– A tavalyi év második felében elszállt euró-forint árfolyam milyen hatással volt a cég életére?
– Az árfolyamváltozást igazán csak a finanszírozás területén éreztük meg. Az idézett jelenségnek mi kevésbé voltunk kitéve, a beszerzési stratégiánkat ugyanis magunk alakítjuk ki. Az áruink mintegy 93 százalékát magyar felektől vásároljuk. Persze a világpiaci trendektől teljesen nem tudjuk függetleníteni magunkat, elvégre közvetve még a sertés árára is hatással van az euró-forint árfolyam.
– Hogy látja az élelmiszer-kereskedelem jövőjét?
– Ha a darabszámot nézzük, akkor Magyarországon ma kifejezetten sok üzlet van. Nagy a lefedettség. Viszont a négyzetméterárak terén van hova fejlődni. Azt látjuk, hogy a kis, 5–20 négyzetméteres üzletek versenyképessége középtávon erősen kérdéses. A tapasztalatok alapján már egy belvárosi boltban is szükség van 300-400 négyzetméterre a megfelelő üzemméret eléréséhez, már csak azért is, mert a vevőknek egyre fontosabb a széles választék.
Ami nagy kérdés – nem nálunk, hanem általában az élelmiszer-kereskedelem területén –, hogy mi lesz a kis, félreeső településekkel. Mivel a logisztikai költségek növekednek, az egészen kicsi falvakat egyre nehezebb lesz gazdaságosan ellátni.
Röviden ezek a kihívások. Ami a lehetőségeket illeti: az élelmiszer-kereskedelem és a vendéglátás közötti határ kezd elmosódni. A vásárlók körében egyre nagyobb az igény az olyan árukra, amelyeket gyorsan, akár helyben is el lehet fogyasztani. A jövőben egyre több olyan élelmiszerbolt lesz, amely házon belül saját éttermet vagy legalábbis ahhoz hasonló szolgáltató egységet fog fenntartani.
– Az online áruházak mennyire veszélyeztetik az offline üzleteket?
– Úgy vélem, hogy a sarki boltok mindig életképesek lesznek. Mindenkivel megtörtént már, hogy gyorsan, lehetőleg fél órán belül szüksége volt egy bizonyos termékre: mondjuk azért, mert korábban elfelejtett tejfölt venni, vagy gyorsan kellett egy összetevő a készülő desszerthez. A netes rendelés ilyenkor nem járható út: az online boltok nem tudnak azonnal, perceken belül szállítani. Ráadásul vásárlás előtt sokan szeretik megnézni azt a zöldséget, gyümölcsöt vagy húst, amit megvesznek. Ehhez pedig szükség van a fizikai üzletekre.
– A diszkontláncok terjeszkedése mennyire rontja az üzletüket?
– A diszkontláncok megerősödése európai jelenség. Mi viszont az élelmiszer-kereskedelem ellentétes pólusára helyezkedtünk: a diszkontokhoz képest jobban specializáltuk magunkat, sokkal individuálisabbak vagyunk. Ez pedig egy sikeres üzleti modell: egyelőre a tavalyi évről nincsenek végleges adatok, de 2017-ben 562,5 milliárd forintos rekordforgalommal zártuk az évet.
– A munkaerőköltségek növekedése hogyan hatott a vállalatra?
– Annak, hogy Magyarországon nő a vásárlóerő, csak örülünk, hisz ez többek közt az élelmiszer-kereskedelmet is felpörgeti. Mi magunk tavaly kilencmilliárd forintot fordítottunk bérfejlesztésre, ebből a járulékcsökkentés közel egymilliárd forintot fedezett. Büszkék vagyunk arra, hogy a belépő fizetés nálunk magasabb, mint a garantált bérminimum.
– Pontosan mennyi a belépő bér?
– Ezt nem szoktuk nyilvánosságra hozni, mert a konkurensekkel nem akarunk számháborúba bonyolódni. Akik bejönnek hozzánk állásinterjúra, azok úgyis megtudják. Mindenesetre jó jelnek tartjuk, hogy egy olyan időszakban, amikor a cégeknek kifejezetten gondot jelent a munkaerő megtartása, nálunk a fluktuáció az utóbbi két évben 13 százalékponttal esett: egész pontosan 39-ről mintegy 26 százalékra. Ez persze azt jelenti, hogy így is sok ember távozik, de a tapasztalat az, hogy aki egy évnél tovább marad, az már huzamosabb ideig nem is megy el a társaságtól. Az átlagos céghez tartozási idő nálunk mintegy 6 év.
– Mennyire fontos a vevőknek a minőség?
– Egyre fontosabb. A válság megtanította a vevőket arra, hogy az ár-érték arányra oda kell figyelni. Azt látni, hogy ha egy termék bevált, akkor a vevők hosszú távon is kitartanak mellette. Magyarországon az emberekre kifejezetten jellemző a márkahűség.
Névjegy
- 44 éves, házas, két lánya van.
- A Corvinus Egyetemen számvitel-vállalatértékelés szakon okleveles közgazdászként végzett, később a St. Galleni Egyetemmel együttműködésben nemzetközi közgazdász, majd a Passaui Egyetemmel együttműködésben üzemgazdász végzettséget szerzett.
- 2005-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a jogi szakokleveles közgazdász végzettséget is megszerezte.
- Korábban többek közt a GE Lighting Hungarynál is dolgozott. A SPAR Magyarországhoz 2006-ban csatlakozott.
- A társaságnál volt belső ellenőrzési vezető, kontrolling- és számviteli vezető, valamint cégvezető is.
- 2015 áprilisa óta a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója.
