EGY KIS MEGLEPETÉS
Furcsa módon a hitelességi és anyagi gondokkal egyaránt küzdő, egy pártszakadást is átvészelt, legutóbb pedig Szávay István obszcén és felháborító zsidózása miatt magyarázkodni kényszerülő Jobbik egyetlen jogszabály kapcsán fordulatot hajtott végre. Ez az egyházügyi törvény, melynek előző, a jelenlegihez sokban hasonlító változatát 2015 decemberében nem szavazták meg Vona Gáborék. Ezt akkor a kormányoldal árulásként értékelte, mivel az egyeztetési szakaszban még a támogatásáról biztosította a javaslatot az ellenzéki párt. Aztán meggondolták magukat, s így az akkor kétharmados többséggel nem rendelkező Fidesz–KDNP nem tudta biztosítani a sarkalatos törvényhez szükséges szavazatszámot. A többi ellenzéki párt továbbra is elutasítja az előterjesztést.
ELHÚZÓDÓ RENDEZÉS
Pedig a kérdés rendezése régóta húzódik. Az előző, Lázár János akkori Fidesz-frakcióvezető által az utolsó pillanatban, az országgyűlési szavazás napján átkavart 2012-es változatot az Alkotmánybíróság többször is visszadobta, majd az Emberi Jogok Európai Bírósága is számos felekezet panaszát fogadta el a törvénnyel kapcsolatban. A kormányzati szándék meg is volt a tisztázásra, csakhogy az ellenzék kvázi obstruált minden ilyen kezdeményezést. Az áprilisi választási eredmény, illetve a T. Ház összetétele miatt azonban erre már nincs lehetőségük.
Mostanra az Igazságügyi Minisztérium újabb indítványt dolgozott ki, az országgyűlési expozét pedig Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tartotta. Ebben rögzítette: továbbra is cél a bizniszegyházak visszaszorítása, ami talán a legfontosabb különbség az 1990 és 2010 közötti szabályozással szemben. A rendszerváltozás után ugyanis szinte elharapóztak a rendkívül megengedő keretrendszerrel, valamint az egyházi státussal visszaélő szerveződések. A polgári kabinet ennek mindenképp véget akart vetni, azonban az úgynevezett bevett egyházi státus megszerzését a bíróságok helyett a parlamentre bízta, ami nem ment át – úgymond – a fékek és ellensúlyok rendszerén.
TÖBBSZINTES SZABÁLYOZÁS
Így a legújabb indítvány alapvetően ismét törvényszéki hatáskörbe helyezné a bejegyzést, azzal a kikötéssel, hogy a bevett státus elnyeréséhez az Országgyűlés által jóváhagyott, átfogó állami megállapodást kell majd kötni. Ugyanakkor az előző törvényben szereplő harminckét ilyen felekezet – ahogy azt a Figyelő korábban már előrevetítette – a friss jogszabály alapján automatikusan ebbe a körbe kerülne. Amúgy az indítvány négyféle vallási közösségi formát határoz meg: vallási egyesületet, nyilvántartásba vett egyházat, bejegyzett egyházat és a már említett bevett egyházat. Valamennyi kategóriához különböző feltételeknek kell megfelelni a bírósági nyilvántartásba vétel során.
Bejegyzett egyház – fő szabály szerint – az a felekezet lehet, melynek a megelőző öt év átlagában legalább négyezer magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának egy százalékát, és minimum húsz éve vallási egyesületként működik, vagy százéves szervezett formában történő önálló nemzetközi működési háttere van. Ezek közül bevett egyház az lehet, amely az állammal való megállapodásról szóló feltételt is teljesíti.
Az indoklás szerint a törvény „hosszú távú megoldást kínál a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesüléséhez, valamint a közcélú feladatok ellátása terén együttműködésen alapuló működéshez” az állam és a felekezetek között. Erről beszélt Orbán Balázs is a parlamentben, hangsúlyozva: az új egyházi szervezetrendszer széles körű autonómiát és hitéleti tevékenységükhöz támogatást biztosít a vallási közösségeknek, elismeri azok társadalmi szerepvállalását, ugyanakkor fenntartja az állam döntési jogát arra, hogy objektív okokból – társadalmi beágyazottság, súly, közfeladat ellátásában szerzett tapasztalat alapján – kivel és milyen területeken kíván szorosabban együttműködni.
Ezen túlmenően bármely vallási közösség legalább tízfős taglétszám esetén vallási egyesületté és így jogi személlyé alakulhat. Ezek az egyesületek közfeladatok ellátásában is részt vállalhatnak. További részlet: az öt év átlagában legalább négyezer egyházi egyszázalékos szja-felajánlással rendelkező és hosszú ideje működő vallási közösségeket a bíróság kérelemre bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba.
A TASZ ÚJRA TÁMAD
Bár az új tervezetet a kormány kifejezetten a hazai és a nemzetközi kifogások figyelembevételétel dolgozta ki, a Soros-féle TASZ-nak így sem tetszik. Mint írták: az indítvány „nyíltan szembefordul az alkotmányosság elveivel”.
Szerintük a törvény a módosítás nyomán sem biztosítaná az egyházak jogegyenlőségét, mert továbbra is alacsonyabb és magasabb rendű egyházak között tenne különbséget, és változatlanul olyan szempontok alapján tenné ezt, amelyek nem függnek össze a hívők vallásos meggyőződésével. Ilyen szempont például a történelmi múlt vagy a társadalmi beágyazottság – érvel a minden eddigi jogszabályi változatot is hangosan támadó TASZ. E gondolatmenet szerint tehát nem lehet különbséget tenni mondjuk a kétezer éves katolikus egyház és egy pár éve alapított szekta között.
Csakhogy az Alkotmánybíróság 2013-as határozatában nem vitatta az Országgyűlés jogát, hogy az egyházként történő elismeréshez tartalmi feltételeket szabjon, csupán az akkori eszközökkel volt gondja. Ráadásul a kormányzati elképzelések védelmében többször elhangzott az az érv, hogy egyes európai országokban olyan különbségtétel is tartható, hogy kifejezetten államvallás működik, mégsem kifogásolják az uniós joghatóságok. Ettől függetlenül bizonyosan akad majd, aki nemzetközi és hazai jogi fórumokon egyaránt megtámadja az új jogszabályt is, amely információink szerint jövő áprilisban léphet életbe. A próbálkozók között lehet majd a Gyurcsány-kedvenc Iványi Gábor és a metodista egyházból kiszakadt Magyar Evangéliumi Testvérközösség is.
