Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Európa vallási, nemzeti és nemi identitásának tényleg vége?

HírekPók Katalin

Nemrég a „Civil a pályán” című ATV-s műsorában vetette fel Fiala János a problémát. Felvezetőjében közölte, azt a "badarságot" olvasta egy jobboldali lapban, hogy Európa vallási, nemzeti és nemi identitását lerombolta a liberalizmus. Hogy lehet ilyet mondani és egyáltalán mit jelent ez?- kérdezte a műsorvezető.  Választ nem kapott rá, lehet azért, mert a többnyire baloldali vitapartnerek sem értették a dolgot, vagy azért mert számukra is egyértelmű, és nem volt mibe belekötni.

A műsor célja ugyanis leszólni mindent, ami kormány- vagy jobboldalról jön. Nézzük akkor mit jelent ez az állítás? Annál inkább érdekel ez bennünket, mert a Néppárt az EU-ban liberális irányba tolódott el, tehát mindezek jellemzik, ami pedig a pártcsaládunkban lévő maradásunkra nézve megfontolandó.  

Először pontosítsunk, mert a liberalizmus körül van egy kis gubanc. Habár a nyugati társadalmakat úgy jellemezzük, hogy liberális társadalmak, amivel szemben határozza meg magát a kereszténydemokrácia és ekként helyénvaló a megállapítás, mégis finomítást igényel a meghatározás. Bonyolult lenne minden egyes alkalommal magyarázni, hogy a klasszikus liberalizmus mérföldnyi távolságra van a mai neoliberalizmustól, amiben élünk, így a liberális társadalom meghatározás kicsit sántítva, de igaz. Kossuth és társai még a klasszikus liberalizmust építették miközben teljes épségben volt keresztény identitásuk és élen jártak a nemzetállam alakításában. És még csak álmukban sem gondoltak arra, hogy valaha a férfi-nő nemi identitás megrendül. A klasszikus liberalizmusban tehát épségben ragyogott a vallási, nemzeti és nemi identitás. Azt is liberalizmusnak hívtuk, holott a mai neoliberális romlás meg sem érintette. Mai jellemzőit nem lehet összehasonlítani az akkori éppen kibontakozó klasszikus liberalizmussal, ami Európa más részein sokkal hamarabb kialakult. Bennünket azért nem érint a neoliberalizmus, mert késésben voltunk, aztán pedig jött a szocialista vaskerítés, amin nem hatolt át a liberalizmus elfajult kifejlett formája. Ezért nem népszerű nálunk a liberális párt, csupán a rendszerváltás után néhány évig tudott hatni, mert a zsarnok szocialista rezsim után a vágyott szabadságot testesítette meg. Hamar rájöttek azonban az emberek hogy nem ez volt, amire vágytunk, a magyar népléleknek ez egyáltalán nem felel meg. 

Vallási identitás

Valójában már a klasszikus liberalizmus megkezdte a vallási identitás megrendítését az Egyház megtámadásával és a szekularizációval. Jelenlegi neoliberális formájában azonban végleg felszámolta a vallási identitást, azaz az európai keresztény identitást. Ennek jellemző tünete volt, hogy az Európai Unió alkotmányából is kihagyta a keresztény szót. Mind észak mind közép kelet és nyugat Európa is keresztény országként van a mai napig számon tartva főleg a betóduló muszlimok számára ez keresztény terület, elfoglalandó. A keresztény identitás azonban megroppant a liberális ateizmus, a posztmodern áramlatok és keleten a marxizmus-leninizmus által. Ma már keresztény identitását elvesztett Európáról beszélhetünk.

Különösen érvényes ez az északi és nyugat-európai országokra, amit nemrégiben igazolt egy nagyszabású felmérés, a Pew Researche Center elemzése. E szerint Kelet-Közép-Európa még tartja magát, sőt a rendszerváltás után vallási ébredés következett be, ami indokolja a kelet és nyugat közötti eszmei szakadékot az azonos neműek házasságának megítélésben, az abortusz kérdésében és a muszlimok beengedésében. Ez vallási identitás kérdésének bizonyult a felmérésben. Ahol erős volt a keresztény identitás, ott elutasító választ adtak az imént felsorolt kérdésekre, míg a liberális (valójában neoliberális) nyugat ideértve az északi országokat is elfogadó volt ezekben a kérdésekben. Ahol nincs már keresztény identitás, jelesül a neoliberális nyugati világban, ott a szabadosság értéknélkülisége uralkodik. 

A vallási identitás elvesztését másrészt a multikulti generálja Nyugaton. Amerikára sem lehet már azt mondani, hogy keresztény identitású ország, holott alapító atyái keresztények voltak és alkotmányukban keresztény értékeket fektettek le.

  Max Weber szerint a híres protestáns etika áthatotta az amerikai gazdasági életet. A történelmi fejlődés a multikultit hozta, ezzel eltűnt a keresztény identitás, és elvesztek a protestáns etika értékei, így vált Amerika a tisztességtelen pénzhajhászás, az élvezetek, a szórakozás hazájává. Európában már a gyarmati múlt okán megindult az afrikaiak betelepedése, az utóbbi években pedig a felgyorsult migráció a muszlim tömegek beáramlását hozta. Így indultak el a mecsetépítkezések, a müezzinre való ébredés, míg a keresztény templomok leépülése, rombolása vált egyre gyakoribbá. Az ateista neoliberális ideológia, a posztmodern értéksemlegesség persze ugyanannyit rontott a keresztény identitás létén, mint a multikulti hozta vegyes vallási létezés. 

Amikor álságos baloldaliak a Bibliából ennek kapcsán idézik a "jövevény" befogadását, elfelejtik az idézet második részét: "Az Úr előtt olyan legyen a jövevény, mint ti. Egy törvényetek legyen és egy szabályotok nektek és a jövevényeknek, amely közöttetek lakik.."(4Móz15,15-16,18). Láthatóan más történelmi körülményekre érvényes az idézet, de különösen látszik a saría törvénnyel, a be nem illeszkedéssel, hogy nem erre a helyzetre vonatkozik. Így nem érvényes a "jövevény" befogadása sem, mint humánus kötelezettség.

Nemzeti identitás

A vallási identitását megőrző keleti országok ma is ápolják nemzeti identitásukat. A neoliberális Nyugat világnézete azonban a popperi nyitott társadalom, ami önmagát szemben határozza meg a nemzetállamokkal. Soros György könyvében, a nyitott társadalom legfőbb ellenségének nevezi meg a nemzetállamokat, amit meg kell szüntetni. A baloldaliak szerint minden baj forrása volt eddig a nemzetállamok léte, ezek okozták a világháborúkat, így legokosabb megszüntetni őket. Ez a világnézeti kérdés valamiképpen összefonódik a keresztény identitással. Ahol a szocializmus bukása után ébredés következett be, ott erős maradt a nemzeti identitáshoz való ragaszkodás. Ebben is vízválasztó volt a „hinni Istenben” kérdése, ahogy mennyire fontos egy nemzethez való tartozás, a szülőföld a már említett Pew Researche Center kutatásában. Láthatóan Nyugaton nem fontos sem a keresztény sem a nemzeti identitás, azaz a liberális (valójában neoliberális) társadalmak haladnak ezen az úton. A kutatói diskurzusokban posztkereszténység korszakáról esik szó és multikulturalizmusról, mint a természetes fejlődés folyamatáról. Ezt a „haladást” állítja meg a jobboldali keresztény nemzeti kormányunk, amit, azért mert szembemegy e romló tendenciát mutató árral egyre másra szélsőjobboldalinak titulálnak. Pedig a nemzeti és keresztény eszme nem lehet szélsőséges, ezzel csak fogalmi zűrzavart keltenek. 

Nemi identitás

A genderlobbi igen erőszakosan működik a neoliberális világban, és beszivárog hozzánk is, még ha kivont szablyával őrizzük is a határt. Egyre több nyugati romló neoliberális ország vezeti be a harmadik nemet, a gendersemleges mosdót. Ez a folyamat a harmadik nemű gyermek bejegyzésében is folytatódik, sőt már a nyelv megtámadásánál vagyunk egy jó ideje. Az isteni teremtés férfi és nő identitást nevezett meg, ám a család megtámadásával együtt az azonos neműek és a transzneműek favorizálása folyik. Már szankciókat terveznek, ha valaki a nyelvben nem különbözteti meg őket, csak a két nemet használja. Németországban jelenleg hírességek küzdenek a gendersemleges német kifejezések ellen. A Német Nyelv Egyesületének oldalán tették közzé petíciójukat, ami jelzi, hogy van még remény a világban, nem hajtanak fejet szó nélkül a genderterror előtt, a legújabb bálvány előtt, a nemi identitás teljes elvesztése előtt. A gendersemleges nyelvezet angolszász országokban is kezd előírássá válni. 

A vallási és nemzeti identitásvesztés mellett a nemi identitás elvesztése a harmadik, nem kevésbé veszélyes ideológia, mert a családot a társadalom alapsejtjét támadja meg. Ide jutott mára a neoliberális társadalom, kitermelve legújabb bálványvallását, a liberális humanizmust. Ez a fajta humanizmus Isten nélkül akar jó lenni, ahogy a marxizmus-leninizmus, ám ennek, ahogy ez történni szokott a teljes összeomlás lesz bizonnyal a vége. Akkor összetörnek majd a bálványai, ám ezt megelőzi egy idegen invázió tarolása, (ahogy ez már látható a migrációval), ahogy ezt az Istentől való elfordulás eseteiben láthatjuk a Bibliában. Ez az Isten nélküli humanizmus az oka az extrém méretű idegen kultúrájú tömegek beengedésének is. 

Theodore Roosvelt elnök azt mondta: „Ha egy embernek csak az elméjét képezzük, az erkölcseit pedig nem, akkor egy társadalmi veszélyforrást nevelünk fel.  A XX. századtól kezdve ebben a veszélyforrásban élünk. Ennek eredménye a vallási, nemzeti, és nemi identitásvesztés nyugati gyakorlata. 

Borítókép: MTI/EPA/Till Rimmele