Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Morvai Krisztina: „Féltem Magyarországot Brüsszeltől”

HírekDeák Dániel

A Vona Gábor által is osztott „szavazzunk mindenhol a legesélyesebb ellenzéki jelöltre” jelszóval lehet, hogy pontosan a jobbikosok segítik majd vissza a hatalomba Gyurcsány Ferencet a párt EP-képviselője szerint. A Figyelőnek adott interjújában Morvai Krisztina a Békemenet fontosságáról és a közel egy évtizedes brüsszeli tapasztalatairól is beszélt.

– Közel tíz éve európai parlamenti képviselő, így testközelből láthatja, hogy mi zajlik a brüsszeli intézmények falain belül. Mik a tapasztalatai?

– Brüsszelben van egy egységes ideológia, melyet nevezhetünk Európai Egyesült Államoknak vagy neoliberális globalizációnak, ugyanakkor a lényeg tulajdonképpen ugyanaz. Az uniós elit egy új ideológia, egy új Európa és ezzel párhuzamosan egy új embertípus létrehozásán dolgozik, melyhez szorosan kapcsolódik a tömeges bevándorlás. Ez könnyen belátható. Amikor például azt mondom, hogy de kérem szépen, miért bántanak minket, mi, magyarok csupán az öreg kontinens értékeit védjük, akkor Brüsszelben azonnal megkapom a szemrehányó választ: „Na de milyen Európáét, a régiét, az ósdiét.” Tehát ennyiben a kommunizmusra hasonlít a dolog; egy új társadalmat építenek egy új embertípussal, hogy „felülemelkedjenek” a keresztény kultúrán és a nemzeti szuverenitáson.

– Milyen lenne ez az új Európa, miként kell elképzelni?

– Sokszínű, sok helyről jövő lakosságú és – bár nincs kimondva, de – iszlamizálódó földrészt kell elképzelni, melyben megszűnnek a nemzetállamok és az eddig ismert európai kultúra. S ezt a végletekig erőltetik, hogy szép fokozatosan hozzászoktassák az embereket.

– Hozzászoktassák?

– Igen, ez egy nagyon hosszú folyamat, melyet az elmúlt kilenc évben végig követtem. Főként azóta figyelek oda tüzetesen, amióta Magyarország is erősen érintett. A bűntudatkeltéssel indult, melynek az volt a szlogenje, hogy az ideérkezők mindegyike menekült, a borzasztó körülmények elől futnak Európába, és micsoda rettenetes országok azok, amelyek nem hajlandók befogadni őket. Utána elkezdték összecsúsztatni a menekült és a migráns kifejezést, gyakorlatilag egymás szinonimájaként használva ezt a két szót. S most, a harmadik fázisban jutottunk el odáig, hogy mára leplezetlenül kimondják: a migráció jó dolog, egy európai érték. Ezért aki az európai értékeket vállalja, az EU-hoz akar tartozni, annak a tömeges bevándorlást kedvezően kell fogadnia.

– Ugyanakkor az európai érték kifejezés továbbra is pozitívan hangzik, és szinte mindennap hallani a bevándorláspárti politikusok szájából.

– Pontosan. Éppen ez a lényeg. Az emberek fülének jól cseng. Csak már egészen mást értenek alatta, mint évtizedekkel korábban. Mára az identitás háttérbe tolását és a migránsok tömeges befogadását jelenti. Brüsszelben mostanra emberi jogi természetűnek számít a migráció. Ahogy a nemét, úgy a lakhelyét is bárki szabadon megváltoztathatja. Ez az új Európa, az új társadalom. És az uniós zászló ma mindennek a szimbóluma. Véleményem szerint ha a nemzeti oldal ez ellen nem küzd, akkor a katasztrófa felé sodródik az egész ország.

– Ha már EU-s zászló, mostanában elég gyakran látni a Jobbik másokkal közös megmozdulásain. Vona Gábor nem látja ezt a folyamatot?

– Mivel az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy valójában mit is jelent az európai érték kifejezés, mi igazából a brüsszeli törekvés, így a lakosság többsége továbbra is gyakorlatilag feltétel nélkül uniópárti. Az átlagválasztónak az EU-ról a pénzügyi források, az átjárható határok és hasonló, abszolút pozitív dolgok jutnak az eszébe. Bár lennék abban a helyzetben, hogy részletesebben elmagyarázhassam Vona Gábornak azt, hogy miként fonódik össze manapság a közösség egésze a tömeges bevándorlással, s mennyire elválaszthatatlan a kettő egymástól! De mivel Gáborral 2014 óta érdemben nem találkoztam és beszéltem – számos próbálkozás ellenére –, nem tudtam meggyőződni arról, mennyire van tisztában ezzel. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ki kellene lépni az unióból, de a közösség zászlajának a lengetése, illetőleg az európai értékekre való állandó hivatkozás kéz a kézben jár a tömeges migráció elfogadásával. Összességében: nem tartom helyesnek ezt az új trendet, az EU zászlaja mint szimbólum elfogadását.

– Ez ugyanakkor 180 fokos fordulat a Jobbiktól. A párt politikai közössége miként viseli mindezt?

– Úgy vélem, ha a Jobbik tartaná azt az irányt, amelybe 2008–09-ben elindult, akkor tudna nyerni a választáson. Most azonban, mivel 2014-ben valami oknál fogva gyökeres fordulat állt be a pártelnöknél, az a képtelen helyzet állt elő, hogy lehet, hogy visszaléptetésekkel, egyezkedésekkel, a „szavazzunk mindenhol a legesélyesebb ellenzéki jelöltre” Vona által is osztott jelszavával pontosan a jobbikosok segítik majd vissza Gyurcsány Ferencet a hatalomba.  

– De Vona Gábor kijelentette, hogy nem akar Gyurcsány Ferenccel egyezkedni. Akkor miként segítené hatalomra?

– A Jobbik elnöke számtalan alkalommal világossá tette, hogy az LMP-vel hajlandó lenne tárgyalni. És az utóbbi kivel egyezkedik?

– Az MSZP-vel.

– Igen, tehát a láncolat szépen összeér. A Jobbik tárgyal az LMP-vel, az LMP tárgyal az MSZP-vel, a szocialisták pedig Gyurcsány Ferenccel. Csak a vak nem látja, hogy egy olyan szivárványkoalíció létrehozásán dolgoznak, mellyel a DK vezetőjét segítik hatalomra, aki nemrég elismerte, hogy ha mindez megvalósul, akkor káosz következik. Emellett kivel találkozott elsőként a Vonáék által nyíltan támogatott Márki-Zay Péter? A szocialista Botka Lászlóval, aki egy uniós zászlót adott neki ajándékba.

– De hogyan tudnák megvalósítani ezt az összefogást? Miként adják el ezt a választóiknak?

– A béke, a szeretet és az összefogás jelszavát használják ki. A választópolgárok, akik nincsenek tisztában azzal, hogy valójában a politikai káoszra szavaznak, elmennek és leadják a voksukat egy ilyen formációra. Az Orbán-gyűlölettől elvakulva bele sem gondolnak abba, hogy mi a második lépés, miként alakítanának kormányt, milyen szörnyű helyzetbe taszítanák az országot.

– Sokak szerint mindez Soros György érdekeit szolgálja, aki ki tudná használni azt, ha Magyarországon politikai zűrzavar uralkodna. Mindeközben Vona Gábor nemrég üldözési mániának nevezte azt, hogy a kormány felhívja a figyelmet a spekuláns tervére.

– Európai parlamenti képviselőként én látom, hogy létezik egy elgondolás, amelyet leegyszerűsítve lehet akár Soros-tervnek is nevezni. Ez az új Európa eszméje, amelyről az imént beszéltem. Nap mint nap tapasztalom Brüsszelben, hogy ezen dolgoznak, és akik fel merik hívni minderre a figyelmet, azokat megbélyegzik, mondván: nincs helye az EU-ban annak, aki megsérti az emberi jogokat (értsd: ellenzi a migránsok befogadását). S ki kell jelenteni, hogy ha egy ilyen szivárványkoalíció jutna hatalomra, akkor olyan káosz uralkodna el, melynek következtében könnyen idegen érdekek befolyása alá kerülne az ország.

– Ugyanakkor néha úgy tűnik, mintha az emberek nem látnák át ezt a veszélyt.

– Nézze, én ráktúlélő vagyok. Amikor az ember küzd a betegséggel, kétség-beesik és mindent megtesz annak érdekében, hogy legyőzze a gyilkos kórt. Miután sikeresen kigyógyul belőle, idővel ismét hozzászokik ahhoz, hogy egészséges. Kihagyja a kontrollvizsgálatokat, nem aggódik már annyira a rák miatt. Ugyanezt látom sajnos a magyarok migrációval kapcsolatos hozzáállásában is. 2015-ben, amikor ostromolták a déli határt, akkor tiltakoztak és felléptek annak érdekében, hogy megakadályozzák az illegális bevándorlók beáramlását. A kormány pedig – nyugat-európai társaival ellentétben – meghallgatta az emberek szavát, s felépítette a déli határkerítést. Több évvel az események után azonban mintha csökkent volna a veszélyérzet, ami rendkívül nagy probléma. Ha ugyanis egyszer beengedik ide a bevándorlókat, akkor már nincs visszaút, búcsút inthetünk az eddigi életünknek. Ha egy szivárványkoalícióra adják le a szavazók a voksukat, akkor hónapokon belül ismét megindul a tömeges migráció Magyarország irányába.

– Holnap Békemenet, melyet éppen azért hívtak életre, hogy minderre felhívják a figyelmet, és kiálljanak a nemzeti szuverenitás mellett. Örül a kezdeményezésnek?

– A „nulladik Békemenet” szerintem is 2006. október 23-án volt, ahogy ifj. Lomnici Zoltán fogalmazott a Demokratában. Akkor még jóval egységesebb volt a nemzeti oldal, és sokkal világosabb volt, hogy az ellenfeleink azok, akik ránk rontottak, és akiket Gyurcsány Ferenc irányított ugyan, de hiába vannak most már két különböző pártban, akár az MSZP-ről, akár a DK-ról beszélünk, egyik se kért bocsánatot mindazért, ami ott és akkor történt. Most, hogy látható a veszélye annak, hogy ezek a gyalázatos szemkilövetők visszatérhetnek a hatalomba, jó ötletnek tartom egy újbóli Békemenet szervezését, amely ez esetben, úgy tűnik, nem pártrendezvény lesz. Én magam Strasbourgban leszek plenáris ülésen, azokban az órákban pont szavaznom kell, tehát március 15-én csak lélekben tudok Magyarországon lenni.

NÉVJEGY

54 éves, Budapesten született.
Ügyvéd, egyetemi tanár.
A magyarországi családon belüli erőszak jelentős kutatója.
2009 óta a Jobbik EP-képviselője.
Elvált, három lánya van.

Borítókép: Kallos Bea/MTI