újdonságok nyomon követése embert próbáló feladat. Létezik egy mondás is ezzel kapcsolatban: Magyarországon talán a legnehezebb a könyvelők sorsa, amihez képest Szlovákiában egy, Csehországban több fokkal jobb a helyzet.
ADÓZÁSI LOGIKA
Van még egy lényeges szempont, amelyről az intézkedés jelentőségét megkérdőjelezők el szoktak feledkezni, s ez a tavalyi megállapodás a munkaadókkal. Ennek keretében a kormány különféle engedményeket tett a vállalkozók számára az elvárt béremelésekért cserébe. A társasági adó leszállítása ennek a keretrendszernek a részeként értelmezhető, és ez is a béregyezmény része – nyilatkozta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató elemzője. Egy másik ilyen segítség egyébként a munkáltatói járulék csökkentése, az idén első lépésként 27-ről 22 százalékra.
Arra a kérdésre, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa mikor követheti a mélybe a taót, a szakember szerint jelenleg nehéz válaszolni, hiszen egyrészt függ a költségvetési mozgástértől, másrészt pedig most inkább a járulékok csökkentése van napirenden; ez azonban „természetesen változhat”. A 9 százalékos egységes szja bevezetése már évek óta téma Magyarországon. Legutóbb például tavaly ősszel a Világgazdaságban nyilatkozott erről a témáról Orbán Viktor miniszterelnök, aki szívügyének nevezte a kérdést. Nem sokkal később Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy már 2018-ban reális kérdés a csökkentés.
Fontos hatása lehet a társasági adó mérséklésének az olyan döntések meghozatalánál, hogy bizonyos tevékenységeket Magyarországra hozzanak-e a cégek – vélekedett a kutatóintézet szakembere.
A vállalatok továbbá az adott piac megközelíthetőségét, az infrastrukturális környezetet, az adminisztratív terheket és a munkaerő képzettségét is figyelembe veszik a döntés meghozatalakor. A működő tőke beáramlása pedig – a gazdaság fehéredésével együtt – nagy valószínűséggel részben ellensúlyozhatja a költségvetés kieső bevételeit. A lyuk nem eget verően nagy, hiszen 150-170 milliárdról lehet szó, miközben például az áfabevétel összesen 3290 milliárd forint volt 2016-ban.
REKORDDÖNTÉSEK
A fentiekből jól látszik, hogy Magyarország is beszállt a nemzetközi adóversenybe, legalábbis ami a jövedelmeket terhelő adózást illeti (tao, szja). A cégek 9 százalékos közterhe Európában rekordalacsonynak számít – nem véletlen, hogy csípős megjegyzéseket is hallani arról, hogy adóparadicsom lettünk.
Kérdés, hogy a károsnak tartott adóverseny ellen küzdő Brüsszel mennyire lesz képes fellépni a hazai politikával szemben. A tervezett fiskális uniónak része lenne például a társaságiadó-alap harmonizálása, s idővel a kulcsok egységesítése is. Ám ennek a megvalósulása a tagállamok érdekellentétei miatt még bizonytalan. Gondoljunk csak arra, hogy a magas taokulcsokkal rendelkező országoknak – mint például Németországnak vagy Franciaországnak – sem igazán érdeke a harmonizáció, hiszen esetükben az adóbevétel-kiesést okozna.
Egykulcsos lett az adó
Az igazi újdonság a társasági adó változásában ettől az évtől az volt, hogy a nagyobb, azaz az 500 millió forint feletti árbevételű cégek kulcsát 19-ről 9 százalékra csökkentették. Továbbá egykulcsossá vált a teher, ami azt jelenti, hogy az eddig 10 százalékkal adózó kisebb vállalatok közterhei is mérséklődtek, igaz, kisebb mértékben. Érdemes kiemelni, hogy 2010 előtt is volt kedvezményes társaságiadó-kulcs, de azt nagyon kevés cég vehette akkor igénybe. A kormányváltáskor jelentősen felemelték az értékhatárt, s a haszonélvezők köre jelentősen nőtt. Fontos még tudni, hogy a kkv-k adószintje a sok könnyítés ellenére még mindig igen magas; ennek az oka részben az, hogy az igazán nagy cégek a korábbi években-évtizedekben jelentős kedvezményekben részesültek, hogy tevékenységüket idehozzák.
