Az Unilever még a két világháború között jött létre egy angol szappan- és egy holland margaringyár egyesülésével. A fúzióra főleg azért volt szükség, mert mindkét termelő nagy mennyiségű pálmaolajat használt, a beszerzést pedig megkönnyítette ez a lépés. A profiljuk azóta alaposan kiterebélyesedett: a palettájukon élelmiszerek, kozmetikai termékek, üdítők, tisztálkodási szerek egyaránt megtalálhatók. Olyan brandek tartoznak hozzájuk, mint a Dove, a Globus, az Axe vagy a Rexona.
Az utóbbi időben a harmadik legnagyobb brit vállalatként is emlegették az Unilevert, de ennek a korszaknak vége: az idén bejelentették, hogy a Nagy-Britanniában és Hollandiában lévő központjukat egyesítik, s teljesen átköltöznek Rotterdamba. A miértek a gazdasági elemzők előtt nem is kérdésesek: bár a cég tagadja, a brexitnek bizonyára komoly szerepe volt a vezetés döntésében. Mivel 2016-ban népszavazáson eldőlt, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból, több társaság is jelezte, hogy a kapacitásai egy részét kiviszi a szigetországból. Persze mindaddig, amíg nem derül ki, hogy milyen feltételek mellett hagyják el a közösséget, sok cég inkább kivár és ígérget. A nagy társaságok próbálnak nyomást gyakorolni a kormányzatra. Mint mondják: ha London és Brüsszel között nem születik megfelelő megállapodás, akkor lelépnek. A nyomásgyakorlók táborába tartozik az Airbus is. Az ő távozásuk pedig komoly érvágás lenne: a brit telephelyeik – ha a beszállítókat is ideszámoljuk – százezer embernek adnak munkát a királyságban.
De a nagyvállalatok sorában akad pár, amelyik már bele is vágott a költözésbe. Vegyük csak sorra, hogy az Unilever mellett mely nagy cégek mozdultak meg a referendum óta. A Jaguar például a Land Rover Discovery SUV-ok teljes gyártását átteszi Angliából Szlovákiába. Ezeket a modelleket eddig Birminghamben készítették. Emellett több pénzintézet, így például a Bank of America, a Deutsche Bank, a UBS, a Citigroup, a JPMorgan és a Goldman Sachs legkésőbb a jövő év elejéig leépítéseket hajt végre Nagy-Britanniában, és inkább az EU-ban maradó államokban erősít. Fontos leszögezni: nem nagyszabású elbocsátásokról van szó. A Financial Times úgy tudja, hogy például a JPMorgan ugyan hétszáz munkahelyet visz ki a szigetországból, de ettől még a 10 400 fős brit stábjuk nagy része maradni fog. Előzetes becslések szerint 2019-re a pénzügyi szektorban „csak” mintegy 4600 állás szűnik meg a Cityben. A most zajló átrendeződésnek Frankfurt örülhet a legjobban: német források szerint húsz pénzintézet már el is határozta, hogy uniós centrumát az Európai Központi Bank közelében hozza létre. A hír szerint a cégek neve egyelőre nem publikus, a bejelentésekre később kerül sor. Hessen tartomány gazdasági minisztere, Tarek Al-Wazir nemrég ehhez hozzátette: a brexit okán emellett hatvan másik vállalattal is tárgyalnak egy új frankfurti központ megnyitásáról.
A pénzügyi szolgáltatók közül egyébként legutóbb a Euroclear jelentette be, hogy kiviszik az európai székhelyüket a szigetországból. Az idén hasonló lépésre szánta el magát a mintegy kétszáz országban jelen lévő amerikai pénzküldő szolgáltató, a MoneyGram is. Mindeközben az EasyJet fapados légitársaság Bécsben már előkészítette egy új EU-s centrum megnyitását.
Mindez azonban az elemzések szerint csak a jéghegy csúcsa: rengeteg társaság, kerülve a sajtó figyelmét, szép csendben, különösebb bejelentések nélkül intézi a leépítéseket. A brit vállalati szektor beszerzési aktivitását vizsgáló intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply – CIPS) felmérése szerint átlagosan tíz uniós cégből több mint egy máris kivitte a munkahelyek egy részét a királyságból. A kétezer menedzser megkeresésével készült tanulmány alapján a brit vállalatok közel negyede hajt majd végre elbocsátásokat a brexit miatt. Nem feltétlenül azért, mert külföldre költöznek: sokaknál a kilépés következményeként komoly drágulással számolnak. Az országban a legnagyobb gyógyszeripari társaság, a GlaxoSmithKline – amelyhez többek közt a Coldrex és a Panadol márka is tartozik – úgy kalkulál, hogy két-három éven belül 98 millió dollárral is növekedhetnek a kiadásaik csak a brexit miatt.
De a brit Céghivatal (Companies House) kimutatásai alapján – ahogy arra lehetett is számítani – az unió elhagyása nem csak a meglévő üzletekre van hatással, jóval kevesebb céget alapítanak. A bejegyzett új francia vállalatok száma a szavazás óta 48, a belgáké 38, a hollandoké pedig 52 százalékkal esett vissza.
A helyzet azonban sokkal jobban elfajulhat, ha nem születik érdemi megállapodás az EU és London között. Épp ezért a brit cégek nagy megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy a kormányzat a napokban egy közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolta Brüsszelnek. Az indítvány szerint az unió és a szigetország fokozatosan kialakítana egy olyan vámszabályozási rendszert, amelyben szükségtelen lenne az ellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, mintha Nagy-Britannia és az EU kombinált vámtérséget alkotna.
CÉGVÁNDORLÁS
Átlagosan tíz uniós cégből több mint egy máris kivitte a munkahelyek egy részét a szigetországból
Egyelőre Nagy-Britanniában főleg a pénzintézetek csökkentették a dolgozóik létszámát: jelen állás szerint a jövő év elejéig többek közt a Bank of America, a Deutsche Bank, a UBS, a Citigroup, a JPMorgan és a Goldman Sachs is kivisz néhány állást az országból
A bejegyzett új francia társaságok száma a brexitszavazás óta 48, a belgáké 38, a hollandoké pedig 52 százalékkal esett vissza
A brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet adatai szerint a helyi cégek közel negyede hajt majd végre leépítéseket a brexit miatt
