– A világban sokasodnak a gazdasági jellegű kihívások, problémák. A kínai–amerikai kereskedelmi háború, a brexit, válsággócok és a globális növekedés ütemének lassulása. Számos globális nagyvállalatnak szállító cég magyarországi vezetőjeként hogy látja, merre tartanak a folyamatok?
– A sajtóban én is nap mint nap olvasom a híreket, de a számok az utóbbi negyedévekben nem igazolják ezeket a szerintem eltúlzott aggodalmakat. Régiónk szintjén semmiképp sem várok rövid távon megtorpanást. Az eredményeink összhangban vannak a tervekkel, és hosszabb távon is optimista vagyok. Ugyanakkor nyitva kell tartani a szemünk és a fülünk, s például megfontoltan szükséges tervezni a költségeket.
– Az SAP Németország legnagyobb technológiai vállalata. Az ottani növekedési ütem jelentős lassulása nem aggasztja önöket?
– Valóban, rengeteg cégnek – a gazdaság szinte valamennyi vertikumában – szolgáltatunk anyaországunkban és globálisan. Utóbbit jól érzékelteti, hogy a világ kereskedelmi tranzakcióinak a 77 százalékát támogatják az SAP rendszerei. Alapvető gondokat nem látok: a legutóbbi hannoveri vásáron, a világ talán legfontosabb ipari seregszemléjén is azt lehetett tapasztalni, hogy a digitalizáció, a gyártás modernizációja jól halad, és van kellő gazdaságpolitikai akarat is a folyamatok további erősítésére – legalábbis ami a korszerű technológiák még gyorsabb bevezetését mozdítja elő. Vezető szoftvercégként ebből a folyamatból vennénk ki még jobban a részünket, és erős növekedést várunk erre az évre is.
– A régiónk, mint utalt rá, valóban jól teljesít, a magyar növekedési adatok pedig kiválók. Mit gondol, meddig tarthat ki a lendület, ha az autógyártók is bizonytalanok?
– Nekem is kellemes meglepetést okozott, hogy 5,3 százalékkal nőtt az első negyedévben a magyar GDP. Ugyanakkor én is hallottam róla, hogy több nagy autógyár visszafoghatja magyarországi beruházásait. Vannak köztük ügyfeleink. Azt gondolom, hogy a sajtóban megjelent hírek nem érintik e vállalatoknak a magyar gazdaság melletti hosszabb távú elköteleződését.
– Mit tehetnek a cégek annak érdekében, hogy egy kisebb lendülettel növekvő gazdasági környezethez alkalmazkodjanak?
– A minél szélesebb és mélyebb céges digitalizáció az egyetlen igazi válasz. Ezen belül is a humánerőforrás és az ügyfélkapcsolatok-ügyfélélmény területét emelném ki. A javításuk egy-egy nagy szervezetben hatalmas feladat. Ezekre mi is kiváló eszközöket kínálunk. Az utóbbi, az ügyfélélmény javítása esetén sokmilliós, nagyobb társaságoknál több száz millió forintos nyereség is könnyedén kimutatható. Az elégedett, pontosan, gyorsan és profi módon kiszolgált ügyfél ugyanis több terméket és több szolgáltatást vásárol, könnyebben, sűrűbben visszatér. Ha pedig egy vállalat az adatok szintjén is naprakészen tisztában van a saját helyzetével, az üzleti folyamatok mutatóival, az ügyfélélményhez kapcsolódó részletekkel, akkor akár olcsó és egyszerű eszközökkel is sokat javíthat a kiszolgáláson.
– A HR területét említette még. Mondana konkrét példát arra, hogy miként segít egy vállalati háttérrendszer?
– A munkaerőhiány az egész fejlett világban megfigyelhető, nem csak hazánkban találkozunk ezzel. A nagyvállalatok többségének ez hatalmas kihívás. Például nem mindegy, hogy egy országos logisztikai szolgáltató mikor hány alkalmazottat állít munkába. Ha a céges rendszerekből pontosan látszik, hogy mondjuk reggel 8 és 11, valamint délután 4 és 6 óra közt van extra terhelés, akkor minden helyszínen fel lehet ajánlani a délelőtti és/vagy délutáni részmunkaidőt, amivel például jobban lehet ösztönözni munkavállalásra a kisgyerekes anyukákat vagy a nyugdíjasokat, és a dolgozóknak nem kell az üres időszakokban „aktákat tologatni”. A jó erőforrás-tervezésből mindkét oldal (és persze az ügyfél is) profitál, de ilyen fontos döntéseket csak jól megalapozott, pontos adatok ismeretében lehet hozni, illetve ezek hatásait mérni, vizsgálni is kell. Ebben pedig a fejlett IT-megoldások tudnak segíteni.
– A gyártó vállalatoknál is van hasonló példa?
– Mind több termelő cég kívánja egy rendszerben kezelni az összes HR-folyamatát, a jelentkezéstől kezdve a beillesztésen, javadalmazáson át a képzés, az utánpótlás tervezéséig. A mi szoftvereinkben ez már elérhető, és fokozatosan egyre több mesterséges intelligencia funkcionalitás segíti a felhasználókat. Ez például azt is lehetővé teszi, hogy a szisztéma előszűrje az önéletrajzokat, vagy csetbot segítsen megválaszolni egyes kérdéseket.
– Rengeteg új technológia nyer teret a gyártásban. A dolgok internete (IoT), az Ipar 4.0. Mennyire terjednek ezek a valóságban? Mekkora részt hasítanak ki az önök bevételeiből?
– Külföldön jelentősen növekszik e terület, itthon még kicsi a kereslet, s kevés ilyen projekt indult el. Az esetek többségében földhözragadtabb problémákat oldunk meg. Ilyen például az ügyfelek átállítása a villámgyors, valós idejű adatfeldolgozást lehetővé tévő S/4HANA rendszerünkre, hiszen a régi típusú vállalatirányítási megoldásunk (SAP ERP 6.0) 2025 után már nem frissül, nem lesz hozzá támogatás.
– Az még bő hat év.
– Soknak tűnik ez az idő, de ne felejtsük el, hogy több száz nagyvállalatról van szó csak hazánkban, összetett rendszerekkel, komoly átállási projektekkel – akár a meglévő üzleti folyamatok áttervezésével –, miközben az informatikai szakemberek erőforrásai is végesek. Ez persze azt is jelenti, hogy ha egy nagyvállalat vagy intézmény az utolsó egy-két évre hagyja az átállást, akkor az nemcsak kapkodással járhat majd, hanem drágább is lehet. Ráadásul a HANA rendszer bevezetése az emlegetett ügyfél- és dolgozói elégedettség terén is kulcsfontosságú előrelépést jelenthet.
– A pragmatikus számokon, stratégiákon túl mondana példát arra, hogy milyen társadalmi ügyeket támogatnak?
– Óriáscégről van szó, így rengeteg ügyet, témát tudnék említeni, de kiemelném az egyik kedvencemet, a fák, kiváltképp a veszélyeztetett esőerdők védelmét. Az egyik startup, a Rainforest Connection jelenleg már öt Budapest nagyságú területet véd az illegális fakitermelés ellen. Hogyan? Egy olcsóbb, de strapabíró mobiltelefont szerelnek magasan egy-egy fára az erdőben egy kilométerenként. A készülékeken keresztül a netre küldik a környezeti hangokat. Az SAP technológiája által is segített szoftver elemzi azokat, s felismeri, hogy a madarak és a majmok hangjai mások-e, mint egyébként. Ebből lehet arra következtetni, hogy valahol a közelben fakivágásra készülnek. De a rendszer persze a munkagépek és a láncfűrészek zaját is nagyon messziről felismeri, s mobilon riasztja a közelben lévő őröket. Ez is azt példázza, hogy a vállalati szoftvertechnológiák jóval túlmutatnak az irodák, üzemek világán.
NÉVJEGY
Nős, egy kislány édesapja.
2019. január elsejétől tölti be az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatói posztját.
SAP-s karrierjét presalesszakértőként kezdte, majd értékesítőként egyre feljebb haladva a ranglétrán elérte a szektorvezetői pozíciót. E tisztségben az egyik legfontosabb üzletágat irányította, és számos regionális jelentőségű ügyfél megszerzése kapcsolódik a nevéhez.
Diplomáit a Corvinus, valamint a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte.
Hobbi: utazás, futás, squash.
