JELÖLTEK
8 034 843 fő – ennyien vehetnek majd részt október 13-án az önkormányzati választáson. Amennyiben a részvételi adatokra szeretnénk tippelni, mindenképp kisebb százalékot lőjünk be, mint az országgyűlési megmérettetések esetében. A 2014-es önkormányzati és az idei uniós választáson szavazók aránya majdnem megegyezett, 44 százalékot ért el. A tavalyi parlamenti voksoláson 69,7 százalékos volt a megjelenés.
A most záruló önkormányzati ciklus már ötéves volt. 2014-ben volt utoljára, hogy az országgyűlési és a helyhatósági választásokat (akkor az uniós szavazást is) ugyanabban az esztendőben tartották. Öt éve már az új Alaptörvény alapján döntöttek a szavazók az önkormányzatok összetételéről.
Az egyéves csúsztatással az volt a cél, hogy a választók a helyi ügyekről ne egy végletesen felfokozott politikai klímában döntsenek, tisztábban tudjanak határozni a településük vezetőiről. A ciklusbővítés pedig az utóbbiak számára több időt biztosít programjuk megvalósítására.
HÁNY KÉPVISELŐ LESZ?
Az idén összesen 3177 polgármestert és egy főpolgármestert választanak meg az országban, összesen 10 278 szavazókörben. 16 787 települési önkormányzati képviselői poszt „kiadó”, ebből a kistelepüléseken (tízezer fő alatt) 14 522, míg a városokban és a fővárosban 2265 fő kerül majd be az önkormányzati képviselő-testületekbe.
Ez utóbbi megoszlása a következő: 1628-an egyéni körzetekből jutnak majd mandátumhoz, míg 637-en kompenzációs listáról. A Fővárosi Közgyűlésbe 33-an jutnak be (23 kerületi polgármester, kilenc listás képviselő és a főpolgármester), míg a 19 megyei közgyűlésbe 381-en. Tudni kell, hogy már a 2010 utáni Fidesz–KDNP-s parlamenti többség átlagosan a kétharmadára csökkentette a megválasztott önkormányzati képviselők számát.
Október 13-án a települések vezető pozícióiért most 7504-en állnak rajtvonalhoz. Az önkormányzati képviselő-jelöltséghez 45 878-an gyűjtötték össze a megfelelő számú ajánlást, ebből 34 930-an kislistás jelöltek, tehát kistelepülésen indulnak majd. A tízezernél nagyobb lélekszámú városokban 5779-en egyéni körzetben méretik meg magukat, míg kompenzációs listáról 5169-en akarnak majd bejutni a képviselő-testületekbe. Budapesten a huszonhárom kerületre 79 polgármester- és 1019 egyéni képviselőjelölt jut, 979-en listás aspiránsok lesznek.
A polgármesterjelöltek közül 828-an Fidesz–KDNP-sek, míg a kormánypártok 387 főt támogatnak. Az ellenzéki összefogás mindössze 128 aspiránst indít. A tízezer fősnél nagyobb városokban 53-ban valósult meg az együttműködés, és 31-ben lesz közös ellenzéki polgármesterjelölt.
Botka László beleállt a kampányba. A szegedi polgármester hivatalosan nem MSZP-, hanem egyesületi színekben indul
KILENC A CSÚCS
A Nemzeti Választási Iroda honlapjáról kiderül, hogy a 232 szavazót számláló Hermánszegen (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) lesz a legtöbb, kilenc polgármesterjelölt. A négy képviselői helyre itt tízen jelentkeztek be, közülük hárman egyben a településvezetői posztért is indulnak.
Szegeden kívül még hét olyan helység van az országban, ahol nyolc polgármesterjelölt áll szemben egymással. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Boldván 1805-en, a Vas megyei Egyházasrádócon 1082-en, a Baranya megyei Görcsönyben 1320-an, Királyegyházán 744-en, a somogyi Őrtiloson 395-en, a hevesi Tarnabodon 441-en, a zalai Zalatárnokon 513-an voksolhatnak rájuk.
Érdekesség, hogy a Békés megyei Kunágotán 49-en indulnak a hat képviselői helyért, de 48 jelölt van a Hajdú-Bihar megyei Egyeken, 46 a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon és a Baranya megyei Alsószentmártonban, 42 pedig a Heves megyei Halmajugrán. Negyven egyéni listás jelölt indul Tiszalúcon (Borsod-Abaúj-Zemplén), 38 Battonyán (Békés), 36 Aranyosapátiban (Szabolcs-Szatmár-Bereg) és Jászárokszálláson (Jász-Nagykun-Szolnok), 35 pedig Tápiószőlősön (Pest).
SZEGEDI FURCSASÁGOK
A kistelepülések mellett unikum Szeged, ahol 133 715 választókorú állampolgár voksolhat nyolc polgármesterjelöltre. A csongrádi megyeszékhelyen izgalmas helyzet alakult ki, amely megér egy elemzést. A falvakkal valamiben mégis rokonságot mutat a nagyváros: hivatalosan egyetlen polgármesterjelölt sem pártjelölt. Botka László regnáló városvezető neve mellől eltűnt például az MSZP: ő az Összefogás Szegedért Egyesület (az ÖSZE valójában a parlament ellenzéki pártjainak a gyűjtőszervezete) színeiben indul. A baloldal képviselőjelöltjeié mellett az ÖSZE-n kívül szerepel majd az MSZP, a Momentum, a DK, az LMP és a Jobbik neve is. Bartha Lászlót – aki 1998 és 2002 között fideszes színekben vezette a várost – a Tisza Koalíció nevű helyi szervezet támogatja. A magukat „polgári oldaliként” definiáló civilek mind a húsz egyéni körzetben állítottak jelöltet. Egyébként Barthát 2002-ben Botka győzte le a választáson. A helyi Fidesz–KDNP azóta sem tudta kiheverni Bartha polgármesterségét, nem tudták átvenni a város irányítását.
Hivatalosan a kormánypártok logója nem szerepel majd Nemesi Pál neve mellett sem, bár a független jelölt mellett kampányolnak. A nagyvállalkozóként dolgozó Nemesinek kiváló kormányzati kapcsolatai vannak, amit a kampányban is hangsúlyoz. A pártszövetség mindegyik egyéni körzetben rajthoz áll a jelöltjeivel.
További független polgármesterjelölt lesz Szegeden az a Lauer István, aki öt éve az MSZP–DK–Együtt–PM–Összefogás Szegedért színeiben került a közgyűlésbe. Akkor a 2-es körzetet nyerte meg, meggyőző fölénnyel. A Pick Zrt. ebben a körzetben épít új gyártóbázist, amit Lauer a saját sikerének is tartott. Ezért is sértődött meg azon, hogy az MSZP most átengedte a választókörzetet a DK-nak, emiatt hagyta ott a baloldalt.
Az utóbbi években sokszor szerepelt az országos hírekben az ugyancsak függetlenként induló Szabó Bálint ügyvéd. Ő egykor a szombathelyi MSZP-ben tűnt fel, de már hosszú ideje Szegeden él, és Botka László egyik legnagyobb kritikusaként ismert a városban. Szabó László is függetlenként száll harcba a polgármesterségért. Ő a Szögedi Városvédő Egylet alapító-elnöke, 2006-ban a Fidesz–KDNP–MDF–Együtt Szegedért Egyesület színeiben szerzett képviselői mandátumot a városi közgyűlésben. A hetedik aspiráns Vincze-Fekete Judit, akiről még a világhálón sem nagyon lelhető fel semmilyen információ. A nyolcadik Novákné Halász Anna, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Női Vezetői Klubjának az elnöke.
A megyei jogú városok közül Pécsett hét, Egerben, Miskolcon, Salgótarjánban öt, Győrben, Békéscsabán, Debrecenben, Kaposváron, Kecskeméten, Székesfehérváron, Szolnokon, Zalaegerszegen négy, Dunaújvárosban, Nagykanizsán, Érden, Szombathelyen, Tatabányán, Veszprémben, Sopronban, Szekszárdon három, Nyíregyházán, Hódmezővásárhelyen kettő polgármesterjelölt lesz.
Budapesten négy főpolgármester-jelölt – Tarlós István, Karácsony Gergely, Puzsér Róbert és Berki Krisztián – szállhat egymással versenybe. Öt éve heten álltak rajthoz, majd szeptember végén ketten visszaléptek az indulástól.
Borítóftó: Tarlós István fát ültet. 2014-ben még négy ellenfele volt, most csak három kihívója akadt a főpolgármesternek
