KT-ELEMZÉS
A KT ebben az esztendőben is megvizsgálta a költségvetési törvény féléves végrehajtásának a folyamatait, jellemzőit, valamint az államadósság várható alakulását. A Figyelő birtokába jutott összefoglaló alapján a gazdasági növekedés az év egészében a legfrissebb kormányzati és elemzői várakozásoknak megfelelően a tervezett 4,1 százalékosnál nagyobb lehet, és így a második fél évben is hathatós támogatást adhat a büdzsécélok eléréséhez. Miközben a bővülés fő hajtóereje hazánkban változatlanul a lakossági fogyasztás és a beruházások teljesítménye, addig az ipari és az építőipari termelés is lendületesen nőtt az esztendő első részében. A KT vizsgálódásában arra is rámutatott, hogy a hatéves bérmegállapodás és az erős munkaerő-kereslet eredményeként tovább emelkedtek a fizetések – a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,6 százalékkal javult –, nőtt a foglalkoztatottság. A 15–64 évesek esetében mért ráta hetven százalékra emelkedett. Az előző év azonos időszakához mérten a munkanélküliség aránya 0,3 százalékponttal kevesebb, 3,3 százalék lett. Közben az álláskeresők száma csaknem 250 ezer fő volt, ami 3,1 százalékkal több, mint egy esztendővel korábban volt. Ez tekinthető olyan tartaléknak, amely forrásokat biztosíthat a munkaerőpiaci feszültségek enyhítésére – hangsúlyozzák a Költségvetési Tanács szakértői, akik szerint a kormányzati intézkedések segítséget nyújtanak a piac által igényelt szakképzettség megszerzéséhez. Az összefoglaló külön kitér a magas beruházási mutató hátterére. E szerint folytatódtak a különböző hazai és külföldi feldolgozóipari kapacitásnövelést célzó projektek megvalósításának a munkálatai, az itthoni lakossági (főként la-kás-be-ru-há-zá-si), vállalati, valamint a költségvetési és uniós forrásból megvalósuló fejlesztések. Ennek eredményeként lett a beruházási ráta magas, 27-28 százalékos.
TÖBBLET A BÜDZSÉBEN
Az államháztartás hiányának első félévi alakulásával kapcsolatban a KT megállapította egyfelől, hogy az eredményszemléletű adatok 130 milliárd forintos többletet mutatnak. Másfelől az is kedvező, hogy a központi alrendszer pénzforgalmi deficitje 390 milliárdot tett ki, ami a tervezett előirányzatnak mindössze a 39,1 százaléka, s az előző év azonos időszakának a tényadatánál 1030,5 milliárddal kisebb. Ebben közrejátszott, hogy a bevételek nagyobb ütemben nőttek, mint az alapvetően szoros kontroll alatt tartott kiadások. Az adókból (szja, áfa és jövedéki adó) és járulékokból származó bevételek együttesen közel 810 milliárd forinttal emelkedtek a tavalyi első hat hónaphoz viszonyítva. A jó eredményhez az is hozzájárult, hogy az uniós kiadások és bevételek közötti rés – amelyet a költségvetésnek kellett kiegészítenie – mindössze 364 milliárd forint volt, a múlt évinek a harmada. Az egész esztendőre várható államháztartási egyenleggel kapcsolatban a tanács teljesíthetőnek tartja a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát jelentő eredményszemléletű hiánycélt. Az itt realizált első félévi többlettel ellentétben a deficit döntő része a második fél évben, azon belül is – az elmúlt három esztendőhöz hasonlóan – az utolsó negyedben alakulhat ki. Ezt elsősorban a szociális hozzájárulási adó kulcsának júliustól érvényes csökkenése és a Családvédelmi Akcióterv programjainak fokozatos elindulása eredményezheti. Ugyancsak elérhetőnek ítélte a pénzforgalmi hiánycélt a KT. Az előző évek tapasztalatai alapján a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek túlteljesülhetnek, ugyanakkor egyes kiadások is meghaladhatják az előirányzatot – a testület ezeket akkor tartja elfogadhatónak, ha nem veszélyeztetik az eredményszemléletű hiánycél teljesítését. Idetartozik, hogy az államadósság alakulásával kapcsolatban a tanács szakértői megállapították: a bruttó tartozásnak a bruttó hazai termékhez viszonyított mértéke a 2018. végi 70,8-ről hat hónap alatt – folytatva a hét esztendeje tartó trendet – 68,7 százalékra mérséklődött. Ez az egy évvel korábbi 74 százaléknál lényegesen, 5,3 százalékponttal kisebb. Az adósságráta tehát az előző esztendőket jellemző első félévi folyamatokkal ellentétben jelentősen csökkent az év folyamán, amit a kis pénzforgalmi deficit és a GDP gyors növekedése tett lehetővé.
JAVULÓ ADÓSSÁGSZERKEZET
A KT azt is előremutatónak tartja, hogy az államadósság-állomány szerkezete folyamatosan javul. A meghatározó, csaknem 95 százalékot képviselő központi költségvetés adósságán belül a forinttartozás részaránya az előző év végéhez képest tovább emelkedve csaknem 81, a devizaadósságé pedig erőteljesen csökkenve 18,4 százalékos lett, ami tovább mérsékli a központi költségvetés kitettségét. Mindezek alapján úgy ítélik meg a tanács közgazdászai, hogy a jelentős gazdasági bővülésnek és a fegyelmezett büdzsépolitikának köszönhetően a GDP-arányos államadósság éves szinten tovább zsugorodhat. A KT az államháztartási folyamatokat és azok makrogazdasági összefüggéseit – felhatalmazása alapján – az egyensúlyi szempontok teljesülése szemszögéből elemzi. Mivel az egyensúlynak fontos pillére a makrogazdasági és államháztartási folyamatok fenntarthatósága, ezért a féléves értékelése keretében erre is kitért. Szerintük a fenntarthatósághoz a gazdaságban szükség van a hatékonyság, a versenyképesség javítására is. A kormány Gazdaságvédelmi Akcióterve és a Program a versenyképesebb Magyarországért ebben kiemelt szerepet játszhat, azonban még csak első lépésnek tekinthető. Az adóterhek csökkentése – a költségvetési mozgástér figyelemmel kísérése mellett – a testület megítélése szerint helyes irány. Emellett azonban a humán erőforrás fejlesztésének is jelentős súlyt kell kapnia, ez a demográfiai okokból középtávon csökkenő munkakínálat mellett a fenntartható gazdasági gyarapodás feltétele is. Ehhez többek között szükség van az egészségügyi és az oktatási ellátás színvonalának emelésére, rendszerszintű fejlesztésére és hatékonyságának a növelésére, valamint az e szektorokban dolgozók még nagyobb megbecsülésére. Magyarország fenntartható növekedésének a biztosításához további átfogó támogatást nyújt a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programja is – emelte ki összefoglalójában a KT. Az uniós források fennmaradó részének a következő években történő felhasználása pedig támogathatja a vállalati szintű gazdaságfejlesztést, az állami hatékonyság javulását és az infrastruktúra modernizálását. A fenntartható bővülés feltétele a költségvetési stabilitás, másfelől a dinamikus gazdasági javulás – az elmúlt években és jelenleg is megfigyelhető módon – számottevően segíti a büdzséhiány és az adósságráta csökkenését. A külső egyensúlyi folyamatok tekintetében különösen kedvező lenne, ha élénkülne a magyar vállalatok külföldi gazdasági aktivitása, nemcsak az export, hanem közvetlen befektetések révén.
RIZIKÓFAKTOR A LÁTHATÁRON
A külső kockázatokra történő tekintettel fontos a költségvetés rugalmas tervezése és végrehajtása. Az EU számos országában, ezen belül a kelet-közép-európai régió államaiban már ma is kisebb az államháztartási hiány, mint hazánkban, vagy többletet mutat a büdzsé. A KT ezért támogatja, hogy a gazdasági növekedésből származó többletbevételek a költségvetési deficit csökkentését segítsék, amely irányba jelentős lépést tesz a 2020. évi törvény.
