Egyszázalékos felajánlások
Miközben az állampolgároknak érzékelhető könnyebbséget jelent az elektronikus adóbevallás lehetősége, vagyis az, hogy a NAV lényegében helyettünk készíti el az előző évre vonatkozó dokumentumot, nekünk meg csak „okézni” kell az igazolást, az egyházak kevésbé lelkesednek az innovációért. A látszólagos ellentmondás oka, hogy vélhetően a változás révén csappant meg az egyszázalékos szja-felajánlások száma, konkrétan azért, mert az adózók egy része egész egyszerűen elfelejtette kitölteni a megfelelő rubrikát a digitális felületen. Nem bíbelődött ezzel a részlettel. Ugyanez volt megfigyelhető az ugyancsak felajánlásra jogosult civil szervezetek esetében, ezért tavaly tavasszal az Emberi Erőforrások Minisztériuma külön kampányt indított ennek ellensúlyozására.
Nagy számok
Soltész Miklós államtitkár akkor arról beszélt, hogy 2010 óta folyamatosan növekedett vagy stagnált az egyházaknak szánt felajánlások száma, ám 2017-ben mintegy 50 ezerrel csökkent az addig nagyjából 1,1 milliós, rendszeres szám. A legújabb, lapunk által megismert adatsorban a 2018-as évre vonatkozó statisztika szerint egyelőre nem következett be fordulat. Igaz, miközben az „adakozók” száma a legtöbb egyház esetén megint csökkent, a felajánlott összeg mégis nagyobb lett.
A listavezető továbbra is a Magyar Katolikus Egyház, amelynek 2017-ben 2 394 841 563 forintot ajánlottak fel 574 042-en, tavaly azonban már 2 510 684 887 forintot, igaz, csak 529 123-an. A történelmi keresztény egyházak tekintetében hasonló trend figyelhető meg, ám a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége például kétezer-ötszáz fővel még növelte is a felajánlói körét. Apadt a Hit Gyülekezete „tábora”, ám a Mazsihisz kétszáz fős növekedést könyvelhetett el. Az összkép egyébként alapvetően pozitív: a bevett egyházak részére tavaly 4,76 milliárd, míg 2017-ben még csak 4,42 milliárd forintot ajánlottak fel az adózók, akik azonban kevesebben lettek.
Kérdés persze, mit hoznak az idei, vagyis a tavalyi tárgyévre vonatkozó bevallások. További csökkenést aligha, miután egy törvényi változtatás értelmében az egyházaknak szánt felajánlások már visszavonásig megmaradnak, azaz nem kell minden évben újból megtenni a felajánlást. Vagyis: a tavaly beikszelt felekezet, ha csak kifejezetten nem kérjük az adóhatóságot ennek ellenkezőjére, az idén is részesül a személyi jövedelemadónk egy százalékából. Ettől függetlenül az egyházak, akárcsak a korábbi években, a május 20-i bevallási határidőig folyamatosan kampányolnak, utcai plakátokon, tévés hirdetéseken és különböző internetes felületeken.
Lebegtetett reform
Évekkel ezelőtt egyébként a családi adókedvezmény, illetve az egykulcsos, majd csökkentett szja hatására már történt jelentős visszaesés, amit az érintett egyházak jeleztek is a kormányzat felé. Akkoriban ráadásul nem a felajánlók száma, hanem a különböző kedvezmények miatt a felajánlott összeg lett egyre kisebb. Erre a jelenségre úgy reagált a kabinet, hogy azóta az adott év végén egy bonyolult számítási metodika nyomán kiegészítést biztosít a felekezetek számára. Ennek lényege nagyjából az, hogy az összes befizetett szja egy százalékának mértékéig történik meg a kiegészítés. Ettől függetlenül rendre fölmerül: újra kellene gondolni az egész rendszert, amit legutóbb, tavaly májusban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes említett meg egy parlamenti bizottsági meghallgatásán. Erre azonban egyelőre nem került sor.
Törvényi gondok
A felajánlás lehetősége amúgy több mint tízéves, még 1997-ben lépett életbe az a törvény, amely lehetővé tette, hogy az adózók célzottan felajánlást tegyenek a különböző civil szervezeteknek, az egyházakat azonban csak az 1998-ban elfogadott módosítással „emelték ki” ebből a körből. Innentől beszélhetünk szja 1+1 százalékról.
Azóta jelentős változások is történtek, leginkább 2011-ben, amikor az egyházügyi törvény módosítása a nagyjából kétszáz körüli számról harmincegyre csökkentette az úgynevezett bevett egyházak körét. Addig ugyanis a „bizniszegyházak” jelentős forrásokhoz jutottak az adófelajánlásokból, miközben valós vallási tevékenységet nem is végeztek.
A jogszabály tavaly decemberi módosítása négy kategóriát határozott meg: a vallási egyesületet, a nyilvántartásba vett egyházat, a bejegyzett és a bevett egyházat. A törvény szövege szerint valamennyi esetben érvényes az adófelajánlási lehetőség, amit egy korábbi alkotmánybírósági döntés is indokolttá tesz.
A taláros testület 2017-es határozata szerint az államot egyfelől széles mérlegelési lehetőség illeti meg a vallási közösségeknek nyújtható anyagi, pénzügyi támogatások, kedvezmények és mentességek területén, és eltérő jogokat élvezhetnek a különböző vallási közösségek, a hatályos szabályozás szerinti bevett egyházak, illetve vallási tevékenységet végző szervezetek. Másfelől azonban a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jog tekintetében a vallási közösségek tagjai között nem tehető különbség: minden vallási közösség valamennyi tagját megilleti a vallásszabadság joga. Az új szabályozás ennek a kitételnek is eleget tesz.
A civil szervezetek ugyancsak megsínylették az adóbevallási fejlesztést, ez 2017-ben nagyjából egymilliárd forintos csökkenést hozott magával. Ráadásul esetükben az egyházaknál bevezetett automatizmus sem lépett életbe, így nekik még aktívabbnak kell lenniük a kampányban.
Évente egyébként nagyjából kétmillió adózó dönt kifejezetten civil szervezetek egyszázalékos támogatásáról, nagyjából nyolcmilliárd forint értékben. Ez egy szervezetnél átlagban 300 ezer forintot jelent, az Emmi korábbi tájékoztatása alapján. Összesen 62 ezer bejegyzett civil szervezet működik ma az országban, ám csupán nagyjából a felük jogosult egy százalékért folyamodni.
