PÁCBAN A VIDEÓKÁRTYA-GYÁRTÓK
A piacokon a jóslatok még annyit sem érnek, mint az ógörög Delphoiban. A grafikus kártyáknál legalábbis alaposan mellélőttek azok, akik további bővülésre számítottak. A szakemberek az elmúlt időszak trendjeire alapoztak: a számítógépek grafikai processzorainak és kártyáinak a gyártói ugyanis az elmúlt másfél-két évben sohasem látott növekedést értek el, mert informatikus beállítottságú és ahhoz egyáltalán nem értő emberek milliói kezdtek el kriptovalutát bányászni világszerte.
A bányászathoz pedig nem kell más, mint a szuperszámítógépeket idéző számolási teljesítmény. Ezt az igényt pedig a modern videókártyák szolgálják ki a legjobban. Emiatt az áruk az elmúlt időszakban jellemzően ötven-száz százalékkal nőtt, hatalmas extra nyereséget biztosítva a két legnagyobb grafikusprocesszor-gyártónak, az Intellel szoros partnerségben lévő, de független amerikai Nvidiának, valamint az AMD-nek, amely nemcsak központi processzort állít elő, hanem Radeon márkanéven versenyez a grafikus kártya termékeivel. (Technológiai értelemben e kártyákkal nem közvetlenül bitcoint, hanem hasonló digitális pénzeket bányásznak különféle programok, de végül ezeket is bitcoinra váltják.)
A HULLÁMVASÚTON LEFELÉ
Sok optimistát lehetne emlegetni, de elegendő egy kirívó példa is szerintem, hogy lássuk, miről van szó. Ott van mondjuk Jeff Woerth, egy kisebb szakértő az online „éterből”, aki még október közepén, bő négy héttel a nagy összeomlás előtt is az Nvidia-részvények vásárlására buzdította kicsi, de elszánt követőtáborát. Akkor a 230-240 dolláros árat erős támasznak jelölte meg, reménykedve az ellenérték visszaugrásában. Viszont a novemberi, negyedéves adatközléskor egyszerűen „kapitulált” az Nvidia árfolyama: akkor 160 dollár alatt fogott padlót, de december végére még 130 alá is bekukucskált a kurzus.
Főként azért, mert a cég vezetése is kerek perec beismerte, hogy „a kriptovaluta-bányászati boom végeztével” a nyakukon maradt egy eléggé nagy készlet. Amikor erre a jelenségre a piac is rádöbbent, igen látványosan kezdték büntetni a korábban agyonsztárolt Nvidiát.
Nézzük nagyobb perspektívában a dolgokat: a mai hatalmas kriptoőrület előtt, azaz bő két esztendeje a részvényárfolyam 26 dolláros mélységekből indult, majd ez év nyarának végére több mint tízszeresére nőtt! Az ár megközelítette a 300 dollárt is. Ám aki augusztus táján, ezen a csúcson vásárolt, az most még rosszabbul járt, mint ha ugyanekkor bitcoint vett volna! Hogy miért? Mert az Nvidia részvényára a három hónap alatt kevesebb mint a felére zuhant, ami azért egy nagyvállalati értékpapírnál csak akkor szokott előfordulni, ha valami hatalmas baj van.
KETTŐS PROBLÉMA
Nehéz volt tehát, de az Nvidiának szeptember elejéhez képest sikerült alulmúlnia a bitcoint. Pedig a fő kriptopénz is elképesztően nagyot zakózott az elmúlt hetekben, végleg elveszítve azok bizalmát, akik a korábban hónapokon át -hat-hétezer dollár körül tanyázó árat stabilnak, vagyis erős alapnak látták. Olyannak, amelyről az év vége felé egy újabb emelkedés indulhat el, a korábbi remények szerint a tízezer dolláros régióba.
Ezzel szemben december közepén a 3200 dolláros szint alá is benézett a bitcoin árfolyama, ami a grafikus kártyákon eddig óriásit kaszáló gyártóknak sem sok jót jelent. Mindjárt két probléma is van ugyanis: nem lehet tartani a csillagászati árakat és a mennyiségeket sem a videókártyák frontján.
Ráadásul a bányászathoz ma már egyre nagyobb kártyateljesítmény kell, vagyis a bitcoinkitermelés költségei folyamatosan nőnek. Emiatt viszont egyre kevésbé éri meg belefogni a dologba.
Amíg nem lesz újra öt-hatezer dollár a bitcoin (ami most nem is valószínű), addig a kártyagyártók elbúcsúzhatnak a bányászok extra keresletétől.
ODA AZ EXTRAPROFIT
A lefelé tartó spirál tehát már elindult, s egészen addig „tekeredik” lejjebb és lejjebb, amíg a kriptopénzek árfolyama magára nem talál. Egy végleges bányászati „divatmúlás” esetén a nagy gyártók kénytelenek lehetnek – mondjuk az új év tavaszától – tartósan pusztán annyiért eladni ezeket a drága alkatrészeket, mint korábban, amikor csak a pár százaléknyi játékőrült PC-s gamer volt a célcsoport. Hogy konkrét példát is mondjunk: kifejezetten bányászásra kihegyezett kártyákat, alaplapokat is fejlesztettek. Ám ezek végfelhasználói ára – például egy alsó középkategóriás, akkor nyolcvanezer forint körüli kártya esetén – tavasz óta közel a felére esett, legalábbis a használt cikkek piacán.
KAPACITÁSKÉRDÉSEK
A kártyagyártók szempontjából tehát a másik nagy kihívás a mennyiség. A csipelőállításban ugyanis nem könnyű és nem is olcsó kiépíteni a nagy gyártókapacitást, így fontos kérdés, hogy mennyire használják ki a gyártóegységeket. Márpedig az elmúlt két évben óriási volt nemcsak a nyereségráta, hanem a kihasználtság is. Most viszont a bányászok keresletének a csökkenése miatt az eladott mennyiségek is eléggé határozott „kopásnak” indultak. Csak a harmadik negyedévben 23 százalékkal csökkentek a jobbára a kriptobányászathoz köthető csipszegmens értékesítései. Az Nvidiánál 3,4 milliárd dolláros negyedik negyedéves eladást reméltek az elemzők, ám a valóság 2,7 milliárd körül lehet, ami csak az utolsó három hónapot tekintve kétszázmilliárd forintnyi bevételelmaradást jelent!
És ez a negyedév szeptember végével fejeződött be, tehát ekkor még nem is kezdődött el a bitcoin látványos vesszőfutása, mi több, az előszelét sem érzékelték a szemellenzős kriptohívők… Három-, legfeljebb négyezer dollár körüli bitcoinnál viszont feltehetően nem 23, hanem inkább 53 vagy 63 százalék körüli lehet majd az értékesítés visszaesése. Ám a mennyiség mellett a profittartalom is zuhan, ráadásul a kapacitások kihasználtsága szintén jelentősen visszaesik. Ha pedig valami képes látványosan rontani a számokat, ez utóbbi tényező lesz az. Nem is csoda, hogy ennyivel kisebb ma az Nvidia-részvények árfolyama.
A KONKURENS BAJAI
Nem mintha eközben az Nvidia versenytársánál, az AMD-nél minden rendben lenne. A nem grafikus csipek piacán is jelen lévő gyártót az elmúlt években igen sokszor eltemették már. A vállalat lényegében a pénzügyi túlélését köszönhette a kriptodeviza-boomnak. A 2008 előtt még negyven dollár körül is mozgó részvény ára a porba hullt 2016-ra, gyakorlatilag a csődöt árazta be a piac két dollár körül. A bitcoinbányászat felfutása azonban csaknem ugyanolyan magasságokba repítette az árfolyamot, ahol az korábban, még a 2008-as válság előtt volt. Az AMD viszont legutóbb most ősszel volt csúcson: felvásárlási pletykák miatt nőhetett közel 33 dollárra az ár szeptember végén. Ez azonban az év vége felé még 17 alá is bezuhant, és az új esztendő elején is alig hagyta el a 18 dollárt. Szerencsére a bitcoin – egyelőre – nem esett tovább, így a padlóba döngölt árak akár vételi lehetőségként is felfoghatók.
A Summit Insights Group elemzője, Kinngai Chan pár héttel korábban aláhúzta: a két nagy óriás közül az AMD nagyobb bajban van most, mert a Radeon kártyáival sokkal inkább a most kifulladni látszó bányászattal kapcsolatos keresletre mozdult rá, ilyen kártyákból kifejezetten sokat fejlesztett. A mai helyzetet látva viszont jobban járt volna, ha a biztos keresletet adó játékosokra koncentrálva fejlesztette volna a termékeit. Az AMD vezetése azzal védekezik, hogy a kártyaeladások a bevétel nagyon kis részét jelentik. A befektetők azonban nem a bevételért, hanem a profitért aggódnak, és bizony igazuk lehet: a nyereség igen jelentős része származott erről a területről.
Borítófotó: Jelenet a Tomb Raider című kalandjátékból. A méregdrága videókártyák már csak a gamereket érdeklik?
