SZÉLMALOMHARC
Maga az Energiewende mint szófordulat még az 1970-es években született meg Németországban: az atomerőművek ellenzői találták ki, amikor megpróbálták felrajzolni a nukleáris energia alternatíváit. A kormányzat azonban csak a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után karolta fel az elképzeléseiket. A cél az volt, hogy a globális felmelegedés elleni harcban Németország afféle mintaállammá váljon. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának a visszaszorítása mellett az atomfüggőségüket is fel akarták számolni.
A terveik azonban visszafelé sültek el. Sokat elmond maga a tény, hogy 2025-ig úgy fognak ötszázmilliárd eurót költeni az Energiewende-re, vagyis az energiamegújulásra, hogy közben ebből a hegynyi pénzből nemcsak hogy nem tudják elérni a klímacéljaikat, de 2016-ban például kismértékben még nőtt is a szén-dioxid-kibocsátás az országban. A statisztikákból világosan látszik, hogy ezen a téren 2009 óta nem sikerült jelentős előrelépést tenniük. Viszont az Environmental Progress nevű kutatószervezet elemzése szerint ha a citált ötszázmilliárdot atomenergiára költötték volna, akkor a globális felmelegedés elleni harcban kifejezetten jól állnának: annyira, hogy az igényeik száz százalékát fedezhetnék tiszta energiából.
Na de hol siklottak ki a terveik? A bajaikat könnyű megérteni két német település példáján keresztül. Az egyik a Potsdamtól nem messze fekvő Feldheim, amely afféle mintafalu lett az évek során. Bár alig több mint száz ember lakik a kistelepülésen, itt aztán van szélturbina, napelemek (méghozzá több mint 280) meg biogáztelep is, ahol az áramot marha- és disznótrágyából állítják elő. Itt a „zöldforradalom” már 1995-ben elkezdődött, és azóta még egy látogatóközpont is épült itt, hogy kiszolgálja mindazokat, akik a csodájára akarnak járni a helyi eredményeknek.
Innen viszont nem is olyan messze fekszik Jänschwalde, ahol egy átlagos évben 11 millió tonnányi barnaszenet égetnek el abban az erőműben, amely a település határában fekszik. A helyzet az, hogy a két merőben eltérő falumodell egymás nélkül nem tud létezni.
Ugyanis annak az energiának a tárolása, amelyet a nap- és szélerőművek termelnek, kifejezetten problémás. Márpedig a termelés leáll, ha nem süt a nap vagy nem fúj a szél. A gondjaikat csak fokozza, hogy az áramfogyasztás épp akkor ugrik meg a legjobban, amikor sötét van. Ahhoz, hogy a
kieséseket kezelni lehessen, rugalmas, könnyen szabályozható erőművekre van szükség: ebben pedig a prímet az egyébként roppant környezetszennyező szénerőművek viszik. Tavaly e létesítmények 53 százalékos teljesítménykihasználtság mellett működtek: ez az arány a naperőműveknél alig haladta meg a tíz százalékot. Mivel a németek így sem jutnak elég energiához, importra szorulnak: emiatt viszont egyre jobban függnek a francia atom-, valamint a lengyel és cseh szénerőművektől. A német zöldforradalomra jellemző, hogy a részben elbaltázott energiapolitika miatt Észak-Rajna–Vesztfália tartományban még az év elején egy 130 éves dómot is le kellett dózerolni. A települést, Immerathot, ahol a templom állt, még tizenkét éve ürítették ki. Ám a felszólítás ellenére két család jó ideig nem volt hajlandó elhagyni a falucskát. Több környezetvédő egyesület, így a Greenpeace is tiltakozott a rombolás ellen, de mindhiába. Az ország szénfüggősége miatt szükség volt a pusztításra: Immerath helyén az esseni központtal működő RWE Power barnaszénbányát hoz létre. A külszíni fejtéssel is foglalkozó svéd Vattenfall korábbi szóvivője, Thoralf Schirmer szerint az is előfordulhat, hogy a barnaszén-kitermelés az országban még a 2040-es évekre sem szűnik meg.
Akárhogy is, a szakértők újabban Németország mellett Kaliforniát szintén kritizálják. Az Environmental Progress emlegetett kutatása alapján ők is sokkal jobban jártak volna, ha a nap- és szélerőművek helyett a nukleáris energia mellett teszik le a garast. A történetük kísértetiesen hasonlít a németekére: a nyugati parton fekvő államban százmilliárd dollárt költöttek az átállásra, de a beruházásaik nemhogy nem hozták közelebb a „zöldparadicsomot”, de a szén-dioxid-emisszió 2011 és 2015 között még nőtt is Kaliforniában, úgy, hogy közben a többi 49 államban az összesített eredményekben háromszázalékos csökkenést mértek – derül ki az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynökségének adataiból. A megújuló energiaforrások erőltetése miatt viszont az áramért egyre többet kell fizetnie a lakosságnak: Kaliforniában 2009 és 2017 között az árak összesen 22 százalékkal emelkedtek.
Az immerathi dóm lerombolása. Az atomellenesség egyik áldozata egy 130 éves templom lett
REKORDER
Az unión belül az Eurostat adatai szerint 1990 és 2016 között Csehország növelte a legnagyobb arányban az atomenergia-termelését: méghozzá összesen 91,5 százalékkal. Ezen időszak alatt Németország 44 százalékos csökkenést ért el. Jelenleg a nukleárisenergia-termelők közt az EU-ban Franciaország a legnagyobb: a közösség össztermelésének közel a feléért felelnek.
NAPELEMES AUTÓPÁLYA
Egy kilométeres szakaszon, összesen hatezer négyzetméternyi területen épült ki a világ első napelemmel fedett autópályája Kínában. A telepeket áttetsző betonnal borították be. A technológia egyelőre viszonylag drága: négyzetméterenként több mint 120 ezer forintba kerül. A beruházás nyolcszáz háztartást tud kiszolgálni. A felhasznált technológiára a hírek szerint több cégnek is fájt a foga. A hónapokkal ezelőtti átadó után nem sokkal néhány kisebb szeletet ki is loptak az elemekből.
