Számos agrár- és élelmiszer-ágazati stratégia készült már a rendszerváltozás óta Magyarországon. Ezeknek az ágazati szemlélet mellett az is közös jellemzőjük, illetve lényegében alapvető mondanivalójuk volt, hogy tíz, húsz vagy ötven év múlva hány tonna kukoricát termeljünk majd Magyarországon, mennyi erőgépre vagy milyen beruházásokra lenne szükség. Emellett e stratégiák a mezőgazdaság alapvető célját sokszor politikai kérdésnek állították be.
Ezzel a szemlélettel szakít most elkészült szakmai javaslatcsomagjában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Ugyanis nem az ágazatokat veszi sorra, azt pedig még csak nem is prognosztizálja, hogy várhatóan mi történik a következő évtizedekben. Ehelyett a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaságot egészében, a strukturális alapoktól próbálja áttekinteni. Igyekszik feltérképezni, beazonosítani a fejlődést akadályozó tényezőket, megoldási javaslatokat is kínálva. Az említett alapokat a Termőföldön innen, a Termőföldön és a Termőföldön túl halmazba tömöríti a NAK (lásd a keretesünket).
A kamara abból indul ki, hogy a világ mezőgazdasága számára a legnagyobb kihívást az élelmiszer, a víz és az energia iránti növekvő szükségletek kielégítése jelenti majd. Magyarország agroökológiai potenciálja ugyanakkor 18-20 millió ember élelmiszer-ellátását tenné lehetővé, versenypozíciónkhoz azonban szükségesek bizonyos intézkedések. A felértékelődő hatékonyság érdekében a NAK erősítené a hazai k+f+i kapacitásokat, emelné az oktatás, képzés szín-vonalát, valamint fejlesztené a szaktanácsadási rendszerek szakmai felkészültségét.
Az elkövetkező évek egyik nagy feladata lesz a termőföld magyar kézben tartása, a tulajdonjogi viszonyok rendezése, egy egészséges, stabil birtokszerkezet megteremtése. A kamara álláspontja szerint a jelenlegi elaprózott birtokstruktúra – versenyképesen – nem fenntartható. Az elkövetkező években a gazdaságosabb termelés és az elöregedő gazdatársadalom okán mindenképpen birtokkoncentráció és a gazdálkodók számának csökkenése várható. A NAK kiemelten fontos célnak tartja annak elősegítését, hogy a főállású, a földet megművelni szándékozó mezőgazdasági termelők egyszerűbben juthassanak termőföldhöz. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése céljából jelenleg is zajlik egy program, azonban az újratermelődést is meg kell akadályozni a kamara szerint. A kisebb értékű földek eladásához kapcsolódó költségek mérsékléséhez szükség van az ügyvédkényszer megszüntetésére, ez az osztatlan közös tulajdon felszámolásában is fontos lépést jelentene – javasolja a NAK a földforgalmi törvény felülvizsgálatával együtt.
Transzparensebbé tennék a működési formákat, amelyek terén főként a jelenlegi adózási és szabályozási környezet miatt is nagy az „átláthatatlanság”. Egy-egy termelő több szervezeti formában is végezheti a tevékenységét, tehát amellett, hogy őstermelő, egyben lehet kistermelő, egyéni vállalkozó, bt. vagy kft. is. A kamara szükségesnek tartja ennek egyszerűsítését, a párhuzamosságok megszüntetését a családi gazdaságok önálló jogi személyként való elismerésével. Javaslata alapján a jövőben a következők lennének az elismert formák: őstermelő, egyéni vállalkozó, családi mezőgazdasági vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet.
Olyan adórendszert kell kialakítani továbbá – indítványozza a NAK –, amely adóoptimalizálás helyett arra ösztönöz, hogy minél nagyobb termelési értéket állítsanak elő egységnyi területen. Erre a családi gazdaságok önálló jogi személyiséggel való felruházása lenne alkalmas, kedvező adózási szabályokkal, a „trükközésre” való kényszer nélkül. A megkezdett áfacsökkentés mellett olyan adórendszert kell kialakítani – véli a szervezet –, amely az őstermelői adózást a valóban háztáji gazdálkodást folytatókra továbbra is fenntartja. S megfelelő jogi és adózási ösztönzőkkel, a jelenlegi kedvezmények megtartásával, de transzparens módon támogatja a magyar kis és közepes méretű gazdaságokat. Ennek érdekében a támogatási összeg nélkül számított agrárbevételek 100 millió forint összeghatárig legyenek adómentesek – javasolja a NAK. Ha más nem is, ez az ötlet biztosan sokaknál kiveri majd a biztosítékot. A nagycsaládok például azt kérdezhetik, hogy az összes kiadásuk után miért is ne igényelhetnék vissza az áfát, akár visszamenőlegesen.
A kamara ugyanakkor – függetlenül a 2020 utáni közös agrárpolitikáról szóló tárgyalások eredményétől – szükségesnek látja, hogy 2000 milliárd forint támogatási forrás álljon a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidék rendelkezésére a következő vidékfejlesztési programban. Rögzítenék a nemzeti dotációk maximális szintjét, ezen belül külön programokat indítanának mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szinten versenyképes vagy azzá tehető vállalkozásoknak. A vidékfejlesztésen belüli támogatások meghatározott hányadát innovációs célra költenék, és előnyt biztosítanának a munkaerő-megőrzést elősegítő invesztícióknak, valamint a komplex, egész üzemre innovatív beruházást megvalósító projekteknek.
A felszíni vizeket vissza kellene tartani, az öntözött területeket pedig jelentősen növelni, csak így érhető el a fehérjeprogram sikeres megvalósítása, a vetőmag- és az élelmiszeripar számára magas színvonalú termékek (gyümölcs, ipari zöldség) előállítása – véli a NAK. A kamara szerint a piaci folyamatokból fakadó károk mérséklésére létre kell hozni egy jövedelemstabilizációs alapot, s azt az élelmiszeripar számára is meg kell nyitni. Az állattartó ágazatokban pedig a hiányzó komplex kockázatkezelési rendszert is ki kell építeni. Emellett egyaránt fontos a szövetkezések, a termelői csoportok, a horizontális és vertikális integrációk megerősítése. A fejlődéshez azonban javítani szükséges a teljes élelmiszerlánc együttműködését és hatékonyságát. A NAK prioritásként kezelné az agrártermékek hazai kiskereskedelmében a nemzeti tulajdonban levő kereskedelmi láncok kialakítását és a magyar áruk arányának további növelését a boltok polcain. Ennek érdekében 50 százalék fölé emelné a magyar tulajdonú üzletláncok piaci arányát.
A kamara olyan vidéki Magyarországot szeretne, amelynek a gerincét a „parasztpolgári” réteg adja saját vállalkozással, saját egzisztenciával, felkészültséggel, magabiztossággal, kulturális igényességgel. A kívánt változások érdekében megkezdik az egyeztetéseket a kormánnyal egy jogszabályalkotási tervről, valamint az egyes ágazati stratégiákról.
A MEGOLDANDÓ FELADATOK
I. Termőföldön innen
1. Versenyképes birtokszerkezet
2. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek különálló öröklési rendszere
3. Az adórendszer, a működési formák egyszerűsítése
4. Adatszolgáltatások, gazdaságszerkezeti adatbázisok
5. Kutatás-fejlesztés, innováció mint a fejlődés motorja
6. Tudásátadás, tudásmenedzsment
7. Támogatáspolitika
8. A mezőgazdasági vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés alapjainak a megteremtése
II. Termőföldön
1. Termékpályaszintű együttműködési lehetőségek az agrárgazdaság területén
2. Munkaerő-foglalkoztatási kérdések
3. Digitalizáció
4. Versenyképes szaporítóanyag-előállítás és fajtainnováció
5. Fenntarthatóság az agráriumban
III. Termőföldön túl
1. Diverzifikáció
2. A generációváltás segítése
3. Az élelmiszeripar fejlesztése
4. Rövid ellátási láncok kialakítása
5. Kereskedelem és piacfejlesztés
6. Gyarapodó vidék
Forrás: NAK
