Horgosz (Khorgas) helyén az évtized elején még csak homokdűnék feküdtek. Aztán jött a nagyszabású elképzelés: a párt kitalálta, hogy közel ötszázmilliárd dollár értékben – főleg infrastrukturális beruházásokkal – kiépítik az új selyemutat. A projekt, amely segítene eljuttatni a kínai árukat a világ távoli pontjaira, magában foglalja azt a gigantikus tervet, melynek alapján a kazah határra egy valóságos új Dubajt álmodtak meg. Hogy miért pont erre a helyre esett a választás? Mert ez a távol-keleti óriás nyugati szélén fekszik, és mert a kínai nagyvárosokból érkező vonatok egy része itt hagyja el az országot. Logikusnak tűnt tehát, hogy a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen húzzák fel a selyemút egyik fő állomását, egyben Közép-Ázsia egyik új üzleti központját.
A kietlen tájat 2014-ben kezdték beépíteni, és a projekt annyira friss, hogy a város sokáig a Google Mapsen sem tűnt fel.
Bár a sínek mentén már egy kétszázezer fős város nőtt ki a földből, ahhoz, hogy felpörgessék a gazdaságot, a helyből afféle adóparadicsomot kreáltak, ahol a nagy cégeknek, ha beköltöznek, öt évig nem kell társasági adót fizetniük, és a második öt esztendőben is csak a szükséges terhek felét kell állniuk. A döntésnek meg is lett az eredménye: a kínai mértékkel kicsinek számító településen már tavaly több mint 14 400 vállalat volt bejelentve, majdnem négyszer annyi, mint egy évvel korábban. Ám a többségük nem sokat tett hozzá a helyi gazdaság felfuttatásához: a címüket ide jelentették be, de egyébként a tevékenységüket nem hozták át a határ menti városba.
Bár ipari cégeket vártak elsősorban, Horgoszra egy sor médiavállalat is rákapott. Összesen ezerötszáznál is több filmes társaságot jelentettek itt be. Jang Mi, Vu Hsziu-po és más nálunk nemigen ismert, de kint ünnepelt sztár is ideköltöztette a vállalkozását. Hogy mennyire éri meg a kínai moziiparnak erre a helyre költözni, azt jól mutatja az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere, a tavalyi Wolf Warrior 2. Magáról a produkcióról elég annyit tudni, hogy hangulatában a 80-as évek B kategóriás filmjeit idézi. Egy kínai kommandósról szól, aki Afrikában egymaga végez egy fél hadsereggel.
Az „ázsiai Chuck Norris” történetét imádták a kínaiak: átváltva összesen 854 millió dollárt hozott a konyhára. A becslések szerint pedig akár százmilliót is spórolhattak a készítők pusztán azért, mert a mozifilmet gyártó hat vállalat közül három az új városban volt bejelentve.
A média azonban a törvényes kiskapuk mellett gyakran a törvényteleneket is útba ejti: Cuj Jung-jüan helyi tévés személyiség nemrég lerántotta a leplet a szektort érintő feketézésekről: a cégek ugyanis gyakran ugyanarra a munkára két szerződést is kötnek. Az egyik a hatóságoknak szól és kisebb kifizetési összeg szerepel rajta, mint a másikon, vagyis a valódin. Kínában jin-jang szerződéseknek is hívják ezeket, s a moziipar mellett a futballklubok és az ingatlanszektor köreiben sem ismeretlen ez az adókerülési forma.
A pekingi vezetés mindenesetre megelégelte a dolgot, és júniusban vizsgálatot indított a szórakoztatóipari társaságok ellen, köztük azokkal szemben is, amelyeket Horgoszban jegyeztek be.
Maga a város egyébként mágnesként vonzza a szerencsevadászokat: nemcsak a nyugati tartományokból, hanem szerte az egész világból érkeznek a kalandorok. Jellemző, hogy van olyan borüzlet a településen, ahol a kínai mellett többek közt cirill és arab betűkkel is feltüntetik a tudnivalókat. Nyugati látogatók arról számolnak be, hogy ha betérnek egy boltba, a helyiek gyakran ki is használják az alkalmat, s rögtön meg akarnak tanulni tőlük néhány angol szót. A környék leginkább az aranyláz idejének vadnyugatját idézi: itt viszonylag szűk helyen is népek egész kavalkádjával találkozhat az ember.
A város szó szerint rohamtempóban épül: már készülnek a felhőkarcolók, de sok helyen a közlekedési lámpák még a központ felé sincsenek beüzemelve.
Az egyik legnagyobb beruházó itt a világ negyedik legnagyobb tengeri áruszállító cége, az állami kézben lévő kínai Cosco, amelynek csak hajóból 1114 van a tulajdonában. Bár híresek róla, hogy egy sor kikötőt vásároltak, például Görögországban, az egyik legnagyobbat Horgoszban akarják létesíteni. Ebben épp csak az az érdekes, hogy innen a legközelebbi óceán is 2500 kilométerre van. Ebben az úgynevezett szárazföldi kikötőben intézik majd többek közt a vonatok rakodását. Sejthető egyébként, hogy ezzel a projekttel Kína a befolyását is szeretné -növelni a szomszédos Kazahsztánban, emellett persze gyengítenék a tér-ségben az orosz hatást. De hogy sikerrel járnak-e, az csak évek múlva derül ki.
A LEGNAGYOBB TARTOMÁNY
Horgosz azon a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen található, amelynek a központja a 3,1 millió ember lakta Ürümcsi. Ez a térség viszonylag későn, csak 1882-ben vált kínai tartománnyá. Miután a császári kormányzót 1928-ban megölték, elkezdett nőni a szovjet befolyás. Ezzel párhuzamosan viszont függetlenségi törekvések is beindultak, és néhányan ki akarták kiáltani az önálló Kelet-Turkesztánt. Végül a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg bevonulása után, 1955-ben lett a terület egy a távol-keleti óriáshoz tartozó autonóm régió. Jelenleg ez a legnagyobb kínai tartomány, egyben mind közül ez fekszik a legnyugatabbra is. A lakosság 58 százaléka muzulmán.
Borítófotó: Turisták Horgoszban. A határ menti település pár éven belül milliós nagyvárossá válhat
