AZ ÚJ IPARI FORRADALOM KÜSZÖBÉN
Hadriant, a robotkőművest soha nem lehet lógáson kapni. Nem fog az ásójára támaszkodva könnyed anekdotákat mesélni a kollégáinak a munkaidő kellős közepén. Helyette szakadatlanul követi a programját: vagyis az építkezéseken óránként ezer téglát tesz le, kellő szakszerűséggel. Három nap alatt pedig akár egy egész házat is fel tud építeni. Az utóbbi években rengeteg hasonló fejlesztés ütötte fel a fejét a nagyvilágban. Ma már több olyan gép is van, amelyik helyettesíteni tud egy szakácsot, sőt Chef Watson képében már olyan mesterséges intelligencia is akad, amelyik új receptekkel is előrukkol. Egy brit vállalat, a Moley Robotics inkább más irányba ment el: ők olyan gépkarokkal álltak elő, amelyek egy speciális konyhában felszerelve otthon a családoknak ütik össze a harapnivalókat. Új fogásokkal nem tudnak előrukkolni, de ha a receptjeinket feltöltjük az adatbázisukba, akkor a kedvencünket is fel tudják tálalni.
De nem csak a szakácsoknak és a kőműveseknek van félnivalójuk. A gépek miatt rövid időn belül diszpécserek tömegei veszíthetik el az állásukat. Ugyanis létezik olyan chatprogram, amelyiknek a hangját nem lehet megkülönböztetni az emberekétől. A Google háza táján készült Duplex egy tavalyi bemutatón telefonon úgy foglalt időpontot egy fodrászatban és egy étteremben, hogy a személyzetnek fel sem tűnt, hogy egy programmal beszélgetnek. A gép ugyanis töltelékszavak használatával, szünetekkel, egyszerűsítésekkel tökéletesen reprodukálta az emberi beszédet.
TÉVEDNI EMBERI DOLOG
Persze a felsorolt innovációk épp olyanok, mint az önvezető autók: érdekesen hangzanak, de egyelőre a munkaerőpiacon nagy felfordulást nem okoztak. Pedig a sofőröket is régóta riogatják azzal, hogy a robotvezetők elveszik az állásukat, ám a gyártók egyelőre halogatják az automatikus kocsik bevezetését. A Tesla 2017-ben azt ígérte, hogy már csak pár hónap és a kereskedelmi forgalomban is megjelenhetnek az első önvezető autók. Most már az ígéretek 2020-ról szólnak. A probléma nem is feltétlenül a technológia fejlettségével van. A gond inkább az, hogy az emberek elvárják a gépektől, hogy tökéletesen működjenek. Jelenleg Amerikában évente mintegy 36 ezren halnak meg az utakon autóbalesetben. Tegyük fel, hogy a gépek ennél sokkal ügyesebbek lesznek, és a számítógép vezérelte kocsikban csak évente 25 ezer ember fog meghalni. A felmérések szerint az átlagpolgár ennyi tévedést se tudna megbocsátani a robotoknak. Ez a jelenség nemcsak az önvezető autókat, hanem minden más automatizált folyamatot érint. A Wisconsin Egyetem egyik kutatása bebizonyította, hogy ha egy ember és egy gép ugyanazokat a hibákat követi el, a robotban sokkal hamarabb elveszítjük a bizalmunkat. Ahhoz, hogy egy kiokosított mechanikus szerkezetben megbízzunk, annak szinte tökéletes munkát kell végeznie.
TAROLNAK AZ IPARI ROBOTOK
A magas elvárások azonban csak késleltetik, de nem tudják elejét venni a robotizáció előretörésének. Az Oxford Egyetem elemzése szerint a gépeknek hála belátható időn belül a munkahelyek fele veszélybe kerül. Nem csak a kétkezi munkások állása forog kockán: az intelligens gépeknek köszönhetően a pénzügyi tanácsadó szektorban a Bank of America számításai szerint a következő években 25 millióan kerülhetnek az utcára. Persze van, ahol az automatizáció már nem távlati terv, hanem valóság. Az átalakulás a különféle logisztikai központokban el is kezdődött. A világ legnagyobb online áruháza, az Amazon raktáraiban például 100 ezernél is több robot működik. A személyzet tagjaira már egy speciális övet is fel kellett tenni, hogy a gépek ne menjenek neki az alkalmazottaknak.
Persze az a változás, ami a raktárakban most kezdődik, a gyártó vállalatoknál már jó ideje beérett. Az ipari robotok piaca hamarosan eléri a 80 milliárd dolláros nagyságot (a szektor 4 év alatt 10 milliárd dollárral nőtt). Ez a felfutás főleg az autóiparnak köszönhető: az ipari robotok majdnem harmadát a gépjárműgyártók vásárolják fel.
Magyarországon a hegesztőrobotok gyártásával egyetlen cég, a győri Igm Kft. foglalkozik. Az ő forgalmuk az elmúlt 18 évben 1,5 milliárdról 10 milliárd forintra nőtt. A termékeikre pedig újabban a külföldi óriások mellett a hazai cégek is egyre nagyobb számban tartanak igényt.
A trendeket látva egyértelmű, hogy a jövőben hozzá kell szoknunk a robotok társaságához. Hogy ez jót vagy rosszat jelent, azt nehéz megítélni. A Microsoft-alapító Bill Gates például bizakodik. Szerinte ha a munkahelyek nagy részét átvették a gépek, végre nem lesz hiány azokon a területeken, ahol fontos az emberi jelenlét. A milliárdos példaként az oktatást, illetve az idős- és beteggondozást említette.
SZÁMOK A ROBOTIZÁCIÓ VILÁGÁBÓL
Az autóipari cégek 2017-ben 127 ezer ipari robotot vásároltak.
Japánban átlagosan 10 ezer autóipari dolgozóra 1240 ipari robot jut.
Az amerikaiak 72 százaléka tart egy olyan jövőtől, ahol a munkák jelentős részét gépek végzik el.
Az Egyesült Államokban az emberek 51 százaléka nem szeretne önvezető autóra váltani.
ROBOTHARCOSOK
Egyre valószínűbb, hogy a jövő háborúiban már a robotok is aktív szerepet fognak vállalni. Az amerikai hadsereg csapásmérésre már most is használ pilóta nélküli repülőket, ám ezeket a gépeket, még ha távolról is, de emberek irányítják. Ám eljöhet az az idő, amikor egy mesterséges intelligencia fogja eldönteni a csatatéren, hogy ki maradhat életben. Az ENSZ-nél felmerült, hogy a „gyilkos robotokra” nemzetközi tilalmat kéne kivetni, de ezt a kezdeményezést tavaly az Egyesült Államok és Oroszország is megvétózta.
A Georgiai Technológiai Intézet professzora, Ron Arkin szerint sokan félreértik a kérdést. Ő úgy véli, hogy a háborúkban a mesterséges intelligencia életet fog menteni. Jelenleg olyan elemzőszoftvereken dolgoznak, amelyek nagy hatékonysággal képesek megkülönböztetni egymástól a civileket a katonáktól. Ron Arkin szerint a gépek ezen a téren sokkal hatékonyabbak lehetnek, mint az emberek, épp ezért, ha bevetik őket, minimalizálni lehet a civil áldozatok számát. De nem mindenki ilyen bizakodó. Noel Sharkey, a Sheffield Egyetem tanára arra hívja fel a figyelmet, hogy a közelmúltban rengeteg ígéretes technológia komoly baklövéseket követett el. Egy 2017-es demonstráción egy képfelismerő program például fegyvernek hitt egy műanyag teknősjátékot. Az arcfelismerőkről pedig az utóbbi időben több ízben is kiderült, hogy a sötét bőrű embereket sok esetben egyáltalán nem tudják felismerni. Sharkey szerint a mesterséges intelligenciát használó gépek bevezetése a csataterekre súlyos következményekkel is járhat.
