Megkülönböztetett figyelem
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tervei szerint ez év tavaszán kerülhet napirendre az ágazati működési formák és adórendszer átalakítása – jelentette be Győrffy Balázs, a szervezet elnöke. Olyan adórendszert kell kialakítani – indítványozza a kamara –, amely adóoptimalizálás helyett arra ösztönöz, hogy minél nagyobb termelési értéket állítsanak elő egységnyi területen. A működési formák sokfélesége a NAK szakértői szerint gyakorlatilag teljességgel lehetetlenné teszi a piac átláthatóságát, a banki finanszírozási lehetőségek bevonását és egy versenyképességre ösztönző adózási rendszer kiépítését. Ezért szükségesnek tartják a jelenlegi működési formák egyszerűsítését, a transzparencia megteremtését. Ennek érdekében önálló jogi személyiséget kapnának a családi gazdaságok. Ezzel megteremtenék a családi mezőgazdasági vállalkozást (CSMV), melynek esetében terveik alapján a támogatási összeg nélkül számított agrárbevételek százmillió forintig adómentesek lennének.
Az ajánlás lényege
A kamara szerint a szektorban főként a jelenlegi adózási és szabályozási környezet miatt nagy az „átláthatatlanság”. Egy-egy termelő több szervezeti formában is tevékenykedhet, tehát amellett, hogy őstermelő, egyben lehet kistermelő, egyéni vállalkozó, valamint dolgozhat bt. vagy kft. keretében is. A NAK szükségesnek tartja a párhuzamosságok megszüntetését, mégpedig a családi gazdaságok önálló jogi személyként való elismerésével. Javaslata alapján a jövőben a következők lennének az elismert működési formák a mezőgazdaságban: őstermelő, egyéni vállalkozó, családi mezőgazdasági vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet.
A CSMV-k lényege, hogy a felek közeli hozzátartozói viszonyban lennének egymással, az együttműködésüket szerződésben szabályoznák, amely adott esetben kiterjedne a vagyon egyben tartását lehetővé tevő egyezségre, jog alapítására, de akár öröklési szerződési jelleggel a vagyon öröklésére vonatkozó külön megállapodásra is. A kamara szerint megfontolandó, hogy a családi gazdaság ezen vállalkozási formában mezőgazdasági üzemként történő működtetése során a családtagoknak a kft.-kéhez hasonló korlátozott anyagi felelősségük legyen, a vezető pedig ügyvezetőnek lenne tekinthető. Továbbá ezen cégforma esetén a föld használatára érvényes földforgalmi szabályokat is kedvezőbbé kellene tenni, például a bevitt területekre vonatkozóan külsős fél elővásárlási joga ne érvényesülhessen, azonkívül a leszármazók közötti illetékmentességhez hasonló szabályokat kellene alkalmazni. Javasolják továbbá az új családi gazdaságokba apportként bevitt javak adó- és járulékmentességét, amely a termőföldre is vonatkozna.
Amennyiben a kamara tervei megvalósulnak, a kilencszázalékos társasági adó – a javaslatban értékhatárnak számító százmillió forint esetében kilencmillió forint – ott maradna az érintett kedvezményezettek zsebében – emelték ki a lapunk által a témában megkérdezett adószakértők és egy könyvvizsgáló. Egyikük arra is rámutatott, hogy a kedvezményezettek „könnyítése” összességében ennél valójában nagyobb lenne a kamarai tervek maradéktalan megvalósulása esetén. Egyúttal felhívta a figyelmet: a kedvezmény mértéke nem elég ahhoz, hogy „felhívás legyen keringőre a trükközés tekintetében”. Az nem életszerű – vélte –, hogy valaki emiatt kezdjen bele mondjuk a földművelésbe. Ám mivel a kedvezményt a támogatásokhoz hasonlóan a csak részben mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások számára is elérhetővé kellene tenni, biztosan lennének, akik elgondolkodnának egy „agrár-melléküzemág” indításán.
Csökkenő adminisztráció
A javaslat iránya jó, elmozdulást jelent abba az irányba, hogy a valóságban egy irányítási központból vezérelt, de az adózási-támogatási szabályok miatt több entitásba szétírt gazdaságok egy entitásban működjenek – mondta ugyanakkor az agrárkamarai kezdeményezésről a Takarék Csoport mezőgazdasági részlegének a vezetője. Mint azt Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság igazgatója lapunknak kifejtette, a jogi formával járó számviteli rend, kettős könyvvitel, beszámolókészítés bevezetése hozzájárul ahhoz, hogy az ezen vállalkozások beszámolóiban foglaltak közelebb kerüljenek a tényleges profitabilitáshoz, így banki szempontból is jobban megítélhetővé válik a gazdálkodásuk. A menedzsmentkapacitásuk, erőforrásaik nagyobb részét tudják a tényleges gazdálkodásra fordítani, csökken az adminisztrációs igény. Megbízhatóbb statisztikai adatok állhatnak rendelkezésre egyes ágazatok jövedelemtermelő képességét tekintve, így az uniós és nemzeti támogatások jobban célozhatók, valamint segítséget jelent a nemzeti agrárstratégia hangsúlyainak adjusztálása során is – tette hozzá.
Hollósi Dávid megjegyezte még, hogy jelenleg egy tipikus családi cégcsoportban nem csak a Ptk. szerint közeli hozzátartozók működnek együtt, így a csoport még a fentebb írt összeghatár alatt sem lesz teljes. A javasolt százmillió forintos limit pedig körülbelül 250 hektáros üzemméretnek felel meg. Összehasonlításként: jelenleg 200 hektár alatti egyéni gazdaságok összesen 2,1 millió hektár földterületen gazdálkodnak, vagyis a javaslat a hazai agrárium jelentős hányadát érinti majd. Jobban célkeresztbe kerülnek ezek az új entitások a kereskedelmi bankok, integrátorok körében. A kereskedelmi bankok általi jobb finanszírozhatóság mindenesetre az adókönnyítési tervek megvalósulásának egyenes következménye lenne. A Takarék Agrár Igazgatóságnál arra számítanak, hogy ezzel reálisan 2021. júniustól lehetne számolni.
Emellett – tért ki rá a banki szakember – az EU által 2020 után bevezetendő támogatási felső korlát, az úgynevezett capping is hathat a nemkívánatos darabolás irányába, mivel már akár 250-300 hektáron gazdálkodó termelő is érintett lehet a dotációelvonásban. A capping ugyanis a jövőben már nemcsak az alaptámogatásra vonatkozna, mint jelenleg, hanem kiterjedne a zöldítésre és a termeléshez kötött finanszírozásra is (levonva a munkabéreket, amennyiben így vezetjük be), ami a jelenlegi családi mezőgazdasági vállalkozási tervezettel együtt (és több gyermek esetében) csak erősíti majd a nagyobb cégek feldarabolásának a kérdését.
Hogyan tovább?
A kamarai javaslat mérlegelésekor természetesen nem csak termelői, adózási vagy banki szempontokat kell figyelembe venniük a döntéshozóknak, ugyanilyen fontosak a politikai, nemzetgazdasági és társadalmi szempontok is, sőt, lényegesebbek. Szerettük volna tehát megismerni a szaktárca szakmai álláspontját is a NAK javaslatáról – konkrétan indokoltnak tartja-e az Agrárminisztérium egy új cégforma bevezetését, illetve elkezdődtek-e az ezzel kapcsolatos egyeztetések –, kérdéseinkre azonban lapzártánkig nem kaptunk választ. A NAK még tavaly májusban mutatta be javaslatcsomagját, illetve ennek részeként az adózással kapcsolatos indítványokat. Már akkor előrevetítve azt is, hogy megkezdi a szükséges egyeztetéseket a kormánnyal egy jogszabályalkotási tervről, valamint az egyes ágazati stratégiákról. A kamara javaslatai javaslatok – mondta mindent és semmit se sejtetően a minisztérium egyik magas rangú illetékese a közelmúltban, amikor a NAK adózási javaslatairól kérdeztem.
Borítófotó: Gazda a kutyájával. A kamarai javaslat is segíthet nekik?
