Az utóbbi időben sokat hallani arról, hogy a magyar cégek komoly munkaerőhiánytól szenvednek. Alig van olyan szegmens, amelyiket ne érintené ez a jelenség. Bár más léptékben, de a probléma világszinten ismert. Még a Szilícium-völgyben, a startupok fellegvárában is vannak pozíciók, amelyeknek a betöltése nagy gondot okoz. A helyzetet csillagászati fizetésekkel igyekeznek kezelni. Azt mindig is lehetett tudni, hogy a mesterséges intelligencia (artificial intelligence – AI) fejlesztése olyan speciális terület, ahol nehéz embert találni, aki viszont ért hozzá, az úgy élhet, akár a hollywoodi sztárok. Pontos számok azonban csak az elmúlt hetekben láttak napvilágot, amikor az egyik technológiai társaság, az OpenAI nyilvánossá tette a bérezési adatait. Azok szerint az egyik vezető fejlesztőjük, Ilya Sutskever csak 2016-ban 1,9 millió dollárt, vagyis félmilliárd forintot keresett. A robotikában jártas Pieter Abbeel pedig bő fél év alatt átváltva több mint 110 millió forintot vitt haza.
Aki már ezt is sokallja, az jobb, ha tudja: a mesterséges intelligencia fejlesztésének a területén ezek a számok még visszafogottak, az OpenAI kereteit ugyanis szűkíti maga a tény, hogy nonprofit szervezetként működik. Az mindenesetre sokat elárul, hogy Anthony
Levandowski, aki a Google önvezető autós projektjén dolgozott, körülbelül 120 millió dollárt (31 milliárd forintot) tett zsebre a keresőcégnél kevesebb mint kilenc esztendő alatt. Ez nem sokkal azután derült ki, hogy kilépett és alapított egy saját vállalkozást. Még a szakmabeliek közt is van olyan, aki sokallja a béreket. Wojciech Zaremba, az OpenAI társalapítója szerint egyszerűen őrület, ami a Szilícium-völgyben zajlik.
Az egyik piaci szereplő, az Element AI vezetője, Jean-François Gagné úgy véli, főleg az a probléma, hogy jelenleg a világon mindössze 22 ezer szakembernek van megfelelő szakképesítése a mesterséges intelligencia fejlesztése terén, közülük viszont mindössze háromezren keresnek új állást, pedig a betöltetlen munkahelyek száma csak az Egyesült Államokban tízezret tesz ki.
A felsőoktatási intézmények nehéz helyzetben vannak. Tudják, hogy lenne igény az AI-ismeretek oktatására, de a téma professzorait nehéz leszerződtetni, hisz mindannyiukért ádáz verseny folyik. Luke Zettlemoyer, a Washingtoni Egyetem AI-kutatással foglalkozó professzora elmondta: egy seattle-i labor, amely a Google tulajdonában van, a havi 180 ezer dolláros tanári fizetésének a tripláját ajánlotta fel, ha csatlakozik hozzájuk. „A tanári pályán csak azok maradnak, akik tényleg elkötelezettek az oktatás iránt” – mondta a szakember.
Persze épp emiatt a cégek nem várnak ölbe tett kézzel arra, hogy beinduljanak a szektor kurzusai. A Facebook, a Google és az Intel is saját programokat indított. Mindennek azonban van egy szomorú következménye. Ezzel a rendkívül fontos területtel mindössze maroknyi óriásvállalat foglalkozik, mivel a kis cégek nem tudják kigazdálkodni a béreket.
A szektor egyik nagy problémája, hogy nincs kellően megregulázva. Az említett OpenAI vállalta, hogy nem vesznek részt olyan projektekben, amelyek emberéleteket sodorhatnak veszélybe – így a katonai megbízásokat alapból visszautasítják –, de ez egy olyan önkontroll, amellyel nem minden társaság él.
Szó se róla, a mesterséges intelligencia roppant hasznos tud lenni: a gépi értelem segítheti az oktatást, a telekommunikációs és a pénzügyi szegmenst, valamint az egészségügyet is, csak hogy néhány példát hozzunk. Az IBM szuperszámítógépe, Watson például segített a Novo Nordisk nevű gyógyszergyártónak azzal, hogy a betegeknek személyre szabott kezelési módokat ajánlott. Ehhez több százezer orvosi tanulmányt olvasott el: akkora információmennyiséget kezel, amelyet egy embernek több száz évbe telne elolvasni. Emellett háborús veteránoknak nyújt tanácsot a biztosítóválasztásban, sőt életvezetési tippeket is ad. Watson már ott tart, hogy egy üzenetnek nemcsak a tartalmát, de a stílusát is felismeri. Ha egy levél sértő vagy unalmas, ötleteket tud adni az írás feltupírozására.
Ez a napos oldala a témának. De egyre többen figyelmeztetnek rá, hogy az AI idővel akár az ellenségünk is lehet. A Tesla-vezér Elon Musk szerint 5-10 százalék annak az esélye, hogy a gépi értelmet kordában tudjuk majd tartani. A néhai asztrofizikus Stephen Hawking is figyelmeztetett: a mesterséges intelligencia a jövőben nem feltétlenül lesz a barátunk.
Ez ügyben épp az idén készült el egy százoldalas jelentés, amelyet 14 intézmény 26 szakértője írt alá (köztük találjuk a Yale és az Oxford kutatóit is). A tanulmány figyelmeztet rá, hogy a jövőben a terrortámadásoknak akár új fajtái is megjelenhetnek az AI révén. Bár a gondokat alaposan kivesézik a kutatók, írásukban jelezték: a problémákra nincsenek megoldásaik.
GÉPI ASSZISZTENS AZ ŰRÁLLOMÁSON
CIMON névre hallgat az a gömbbe zárt mesterséges intelligencia, amelyet felküldenek majd a Nemzetközi Űrállomásra. A szerkezet ugyan ötkilós, de a súlytalanság miatt ott lebegni fog. A gép a szintetizált hangján tanácsokkal látja majd el a személyzetet.
