A nemzetközi gyakorlat sem ismer a kormány családtámogatási akciótervének a nagyszülőket érintő intézkedéséhez hasonló példákat. Bár a briteknél találunk gondolatában ilyesféle megoldást, ott azonban nem jár havi gondozási díjjal a munka, csak társadalombiztosítási jogosultsággal.
2020. január elsejével vezeti be a kormány a nagyszülői gyedet, ami lehetőséget biztosít a szülőknek arra, hogy amennyiben nem veszik igénybe a gyermekgondozási díjat, akkor azt megtehessék helyettük a nagyszülők. Ennek feltétele, hogy a szülők neveljék a gyereket, valamint az, hogy a nagyszülő is teljesítse a jogosultsághoz szükséges kritériumokat, azaz aktív munkavállaló legyen, ne nyugdíjas. A nagyszülők akkor kaphatnak gyedet, ha az unoka születését megelőző két évben legalább 365 napon át biztosítottak voltak. Az is feltétele a támogatás folyósításának, hogy a gyerek mindkét szülője, egyedülállók esetében a kicsit gondozó szülő munkából származó jövedelemmel rendelkezzen. A gyerekfelügyelettel töltött évek nem vesznek el, ledolgozott esztendőknek számítanak majd. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tájékoztatójában elmondta, hogy a nagyszülői gyed összege 208 600 forint lesz. Az a nagyszülő, aki igénybe veszi, nem adhatja a gyermeket bölcsődébe, és legfeljebb az otthonában folytathat keresőtevékenységet. Kizáró ok az öregségi nyugdíj, az özvegyi nyugdíj, a szolgálati járandóság, a korhatár előtti ellátás, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű emberek ellátásáért járó térítés vagy ápolási díj igénybevétele.
A nagyszülők aktív részvétele a családok életében több előnnyel is jár. A szülőknek megnyugtató, ha a kisgyermek a saját otthonában, a lehető legjobb kezekben nevelkedik. Amerikai és német kutatások is folytak a témában, s az eredmények nagyon hasonlók voltak: azok a nagymamák és nagypapák, akik aktívan vigyáznak az unokáikra, boldogabb és hosszabb életre számíthatnak – átlagosan öt évvel tovább élnek. A mérsékelt gondozói részvételnek kifejezetten kedvező hatása van az idősekre, csökken körükben a depresszió aránya, s a verbális és kognitív képességeik sem romlanak.
Minden fejlett társadalomban gondot okoz a szülőknek a gyerekfelügyelet megoldása. A nyugat-európai országokban jelentős költségekkel jár mind a bölcsőde, mind az óvoda igénybevétele, az egyik szülő fizetését el is viheti. Ezért az anyák otthon maradnak a gyerekkel, de így is lemondanak az egyik jövedelemről, ami jelentősen csökkenti a család mozgásterét, anyagilag évekig csak stagnál a família. Az ázsiai országokban sokkal jellemzőbb a generációk együttélése, egyrészt tradicionálisan, másrészt gazdasági okokból. Dél-Koreában például a gyereket nevelő házaspárok fizetnek a saját szüleiknek, inkább nekik, mint egy idegennek, így vissza tudnak menni dolgozni. A gyermekgondozás kompenzációja kulcsfontosságú jövedelemforrást jelent az ott élő idősek számára. A kormányzati adatok azt mutatják, hogy a 66 évnél idősebb koreaiak fele él szegénységben – írta korábban a Reuters.
Borítófotó: Getty Images
