Vajon mi lenne, ha néhány hétig csak hívásokra használnám a telefonomat? –tette fel magának a kérdést egy brit férfi, bizonyos David Lengel. A kísérletbe azonban pár nap után beletört a bicskája. Rájött: annyira függ a zsebre vágható smart kütyü alkalmazásaitól, hogy még egy hétig sem bírja ki nélkülük. Utólag úgy nyilatkozott, hogy a friss Facebook-bejegyzések vagy a levelezés rendszeres szemmel tartása nélkül nyomorultul érezte magát. Az a képzete támadt, hogy elmegy mellette a világ, s kimarad a nagy eseményekből.
A jelenség jól ismert: az okostelefon-függőséget már tíz éve, jóformán a technológia megszületése óta számontartják a pszichológusok. Itthon például a felhasználók 29 százaléka tartja magát „betegnek”. Az Ipsos kutatásában a megkérdezettek több mint harmada mondta azt, hogy egy órán belül többször is ránéz a mobiljára, a gyerekek ötöde pedig állítja: nem is tudna élni a smart kütyük nélkül. A helyzet hasonló, mint más addikcióknál: a nekünk szánt üzenetek, tweetek vagy a Facebook-posztjainkra érkező lájkok dopamint szabadítanak fel az agyban. A szervezetünkben rendszeres dohányzásnál vagy alkoholfogyasztásnál is pontosan ez történik. Az ügyben épp a napokban az iPod kiötlője, Tony Fadell szintén megszólalt: szerinte az a baj, hogy túl keveset tudunk a telefonfüggőségről. Nem vagyunk képben, hogy világszinten mekkora a baj, ráadásul hiányzik egy közös megállapodás arról, hol van az egészséges eszközhasználat határa.
Mindezek fényében talán kissé üdítőleg hathat az az információ, miszerint a világnak vannak olyan pontjai, ahol az emberek a smart ketyerék rovására épp most kezdenek rászokni a „butatelefonokra”. A Counterpoint Research kutatása szerint például a mobilszegmens Indiában a múlt év utolsó negyedében úgy nőtt 37 százalékot, hogy az értékesítéseket igazán az intelligens funkciókat teljesen nélkülöző eszközök húzták magukkal: ez utóbbiak piaca ugyanis 55 százalékkal bővült.
Az indiai eset nem teljesen egyedi. A Gartner globális vizsgálata alapján ez a trend annyi helyen ütötte fel a fejét, hogy komoly hatása lett a világszintű eladásokra. Tavaly ugyanis az okostelefonok piaca 2, míg a régi, hagyományos eszközöké 5 százalékkal gyarapodott. Persze a bázisszámokban nagyságrendnyi eltérések vannak, de akkor is: 2017-ben 450 millió „butafon” talált gazdára.
Mint a szakemberek rámutatnak, nem csak az olcsóság szól a régi modellek mellett. Elvégre az akkumulátoruk is lassan merül. Egy feltöltéssel némelyik készenléti üzemmódban akár egy hónapot is kibír. Ráadásul van egy réteg, amely épp azért ábrándult ki az új mobilokból, mert a feltelepített applikációk közül alig alkalmazott valamit, vagy egyet sem használt. Ebben az is közrejátszik, hogy az olcsó androidos készülékek kezelése – mivel a rendszer idővel egyre jobban lelassul – olykor igencsak nehézkes. Persze az említett trend főleg a világ legszegényebb régióit érinti: köztük is elsősorban az afrikai kontinenst, ahol a butatelefonok piaci részesedése jelentősen nőtt 2017-ben. A nyugati márkák itt nem is nagyon tudnak labdába rúgni: a piacot az olyan kínai márkák tarolták le, mint az itel, a Tecno vagy az Infinix.
De – és itt jön az igazi nagy meglepetés – a legfrissebb adatok szerint az európai országokban is nagyot lassult a „butatelefonok” szegmensének a zsugorodása. Sőt, a régi technológiának egyre több a rajongója. Ez abból is látszik, hogy az eBay nevű netes áruházban olykor négy számjegyű összegeket fizetnek ki az emberek dollárban az 1990-es években megjelent Nokia, Ericsson és Motorola termékekért.
A jelenségre a telefongyártók is felkapták a fejüket: a Nokia például most sorra jelenti be a retró modellek kiadását. A friss típusokra még a régi idők kedvelt játéka, a Snake is felkerült.
A HMD Global volt vezérigazgatója, Arto Nummela úgy véli, nem csak nosztalgiáról van szó: hosszabb ideig használni egy applikációk nélküli mobilt olyan, mint belépni egy „digitális detoxikálóba”. Sokaknak bizony felemelő érzés.
Erre a vonatra már a startupok is fel akarnak ülni. Az egyikük Light Phone néven például bejelentett egy olyan terméket, amelyre a reklám szerint egyetlen alkalmazást sem lehet telepíteni, a kijelző fekete-fehér, cserébe a megjelenése kifejezetten mutatós. Az ár alapján viszont inkább az okosokra ráunt balekokat akarják megfogni: elvégre mindezért összesen 250 dollárt (63 ezer forintot) kérnek.
SZÁMOK A MOBILOK VILÁGÁBÓL
A múlt évben 1,6 milliárd okostelefont adtak el, a piac összesen 2 százalékot nőtt. A régi, hagyományos eszközök értékesítése viszont 5 százalékkal bővült: ebben a szegmensben mintegy 450 millió eladásra került sor
Az afrikai kontinensen a „butafonok” piaci részesedése tavaly a korábbi 55,4-ről 61 százalékra erősödött
Indiában 2017 utolsó negyedében összesen 37 százalékkal izmosodott a mobilágazat, ám úgy, hogy a smart funkciókat teljesen nélkülöző eszközök piaca 55 százalékkal bővült
Borítófotó: Mobilozó nő a húti mozgalom felvonulásán. A telefonfüggőség mindenhol a világon felüti a fejét
