Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol a szolgaként dolgozó androidok teljesen ellepik a világot. Robotok tevékenykednek az építkezéseken, ők vásárolnak be az időseknek, vigyáznak a gyerekekre, viszik a csomagjainkat, de felveszik a munkát recepciósként vagy boltvezetőként is. Ebben a világban játszódik a francia Quantic Dream interaktív mozija, a Detroit: Become Human. Anélkül, hogy túl sokat elárulnánk belőle, azt azért elmondhatjuk, hogy a játék nem fest túl kedvező képet a robotoktól függő társadalomról. Nemcsak hogy óriási munkanélküliséget okoznak, de miután a mesterséges intelligenciával megáldott masinák öntudatukra ébrednek, a gazdáik ellen fordulnak. De hogy a konfliktus milyen véget ér, az a játékostól függ, aki döntéseivel befolyásolhatja a sztori kimenetelét. A Detroit: Become Human azon játékok közé tartozik, amelyek csak és kizárólag a Sony legutóbbi konzolgépére, a PlayStation 4-esre jelentek meg, és rögtön katapultálta is magát az eladási listák élére. Ezzel a japán vállalat sokadszorra biztosította be első helyét a konzolpiacon. Persze a világ kütyüfüggő fiatalságára nézvést a friss trendek veszélyesek, mivel eggyel több erős szereplő küzd a figyelmükért, sajnos kellően nagy sikerrel…
ISTENEK HÁBORÚJA
De térjünk vissza a digitális játékiparra. Hogy miért fontosak ezek az exkluzív címek? Mert ha teljesítményről van szó, akkor az asztali számítógépek verhetetlenek. A legújabb PC-k sokkal szebb látványt tudnak produkálni, mint bármelyik tévére kapcsolható konzolmasina. Utóbbiak mellett épp ezért a viszonylag alacsony áron kívül többnyire az egyedi játékkínálat szól. A Sony gépére pedig szinte csőstül érkeznek az exkluzív darabok: az idén a Detroit előtt már kasszát robbantottak a God of Warral, egy olyan játékkal, amelyben félistenként kell legyalulni az északi mitológia hatalmasságait. A brutális akciójáték közel húszezer forintos árát az első hat hét során majdnem négymillió ember fizette ki.
Az Uncharted sikerjáték egyik jelenete. Kapaszkodnia kell a Microsoftnak, de még a Sonynak is a mobiljátékok miatt
A nagy rivális, az Xboxokat gyártó Microsoft már jó ideje nem képes prezentálni hasonló sikereket. Lemaradásuknak egyszerű oka van: nincsenek olyan szoftverfejlesztő cégek az érdekeltségi körükben, amelyek megbízhatóan tudnák szállítani az eredményeket. Régen volt két jól menő vállalat, az Epic Games és a Bungie, amelyek dugig voltak tehetségekkel. Utóbbi azonban időközben kivált a redmondi cégből, előbbinél pedig nem voltak elégedettek az eladásokkal, ezért úgy döntöttek, hogy magára hagyják a konzolpiacot, és inkább a PC-re koncentrálnak. Ezzel szemben a Sony az évek során elég komoly céghálót épített ki maga körül. Kiváló fejlesztőik vannak ugyanis házon belül (mint a Naughty Dog csapata, amelynek két sikeres sorozata is van: az egyik az Indiana Jones-filmek kalandosságát és hangulatát megidéző Uncharted, a másik a zombiapokalipszis idején játszódó akciójátékuk, a drámai elemekkel is alaposan megspékelt The Last of Us, amelynek valószínűleg jövőre érkezik a második része).
ITT AZ X GENERÁCIÓ
Emellett a Sonynál jó érzékkel karolják fel a kisebb gárdákat, és ha látnak bennük spirituszt, hagyják, hogy menjenek a fejük után. Így született a tinihorrorfilmeket idéző kalandjáték, az Until Dawn vagy a kegyetlenségéről és őrült nehéz játékmenetéről ismert Bloodborne.
A Microsofton az sem segített, hogy időközben előrukkoltak egy teljesítményében feljavított Xboxszal, a One X-szel. Látható: ahhoz, hogy labdába tudjanak rúgni a japánok mellett, valami teljesen újat kellene mutatni. A jelek szerint pedig pontosan erre készülnek.
A bennfentesek pletykái alapján a 2020 környékén debütáló új gépükön – melynek neve még ismeretlen – már lemez vagy online letöltés nélkül is hozzá lehet majd férni a játékokhoz. A netes boltban csak rá kell bökni a kiválasztott címre, és egy streamingtechnológiának köszönhetően rögtön elindul a program. Mindenesetre az Xbox-részleg vezetője, Phil Spencer leszögezte: folyamatosan Japánban egyeztet az iparági szereplőkkel, s együtt készülnek olyasmire, ami az egész szektort fenekestül felforgatja majd.
Miközben a Microsoft hírmorzsákat szivárogtat, hogy felkeltse az érdeklődést, a Sony mélyen hallgat. Biztosan lehet tudni, hogy a boszorkánykonyhájukban már készül a következő generációs gép, a PlayStation 5, de hogy milyen specifikációkkal, s hogy mikor kerül a boltokba, vagy egyáltalán mitől lesz más, mint a régi verzió, azt nem tudni. Mindenesetre -Michael Pachter, a Wedbush Securities -videojátékokkal foglalkozó társaság kutatáselemzője szerint a Sony következő nagy dobása akár már jövőre kikerülhet a boltok polcaira. Akárhogy is, az kétségtelen, hogy a konzolok következő – kilencedik – generációjánál sok múlik majd a starton. Emlékezzünk csak vissza: a Microsoft az Xbox One-t öt éve mutatta be, és rögtön a rajtkőnél orra buktak. Ugyanis az új konzoljuk történetét egy tragikus visszhangot kapott bemutatóval kezdték, még 2013 májusában. Itt sorra jelentettek be olyan, azóta visszavont ötleteket, mint a használt játékok részleges tiltása vagy a játékok használatához kötött internetkapcsolat, vagyis jó pár olyan elképzelést, amellyel csak elidegenítették a fogyasztókat. A sajtó egy ideig a magyarázkodásaikkal volt tele. Pláne, miután kiderült, hogy az első nagy címek egy része nem full HD felbontásban jön ki. Boyd Multerer, az Xbox One akkori fejlesztési igazgatója a játékkészítőket hibáztatta, akik még nem használták ki kellő hatékonysággal a hardverükben rejlő lehetőségeket. Csak remélni lehet, hogy a redmondiak azóta tanultak a hibáikból.
A videojáték-ipar nagyságát jól mutatja, hogy tavaly a szektorban működő cégek olyan sok pénzt tettek zsebre, hogy az összeg Magyarország teljes éves költségvetését is meghaladta. Az ágazatba világszerte 108 milliárd dollár, vagyis 29 000 milliárd forint vándorolt. Bár a szaksajtó főleg a konzolokkal és a PC-kkel foglalkozik, a tortának mintegy a felét a mobilágazat kebelezte be.
INGYENES, DE MÉGSEM
Elsőre meglepően hangozhat, de az appboltokban letölthető „ingyenes játékok” dollártízmilliókat termelnek. Többet hoznak a konyhára, mint a világ teljes moziipara. Hogy ez miként lehetséges? A trükk az, hogy az elsőre fizetés nélkül leszedhető játékokban, ahogy haladunk előre, egyre nehezebb boldogulni: az óriási népszerűségnek örvendő Candy Crush Sagánál például egy táblán a színes, guszta édességeket úgy kell rendezni, hogy legalább három darab egymás mellé kerüljön. A szoftver néhány leütés után gratulál is nekünk: a méltatást zene és bájos animáció kíséri. A program tehát hamar igyekszik örömet és sikerélményt nyújtani, pont azért, hogy a felhasználónak minél nagyobb kedve legyen tovább játszani (ez az az állandó pozitív visszajelzés, amely a gyerekeknél függést válthat ki). A pályák azonban lassan elkezdenek nehezedni. Az app pedig idővel készségesen felhívja rá a figyelmünket, hogy az akadályokat könnyen legyűrhetjük, ha fizetünk. A játékosok pedig van, hogy őrült pénzeket szurkolnak le csak azért, hogy némi sikerélményük legyen a virtuális térben. Kaliforniában volt olyan lelkes felhasználó, aki egymillió dollárt lopott el a saját munkáltatójától csak azért, hogy nyerhessen a Game of War nevű mobilos alkalmazásban.
A trendek alapján a felhasználókat néha alaposan megkopasztó cégeknek nincs mitől tartaniuk: a videojáték-iparban a trón továbbra is a mobilé lesz.
Borítófotó: A God of War egyik látványos képe. Az óriások is bajban vannak
