KÍNAI BRANDEK
Pár esztendővel ezelőtt a kínai gyártmányú termékek még a kritikán aluli minőség szimbólumai voltak, ám ma bizony egészen más a helyzet. Persze a magyar átlagfogyasztó nem feltétlenül ismeri a közel európányi területű országban működő olyan nagyra nőtt márkákat, mint a Tencent, a WeChat vagy épp az Alibaba, ám e brandek ettől még globálisan is erősek tudnak lenni.
Közben a mostani nagy nyugati márkák reklámjai egyre sterilebbek. Mindenkinek meg akarnak felelni, így végül senkinek sem felelnek meg. Nyilvánvalóan a nagy igazgatósági üléseken a kínai fenyegetés, az ott felnőtt, agilis nagyvállalatok nyomulása rendszeres téma. Ugyanakkor a nagy fogyasztói brandek nyugaton a fent leírt identitásválsággal is küzdenek.
MI AZ A TENCENT?
A legfrissebb hír szerint ráadásul a világ tíz legértékesebbje közé immár két kínai cég is bekerült, a Tencent és az Alibaba. A listát a legnagyobb online márkaadatbázissal rendelkező BrandZ ügynökség állította össze. Ők 150 ezer ember összesített véleménye alapján, négyszáz kutatócég anyagából dolgozva, kétszáz kategória hatvanezer márkáját megvizsgálva rakják össze a rangsorukat.
A professzionális szakértők meg is állapították, hogy a patinás listára 12 éve felkerült kínai cégek összes márkaértéküket a 14,5-szeresére növelték. A kezdeti nulla helyett ma már a száz legnagyobb közt 14 kínai brand található. A rangsor első négy társaságát nem olyan nehéz kitalálni. Ezek sorrendben: a Google, az Apple, az Amazon és a Microsoft.
Viszont az ötödik helyre berobbant a Tencent, amely egy különleges közösségi oldal. Modelljét tekintve a Facebook üzenetküldője, a Messenger, valamint a Skype és a PayPal egyfajta elegye. A chatablakban például kereshetünk egy közeli éttermet, ahol mondjuk nem csupán időpontot foglalhatunk rövid üzenettel vagy az alkalmazáson belül indított hívással, hanem az ismerőseink és mások étteremkritikáit is elolvashatjuk. Sőt, ha megettük a menüt, akkor az alkalmazáson belül fizethetünk is.
Magyarán a Tencent már most eljutott oda, ahol a Facebook szeretne egy-két éven belül lenni, hogy a lehető legtöbb szolgáltatást a saját felületére integrálja, így követve oda a felhasználókat és érve el extra bevételeket. Persze a legnagyobb üzletág az online multinál a játék, amely Ázsiában különösen népszerű. A hongkongi tőzsdén jegyzett megavállalatnak közel 45 ezer alkalmazottja van, tavaly 10 200 milliárd forintnyi árbevételt értek el, és olyan márkák tartoznak hozzájuk, mint a 800 milliós felhasználói kört felmutató WeChat, a Weixin, a QQ vagy a Tencent Video, valamint a Tencent Cloud. Az egyik divíziójuk, a Tencent Games az utóbbi években szinte teljesen letarolta a mobiljátékpiacot. Egyik legnagyobb címük, a Clash of Clans elé volt, hogy naponta százmillió ember ült le játszani.
MEGELŐZTÉK ZUCKOT IS!
E cég ráadásul a ranglistán magát a Facebookot előzte meg. A sorban következők sem kis márkák: ott van a Visa és a McDonaldʼs is. A kilencedik, a kínai Alibaba már jó ideje a New York-i tőzsdén jegyzett nagyvállalat. Nálunk leginkább az AliExpress online áruházról ismert, ahol filléres ketyeréket, kacatokat, divatárut és még sok egyebet lehet rendelni. Itt sem zugboltról van szó, hanem egy kereskedőket összefogó, hatalmas platformról. Az ez év március végén lezárult (már 2018-asnak számító) üzleti évben az óriási webes kereskedő nem kevesebb mint 11 000 milliárd forintnyi (közel 40 milliárd dollárnyi) árbevételt ért el. Az alkalmazottak létszáma már 66 ezer fő felett van, és az sem mellékes, hogy a friss amerikai tőzsdei jelentésében 11 milliárd dollár fölötti üzemi nyereséget (ez 3000 milliárd forint) jelentett a Jack Ma sztárvállalkozó által jegyzett „kínai Amazon”. A 2014 őszén, Amerika legnagyobb értékű külföldi technológiai részvénykibocsátása keretében tőzsdére vitt óriásvállalat részvényei is jól teljesítenek, mivel a történetben hatalmas növekedési fantáziát lát a Wall Street. Olyannyira, hogy a kezdeti 90 dollár körüli ár egy év alatt 60 környékére olvadt ugyan, a bővülés azóta viszont töretlen. Nyilván nem a kriptovalutákkal kell egy ilyen részvény árfolyamát összehasonlítani, de a mai 200 dollárhoz közeli érték még annak tükrében is igen szép eredmény, hogy az elmúlt években maga a piac is erős volt, jól teljesített.
MINDENKI FELKÖTHETI
Összefoglalva tehát: a kínai cégek immár márkaértéküket tekintve sem nagyon vannak lemaradva nyugati versenytársaiktól. Még néhány év, és a top 10 világmárkából szerintem nem kettő, de nem is három vagy négy, hanem akár hat vagy nyolc kínai lehet, ha így folytatják. Nem csak a ruhákat, a divatcikkeket, a kütyüket vagy a műanyag kiegészítőket gyártóknak lehet érdemes tehát a távol-keleti óriásra figyelni. Az olyan nagyoknak is fel kell kötni a nadrágszíjat, mint a Google, az Apple vagy a Microsoft. Jön a szép új keleti világrend a globális vezető brandek rangsorában is. Hogy a nyugati mamutoknak kiktől érdemes tartaniuk? Például a Lenovótól, a személyi számítógépek vezető gyártójától, a Huaweitől, az egyik legnagyobb információs és kommunikációs vállalattól, vagy attól a TCL-től, amelyik annak idején még a TDK kazetták másolásával indította el a karrierjét, ma már viszont a csúcskategóriás tévéikkel a legnagyobb szakmai rendezvényeken is képviselik magukat. Utóbbi időközben az egykori európai óriást, a Thomsont is megvette a franciáktól.
Persze lehetnek itt még gyors változások, hiszen a 2006-os listát elnézve nagyon sok márka kikerült a legjobbak közül. Aligha gondoltuk volna a pénzügyi válság előtti években, hogy 2018-ban nem lesz köztük a General Electric, a Coca-Cola, az IBM, a Citi vagy éppen a Toyota. Pedig éppen ez történt.
