Bezár ×

2019/05/16

Szövetségesek

Ideológiát gyártani persze könnyebb, mint magát az eseményt értékelni. Akadt olyan megközelítés is, amely szerint nekünk – mármint az amerikai útból – csak a szégyen marad. 

Ezzel szemben az a helyzet, hogy a visegrádi országok tekintetében valóságos nagyüzemmé vált Washington – a cseh, a szlovák, a lengyel vezetés is vizitált az USA-ban –, ahol egyre komolyabban veszik a közép-európai régiót. 

Ennek a hátterében persze az – is – áll, hogy az Egyesült Államok, Kína és Oroszország között geopolitikai kérdések dőlnek el. Aligha Magyarország lesz a fő színtere ennek, ám Washington szeretné, ha katonai és gazdasági szövetségesei a világelső birodalom kívánságaihoz igazodnának. 

Nincs itt semmi látnivaló? A kérdés jogos, mert annyiban más a helyzet, hogy az Orbán-kormánnyal szembeni 2010–16 közötti amerikai külpolitika, fogalmazzunk finoman, nehezen volt értelmezhető. Pár éve azonban kedvezően változott a fölállás. Tudniillik hazánk és az USA számos kérdésben ugyanarra az álláspontra jutott, többek között a migráció kezelésének és a nemzetállamok megerősítésének a témakörében is. 

S itt és most érdemes leszögezni: a viták ellenére az Egyesült Államok és Magyarország szövetséges. Összességében pedig hazánk mindig partnere volt Amerikának – Oroszországgal szemben. Erről szól a NATO-tagság is. Az uniós tagság pedig arról, hogy Európában a helyünk. 

Természetesen nekünk érdekünkben áll az is, hogy minden nagyhatalommal partneri, pontosabban kereskedelmi kapcsolatban álljunk. Még inkább az, hogy profitáljunk az együttműködésből. 

Lehet persze sok mindennel vádolni, legfőképpen „orosz- és kínai-ba-rát-ság-gal” címkézni a kormányt, ám előtte vessünk egy pillantást a térképre. Hol is található Magyarország? 

Lakásépítések: lendületes évkezdet

Közelebb Amerikához

– Miközben Orbán Viktor kormányfőként már 2016-ban letette a voksát Trump mellett, későn kapott meghívást a Fehér Házba. Ön szerint miért? 

– Az új adminisztráció, szemben az Obama-kormányzattal, amely teljesen elhanyagolta térséget, a kelet-közép-európai politikáját teljesen áthangolta. Trump szakértője meggyőzte arról az elnököt, hogy az Egyesült Államok szempontjából három kulcsfontosságú terület van: a Távol-Kelet, a Közel-Kelet és a kelet-közép-európai régió. Velünk kapcsolatosan pedig két területen történt szemléletváltozás. Az egyik általános jellegű volt, amely szerint a stratégiai érdekek felülírják az olyan másodlagosnak tekintett kérdéseket, mint a demokrácia minősítéséről folytatott viták, másrészt Donald Trump már a kampánya során is hangsúlyosan beszélt arról, hogy változtatni kíván az Obama-adminisztráció „kioktató” magatartásán, s több tiszteletet tanúsít majd egyes országok szuverenitása iránt. Ennek megfelelően megritkultak a hivatalos amerikai tényezők által hangoztatott kritikák Magyarországgal szemben, és előtérbe kerültek a közösen vallott érdekek. Ugyanakkor az alsóbb és középszintű tisztviselők váltása a Külügyminisztériumban lassú ütemben zajlott, sőt Mike Pompeo érkezéséig csekély mértékben változott. Ezt követően sorra hívták meg a közép-európai államok vezetőit, és természetesen a stratégiailag fontosabb államok irányítói, így a lengyelek és a románok a washingtoni meghívót hamarabb kapták meg, mint a magyar miniszterelnök. 

– Van üzenete annak, hogy pont most, az európai parlamenti választás előtt tartották meg a magas szintű találkozót? 

– Kétféleképpen lehet értelmezni ezt. Egyfelől a magas szintű látogatások előkészítése hosszú időt vesz igénybe: többi közt egyeztetni kell a vezetők programját, valamint meg is kell határozni a megbeszélés témáit. Az EP-választássok előtti találkozó akár „véletlenszerű” egybeesés is lehet. Másfelől, ha tudatos amerikai stratégiát tételezünk fel a meghívás mögött, jól jött ki ez a véletlen… 

– Konrétan mire gondol?

– Ha összevetjük azzal, amit Trump mondott az Orbán Viktorral folytatott megbeszélése után – az amerikai elnök egyfajta példaként hozta fel a magyar kormányfőt az illegális bevándorlás kérdésében elfoglalt álláspontját illetően, valamint a nemzeti szuverenitás elkötelezett védelmezőjeként –, a tengerentúlon egyértelműen a föderális tervek ellensúlyaként tekintenek Orbán Viktor politikájára. Trump, aki magát korábban Mr. Brexitnek mutatta be, tévesnek tartja az európai bevándorláspolitikát, s egyes kérdések transznacionális megoldási kísérletét – a különböző állami erőfeszítésekkel szemben. 

– A magyar–amerikai kapcsolatok történetében mekkora jelentőségű a mostani összejövetel? 

– Magyar szempontból egyfajta mérföldkő, hiszen mintegy másfél évtizede ez az első legmagasabb szintű és hivatalos megbeszélés. Kiemelendő az USA elnökének nyílt támogatása a migránspolitika és szuverenitásvédelem mellett, míg amerikai szempontból jelentős a magyar elköteleződés a NATO-kötelezettségek még magasabb szintű teljesítése, s olyan globális, az USA érdekeit szolgáló „szegmensekben”, mint a terrorizmus elleni küzdelem vagy a keresztények védelme Közel-Keleten. 

– Sokan úgy állítják be a miniszterelnök kiutazását, mintha az az EU gyengítésére irányulna. Érdekében állhat ez Magyarországnak, EU-tagként? 

– Orbán Viktor látogatását az atlanti közösség erősítése érdekében tett lépéseként is lehet értelmezni. Ennek egyik jele a NATO megerősítése érdekében tett magyar lépések, beleértve a hadsereg modernizációját, a NATO-misszióban való fokozott részvételt. A magyar törekvéseket – egybehangzóan az amerikai szándékokkal – az európai energiaellátás diverzifikálására, az orosz befolyás csökkentésére és a regionális struktúrák megerősítésére is lehet vonatkoztatni. 

– Közben továbbra is túlzott orosz- és kínabarátsággal címkézik a kormányfőt, s vele együtt Magyarországot is. A mostani út mennyiben „módosíthatja” a nem éppen hízelgő megjegyzéseket? 

– A kormány ismételten hangsúlyozta, hogy geopolitikai és geoökonómiai megfontolásokból, s bizonyos, rajta kívülálló megfontolásokból pragmatikus kapcsolatokat kíván fenntartani olyan nagyhatalmakkal, mint például Oroszország és Kína. A törekvés az energiaellátás terén viszont abba az irányba mutat, hogy kevésbé függjünk egyoldalúan az orosz gázexporttól. Közben a geoökonómiai realitásokkal szemben Magyarország az USA-val és az EU-val szolidáris módon továbbra is részesen az Oroszország elleni gazdasági szankcióknak. Annak ellenére, hogy ez kézzel fogható károkat okozott és okoz a nemzetgazdaságnak. A keleti nyitás politikája kereskedelmi és gazdasági alapon történt és történik. Magyarország semelyik nyugat-európai országhoz, vagy az USA-hoz hasonlóan nem hagyja figyelmen kívül azokat a gazdasági és kereskedelmi lehetőségeket, amelyek főleg az utóbbi két évtizedben jelentkeztek, elsősorban az ázsiai térségben. 

– A Trump–Orbán-találkozó löketet ad az amerikai tőkének is, hogy hazánkat válassza majd?

– Az eddigi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozottnak mondhatók. Az USA Németország után a legnagyobb befektető hazánkban: az Egyesült Államokból idetelepedett vállalatok több mint 100 ezer magyar dolgozónak biztosítanak munkahelyet, és a cégvezetők többsége elégedett a hazai üzleti környezettel. A magyar kormány a lehetőségek szerint a befektetések struktúráját szeretné a legjobban eltolni a nagyobb hozzáadott érték irányába. Így a kutatás-fejlesztés és az innováció területe a prioritása a kormánynak. S miután ebben a szegmensben az amerikaiak az élen járnak, a „löket” garantálható. Tudni kell azt is, hogy az USA hazánk legnagyobb, EU-n kívüli exportpiaca. De a két ország méretéből, adottságaiból elsősorban az amerikai tőke az, amely a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak a motorja. 

 

NÉVJEGY

Diplomata, az ELTE egyetemi tanára.

2011–2015 között hazánk írországi nagykövete volt, ezt követően a Külügyminisztérium Észak-Amerika főosztályát vezette.

Számos könyve jelent meg, köztük az Egyesült Államok külpolitikáját bemutató kötete is.

Donald Trump – civil az elnöki székben

REKORDOK

Donald Trump nagyszülei még Európában születtek. Apai ágon német származású, anyai ágon skót gyökerei vannak. A családi üzletet az apja kezdte építeni, többek közt középkategóriás bérlakásokat üzemeltetett New York külső részén. Gazdasági diplomája megszerzése után itt, a családi cégben kezdett dolgozni a jelenlegi elnök. Huszonöt évesen vette át az operatív irányítást, amikor az apja visszavonult az igazgatótanács elnöki székébe. A családi vagyon ekkor még egy nagyságrenddel kisebb volt, mint 2017-es megválasztása idején.

Az ingatlanok mellett rendkívül szerteágazó irányokba fejlesztette az üzleti tevékenységét. Hoteleket vásárolt, újított fel és üzemeltetett. Az Empire State Buildingben is volt ötvenszázalékos tulajdonrésze, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy Trump Empire State Building Tower Apartmentsre nevezhesse át az ikonikus épületet.

Miután New Jersey legalizálta a szerencsejátékot, kaszinók építésébe és üzemeltetésébe fogott Atlantic Cityben, ám ezek pénzügyileg nem voltak sikeresek. Sorozatos csődök és reorganizációk kísérték a működésüket, míg végül tíz százalékra olvadt bennük Trump részesedése. Tizennyolc golfpályát szerzett, amelyeket elnökként is gyakorta látogat. Vásárolt futballcsapatot, repülőgép-társaságot, egyetemet alapított, még a nevével ellátott vodkát is piacra dobott. Húsz éven át a Miss Universe szépségverseny is a tulajdonában volt. Vagyona kapcsán a becslések egy- és tízmilliárd dollár között szóródnak.

Ismertségét a nevét viselő épületek és termékek mellett a médiaszereplései alapozták meg. Több könyvet írt, amelyek hetekig vezették a sikerlistákat. Több tucat filmet és műsort készített producerként, s rengeteg alkalommal tűnik fel szereplőként is ezekben. Egy valóságshow-műsort is készített, ahol a versenyzőknek a Trump cégnél kellett menedzserként tevékenykedniük. 

A politikai pályája nem volt nyílegyenes. 1987-ben republikánusként regisztrált. 2000-ben az itthon meglehetősen ismeretlen Reformpárt színeiben próbálkozott elnökjelöltként, de a felmérések eredményeinek ismeretében hamar kiszállt a versenyből. A következő években nyilatkozatai szerint a republikánus jelöltekre szavazott. Először 2011-ben szólalt fel a Konzervatív Unió akciókonferenciáján (CPAC). 2013-ban már ő volt az egyik fő szónoka a rendezvénynek, és New York állam republikánusai őt szerették volna kormányzójelöltnek, ám elutasította a felkérést.

2015 júniusában a Trump-toronyban jelentette be indulását az elnöki posztért, republikánus színekben. A beszédben fellépést ígért az illegális bevándorlás, az iszlám terrorizmus, a növekvő államadósság és az amerikai munkahelyek külföldre vitele ellen. Itt hangzott el először a kampányjelszava: „Tegyük ismét naggyá Amerikát!”

Tökéletesen ráérzett arra, hogy az identitáspolitika tombolásában van egy hatalmas, nemhogy magára hagyott, hanem elnyomónak kikiáltott szavazóréteg: a kontinens középső államainak fehér bőrű munkásai. Ez az osztály cseppet sem érezte elnyomónak magát, hiszen a tagjai az utóbbi évtizedekben folyamatosan lecsúsztak, elvesztették a munkahelyeiket, és azzal kellett szembesülniük, hogy gyermekeik vélhetőleg még náluk is szegényebbek lesznek. Trump ígéretei a munkahelyeik hazahozásáról, az amerikai álom újraélesztéséről őket szólították meg, egy olyan nyelven, amelyet meg is értettek.

A győzelme váratlan volt. A sajtó szinte teljes egésze ellene foglalt állást. Nemcsak az egyébként jelentős túlsúllyal bíró baloldali befolyású médiumok, hanem a mérsékelt jobboldaliak is távolságtartással kezelték. Támogatásra csupán a Fox tévécsatornától és az altright mozgalmak médiájától számíthatott. Mégis három olyan államot megnyert, amelyet 1990 óta a „demokraták kék falaként” tartottak számon.

Elnökként a fő választási ígéreteinek a megvalósításába kezdett. Százhúsz napra felfüggesztette a menekültek beutazását, s kilencven napra megtiltotta Irak, Irán, Líbia, Szomália, Szudán, Szíria és Jemen állampolgárai számára. Meghirdette a fal építését a mexikói határra, amelynek a finanszírozása kapcsán folyamatos konfliktusokba került. A gazdaságpolitikája viszont sikeres. Elnöksége alatt a növekedés töretlen. Bár nem olyan mértékben, mint ígérte, viszont a munkanélküliségi mutatók valóban az USA aranykorát idézik. Úgy készülhet a választásokra, hogy nincs komolyan vehető republikánus és demokrata kihívója sem.

Tengerentúli elsőbbség

MAGYAR EXPORT AZ USA-BA

Az USA hazánk legnagyobb Európán kívüli gazdasági partnere, odairányuló exportunk aránya meghaladja Kína vagy Oroszország hasonló mutatóit. Kiemelendő, hogy az Egyesült Államok már EU-s tagságunk előtt is fontos külkereskedelmi üzletfél volt. 

 

MEGHATÁROZÓ SZEREP

Becsey Zsolt, a Magyar Közgazdasági Társaság nemzetközi szekciójának a vezetője emlékeztetett rá: 2001-ben a hazai export nagysága az USA viszonylatában elérte az 1,7 milliárd eurót, ebből a KSH statisztikái szerint 531 millió euró értékben kerültek termékek magyar tulajdonú cégtől a tengerentúlra. Az uniós tagságnak azonban jelentős kereskedelmi „elterelő” hatása volt; ezt jelzi, hogy 2008-ban 1,67 milliárd eurós volt a magyar kivitel, amelyből még mindig 412 milliót tett ki a hazai tulajdonú vállalatok exportja. A 2008–09-es világgazdasági krízis alatt tovább csökkent a kivitel. 2010-ben csak 1,45 milliárd eurónyi árut vittünk ki, ebből húsz százalékkal, vagyis 294 milliós összegben részesedtek a hazai birtokban lévő társaságok. 

Rá két évre azonban már 1,9 milliárdos volt a teljes export, amelyből 261 millió eurós volt a többségi magyar tulajdonú vállalkozások kivitele. A közgazdász hangsúlyozta: innen fokozatosan nőtt az amerikai értékesítésünk. 2018-ban az USA-ba irányuló exportunk értéke már hárommilliárd euró körüli volt. S jó hír, hogy a tendencia az idén is folytatódik. 

A Károli Gáspár Református Egyetem tanára kiemelte: felettébb érdekes, hogy az egész amerikai földrészre történő magyar kivitel több mint hatvan százaléka az USA-ba irányul. Az áruszerkezet szempontjából szintén lényeges, hogy a termékek több mint hatvan százaléka általában a gépek, gépi berendezések kategóriájába tartozik, de fontos az élelmiszeripari értékesítés is. A részletesebb áruexport-szerkezetet vizsgálva látszik, hogy a kivitelben a gépeken belül nagy az elektromos és az energiafejlesztő eszközök aránya, ami jelzi, hogy erős az itt befektetett amerikai tőke reexportja. 

Most már az is fontos szempont a külkereskedelmi elemzésben, hogy a magyar szolgáltatásértékesítés terén szintén kimagasló az Egyesült Államok szerepe. 2017-ben már több mint kétmilliárd euró volt e „termékünk” kivitele az USA-ba, lényegében holtversenyben Nagy-Britanniával, ami a németek mögötti második helyet jelentette. A szolgáltatásexport – az itteni turistaforgalomtól kezdve a pénzügyi műveletekig bezárólag – tehát szintén feljövő terület a tengerentúli relációban.

   

MIÉRT ILYEN FONTOS PARTNER AZ USA? 

A magyarázat az, hogy az Egyesült Államok lényeges FDI-befektető, és tetszik vagy sem, de ez az áru- vagy a szolgáltatáskereskedelem útját is meghatározza. Ezen logika alapján nincs igazán akkora lehetőségünk az orosz piacon – főleg a krími történésekkel kapcsolatos EU-embargó és Moszkva válaszlépései miatt nehéz e relációban a helyzet – vagy a kínain; még mindig moderált a távol-keleti országból származó működőtőke-importunk. A végső befektetők szerinti bontásban több mint kilencszázaléknyi FDI eredt az USA-ból. Ha figyelembe vesszük, hogy itt szintén kiemelkedő Németország szerepe, akkor is óriási ez az eredmény egy Európán kívüli ország esetében, és bázist ad ahhoz, hogy hihessük: az exporttendenciák is kimagaslók lesznek a következő években.

Humánoldalról nézve nagy EU-n kívüli turisztikai piacunk az Egyesült Államok, s most már a LOT jóvoltából van közvetlen légügyi kapcsolat az USA-val – New Yorkba és Chicagóba –, amelyet régebben a szép emlékű Malév révén biztosítottunk. Számtalan magyar cég működik a Szilícium-völgyben vagy más startupterületen, és sokan tanulnak vagy dolgoznak az USA-ban Magyarországról.

Csőre töltött haderőfejlesztés

– Volt katona?

– Igen. Szabadszálláson, harckocsiezrednél voltam térképész.

– Milyen emlékei vannak?

– Vegyesek: volt, amire szívesen és nosztalgiával emlékszem, s volt, ami igencsak megfeküdte a gyomromat.

– Például?

– A térképészkiképzést szellemi kalandként éltem meg. Sok jó embert ismertem meg, és végleg felnőttem. Másrészről viszont a hadműveleti rajzolókkal olyan terveket készíttettek, amelyek alapján lerohantuk volna Ausztriát vagy Olaszországot, miközben a Magyar Néphadsereg számos esetben a szomszéd faluig sem jutott volna el morális állapota, felkészültsége és technikai színvonala miatt. A Varsói Szerződés a szovjet birodalom érdekeit szolgálta; a nyolcvanas évekre a sorkatonai szolgálat egy rossz tragikomédiába fulladt.

– Innen kellett és kell felépíteni a magyar haderőt?

– Sajnos ennél még rosszabb lett a helyzet 2010-re. A 171 éves Magyar Honvédség történetében olyan mértékben még sohasem züllesztették le az ország védelmi képességét, mint a baloldali kormányok alatt. A NATO-tagságunkra való hazug hivatkozással Gyurcsányék teljesen szétverték a honvédséget. Szélnek eresztették a katonákat – például 2010-ben 17 (!) önkéntes tartalékosunk volt, ma már 8500 –, bezárták, eladták a laktanyákat, megszüntették a középiskolai kadétképzést, elszórták a használható hadieszközöket, felszámolták a hazai hadiipart, szinte teljes mértékben leépítették a hadi képességeinket. Ezt kell újraépítenünk, méghozzá úgy, hogy a 2020–30-as évek technikai színvonalának és az új biztonsági kihívásoknak megfelelő legyen katonáink felkészültsége, felszereltsége. Ennek záloga a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, amelyre 3500 milliárd forintot fordít a kormány.

– A Magyar Honvédség idei büdzséje kiugró, 513 milliárd forint. Az amerikai hadseregé 671 milliárd dollár, azaz közel 200 000 milliárd forint. Lehet, hogy a példa picit sántít, de mire elég a mi 513 milliárdunk?

– Erős párhuzam, nem kívánunk az Egyesült Államok haderejével versenyezni. Ez a hazai forrás időarányosan arra viszont elég, hogy a térség legkorszerűbb és legütőképesebb seregét hozzuk létre. Az összegről még a NATO is elismerően szólt.

– Mit éreznek meg ebből és a tervekből a katonák?

– Megteremtettük a katonai életpályamodellt, beleértve a bérezést és a szociális juttatásokat. A bérek 2015 óta ötven százalékkal nőttek, és a jövőben is versenyképesen emelkednek majd. A honvédség létszámát hét év alatt 37 500 főre emeljük, s a legénység számának a növelésén van a hangsúly. A Digitális katona program pedig korszerű egyéni felszereléssel, ruhával, fegyverzettel, málhával, védelmi és informatikai eszközökkel látja el a honvédeket. A világ legkorszerűbb harckocsijából, a Leopard 2 A7+-ból szerzünk be 44 darabot, valamint 16 darab H225M többfunkciós közepes helikoptert, hogy csak két jelentős tételt említsek. Továbbá visszaállítjuk a tüzérképességünket, s a kézifegyverek és lőszereik hazai gyártásával újraélesztjük a magyar hadiipart. A kibertér kihívásaira, a hackertámadásokra is megfelelő választ tudunk adni.

– A korábban vásárolt 14 Gripen vadászgép – amelyekből kettőt baleset ért – lassan cserére szorul. Mit vesznek helyette?

– Erre a magyar honvédség vezetése és a légierő tesz majd javaslatot. Egy biztos: az erre szánt közpénzt optimálisan, költséghatékonyan kell elkölteni. A Gripen-beszerzés is így történt. Mindenki az amerikai F–16-osokról beszélt, aztán a svédek ajánlata volt a legkedvezőbb.

– Az igaz, hogy akadozik a Gripenek alkatrészellátása? És ha igen, ennek lehet-e politikai üzenete?

– Nem jobb és nem rosszabb a helyzet, mint más esetekben. Az érdekeinket érvényesíteni kell, és ezt meg is tesszük.

– Akkor Gripeneket vesznek?

– A honvédség és a légierő tesz erről javaslatot, ahogy már mondtam. A legjobb, a magyar érdeknek a legmegfelelőbb, a haza védelmét leginkább kiszolgáló ajánlat nyer majd.

– A katonai eszközök beszerzésekor nemzetbiztonsági okok miatt nem lehet közbeszerzést kiírni. Mi alapján döntenek: ár, technikai színvonal, NATO-kompatibilitás?

– A kérdésben a honvédelmi és rendészeti bizottság a kompetens. A testületben ellenzéki képviselők is vannak, s ők is szavaznak. Egy adott beszerzés egy évre kaphatja meg a felmentést a közbeszerzés alól. Ezt követően be kell számolni a fejleményekről, a lezárás után pedig el kell számolni a bizottság előtt. Összességében sokkal szigorúbb ez az eljárásrend, mint egy hagyományos közbeszerzés. Műszakilag és a nemzetbiztonsági megbízhatóság tekintetében csak olyan cégek jöhetnek számításba, amelyek a legszigorúbb feltételeknek felelnek meg. De kiemelten fontos tényező az ár is.

– Említette a fegyvergyártás újjáélesztését. A magyar piac viszonylag kicsi. Lehet nyereséges ez a tevékenység a befektetett tőkéhez viszonyítva?

– Igen, de a hasznot nem csak forintokban kell mérni! Ha a fegyveres testületeket hazai eszközökkel szereljük fel, akkor egy esetleges konfliktus esetén nem vagyunk kiszolgáltatva másoknak, hanem a lőszert és a fegyvert itthon tudjuk legyártani, s velük felszerelni, ellátni a katonáinkat. Azt se felejtsük el, hogy a beruházással a magyar ipar, a tudomány szintén nyer, és az is fontos érv, hogy hazai munkahelyek jönnek létre, valamint exportra is lehet termelni. Ez ugyancsak része annak a stratégiának, amelynek a célja profi honvédség létrehozása, amely garantálja az ország és a magyar emberek biztonságát, védelmét, s fontos pillére a jelenlegi legnagyobb kihívásnak, az illegális bevándorlás elleni harcnak.

– A Fidesz áprilisban aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a polgárok támogassák Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos akciótervét a bevándorlás megállítása érdekében. Miért tartják fontosnak az aláírásokat? Hiszen a magyar emberek már többször véleményt nyilvánítottak e kérdésben.

– Mert de jure most dől el minden: hogy egy birodalmilag központosított, migránsbarát Európai Egyesült Államokban élünk a jövőben – amely számolatlanul beengedi a gazdasági bevándorlókat és megdöbbentő módon velük együtt a terroristákat is –, vagy az európai közösség alapgondolatának megfelelően szabad, erős nemzetállamok alkotta közösségben. Mivel a jelenlegi brüsszeli bürokrata elit – a háttérben Soros Györggyel – gondolkodása nem fog megváltozni, ezért sorsdöntő, hogy május 26-án az európai parlamenti voksoláson a migrációból nem kérők győzzenek! Különben a vallási, kulturális, szociális és gazdasági szempontból általunk ismert Európa villámgyorsan felszámolódik. Akinek fontos a családja, a magyar érdek, Európa jövője, a keresztény-nemzeti hagyomány, annak nem kérdés, hogy hová húzza be az ikszet az EP-szavazáson.

 

Borítófotó: Németh Szilárd (fotós: Vörös Szilárd)

Digitális bíróság exportra

GYORSÍTOTT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Tavaly szeptemberben a hazai bíróságok csupán tizenöt távmeghallgatást tartottak, a havi szám ez év márciusára 402-re emelkedett. Az elmúlt időszakban több mint ezer ilyen eljárást folytattak le 1072 ember ki-, illetve meghallgatásával – hangzott el a napokban egy szakmai konferencián. Az igazságszolgáltatás digitalizálása finoman szólva is régi adósságnak számít, így az efféle fejlesztések megvalósítása lassan kezdett elodázhatatlan lenni. A méretes papírkötegekkel rohangáló bírók látványa aligha tükröz huszonegyedik századi viszonyokat, ahogy az iratbetekintés középkort idéző viszonyai sem. De erről később.

A távmeghallgatás lehetőségének a megteremtése mindenképp előrelépést jelent. Az úgynevezett Via videórendszeren keresztül megvalósuló eljárás segítségével többek között a feltételes szabadlábra helyezés, a menekültügyek, a házasság felbontása vagy éppen a munkaügyi perek is gyorsabban befejeződhetnek. Energiát és időt takarít meg az ügyfelek, illetve a közreműködő hatóságok számára is.

 

AKTAHEGYEK HELYETT

Eddig hetvenkét „végpont” állt rendelkezésre, vagyis ennyi tárgyalóteremben alakítottak ki ilyen eszközt; ez a szám a közeljövőben újabb 112 helyszínnel bővülhet. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke emellett szorgalmazza, hogy ne csak a kép- és hangtovábbítás, hanem a rögzíthetőség is megvalósítható legyen a rendszeren keresztül. Ennek az igénynek a Belügyminisztérium háttérintézményeként működő Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) részéről tehetnek eleget. 

A további újításokra jelenleg két és fél milliárd forintot szán a kormány, uniós forrásból. Ez a Digitális Bíróság program. Ennek keretében felszámolhatják a már említett „papírköteges” problémát, mégpedig az e-akta projektrész segítségével. A kifejezés a papíralapú akta elektronikus változatát takarja, ennek elérhetőségét alakítják ki a következő hónapokban. A bírákat külön tanfolyammal készítik majd fel a használatra, ám az illetékes munkacsoport előzőleg is kikérte a véleményüket.

Miről is van szó? Az iratbetekintés jelenleg időigényes és drága, valamint rendkívül körülményes – az új lehetőség révén ez a teendő egynaposról akár pár percesre csökkenhet. Az ügyfelek ugyanis személyes megjelenés nélkül, online, a nap 24 órájában gyorsan és ingyenesen hozzáférhetnek a bíróságon folyamatban lévő ügyükkel kapcsolatos információkhoz. Nincs ügyintézésre fordított idő, megszűnik a másolási és az utazási költség.

 

BEFIZETÉSI KÖNNYÍTÉS

Ugyanakkor nemcsak az ügyfelek, hanem a bírák számára is jelentős könnyítést hozhat a változás. Kiderült: hetvenkét százalékuk rendszeresen dolgozik otthon is, márpedig ha hazaviszi a munkát, ez adott esetben egy csomagtartónyi aktát is jelenthet. Amennyiben ezeket az adatokat egy könnyen kezelhető, bárhol hozzáférhető elektronikus felületen is elérheti, az jócskán megkönnyíti a teendők elvégzését.

Megvalósul továbbá a bírósági határozatok közzétételének és anonimizálásának a fejlesztése is, melynek eredményeként a döntések egységes, könnyen kereshető határozattárban lesznek elérhetők – közölte az OBH. Az elektronikusan hozzáférhető közhiteles nyilvántartások és bírósági szakrendszerek online összekapcsolása szintén a projekt kiemelt fejlesztési területe. Az adatkapcsolat kiépítésével minimalizálható az ügyfelektől bekérendő, az ügyintézés megkezdéséhez szükséges adatok köre, ezáltal a bírósági eljárások gyorsabban lezárulhatnak – írták.

Ez év márciusától egyébként az ügyfelek már elektronikus kapun, azaz internetes felületen is tudnak illetéket, valamint egyéb befizetéseket eszközölni. Úgy tudjuk, az első hónapban mintegy százötvenmillió forint értékben éltek a lehetőséggel. További könnyítés, hogy információink szerint az ítélkezés átláthatósága és a bírósági határozatokhoz való egyszerűbb hozzáférés biztosítása érdekében új határozatkereső alkalmazást is nyújt az OBH az év második felétől. A digitalizáció mindenesetre alapjaiban változtatja meg a megszokott munkamódszereket, a monoton munkafolyamatokat kiváltják az informatikai alkalmazások. 

Tavaly nyár óta működik az úgynevezett beszédleíró program, csaknem ezer bíró és titkár használja. A szoftver nem csinál mást, mint leírja a lediktált szöveget, mégpedig jogi szaknyelvi szókinccsel, ami persze bővíthető a köznyelvivel. E téren egyébként a zalaegerszegi törvényszék vitt úttörő szerepet. Ott próbálták ki a gyakorlatban a szoftvert, ellátták a tesztelésével kapcsolatos koordinátori feladatokat, a betanulás megkönnyítéséhez még oktatóvideót is készítettek.

 

TANULÁSI FÁZIS

Bár ezen a téren a bírósági rendszer alighanem lemaradásban van a magánszférához vagy éppen az adóbevallást jelentősen megkönnyítő NAV-hoz képest, egyes országokban akár még forintosítható példaként is szolgálhatnak a magyar megoldások. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég az OBH-nál járt, ahol bejelentette: a Srí Lankával kötött gazdaságfejlesztési megállapodás része az ottani igazságszolgáltatás modernizálása is. Nem is akármennyiért: ezeket az eszközöket mintegy tízmilliárd forint értékben veszi meg a nemrég tragikus terrortámadásokon átesett ország. 

A magyar bírók egyébként „digitális nyílt napokon” ismerkedhetnek az új lehetőségekkel. A munkateher szintén csökken, gyorsabb és szakszerűbb lehet az ítélkezés – számoltak be forrásaink az eddigi tapasztalatokról, illetve a bejelentett tervekről. Kiemelték: az ügyfelek mellett a társhatóságokkal való kapcsolattartást is egyszerűbbé teszik az új eljárások. Vegyünk egy hétköznapi példát: a rendőrségnek nem kell mindig az adott bíróságra szállítani a gyanúsítottat, mondjuk egy előzetes meghallgatásra. De az elektronikus adatlekérések a NAV közreműködését is megkönnyítik az egyes eljárások során.

Szívélyes fogadtatás

Családvédelmi akcióterv

Segíthet a népesedési helyzet javításában – erre jutott a családvédelmi akcióterv, illetve az ahhoz kapcsolódó intézkedések fogadtatását vizsgáló kutatás, amelyet a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, azaz a KINCS készített. Novák Katalin államtitkár hét eleji tájékoztatóján megerősítette: az előre bejelentett döntések egy része bizonyosan életbe lép július elsejével.

 

Brüsszeli viták

A politikus ezt vélhetően azért is tartotta szükségesnek tisztázni, mert a minap kiderült: a babaváró támogatás esetében még nem sikerült mindent tisztázni az Európai Bizottsággal, noha a kormány már februárban megküldte az ezzel kapcsolatos információkat a testület illetékeseinek. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára egyenesen úgy fogalmazott, nonszensz, hogy Brüsszel megpróbálja elkaszálni az intézkedést.

Novák Katalin szerint, ha nem érkezik meg az úgynevezett előzetes támogatás, úgy előfordulhat, hogy a „tervezettnél kedvezőtlenebb formában” indulhat csak ez a programelem. (Az Európai Bizottság szakértői a július 1-jétől életbe lépő babaváró hitelkonstrukció ellen emeltek kifogásokat – a szerk.) A kormány azonban mindenképp ragaszkodik ehhez az eszközhöz.

A babaváró támogatás lényege az, hogy a családok legfeljebb tízmillió forintos kamatmentes kölcsönt kaphatnak, amelyet három gyermek születése esetén elenged az állam. Ugyancsak júliustól már használt ingatlan vásárlásához is felvehető a CSOK-hoz kapcsolódó kamattámogatott kölcsön, a családok pedig a jelzáloghitelek elengedésének lehetőségével is élhetnek ettől az időponttól, illetve igényelhető az autóvásárlási támogatás is. A legalább három gyereket nevelő vagy harmadik gyereküket váró családok két és fél millió forintos támogatást kaphatnak legalább hétszemélyes új gépkocsi megvételéhez. Vagyis „élesedik” a családvédelmi akcióterv.

 

Jön a falusi CSOK

Megjelent a héten a falusi CSOK-ról szóló részletes kormányhatározat is. Ennek megfelelően, aki az érintett 2486 település egyikén akarja igénybe venni a használt lakás vásárlására vonatkozó, egyidejűleg korszerűsítésre, illetve bővítésre is használható eszközt, ugyanazt a támogatási összeget kaphatja, mint az általános CSOK-nál új ház építésére. Ez azt jelenti, hogy egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermeknél 2,6 millió, három gyermek esetén pedig már 10 millió forint a vissza nem térítendő forrás. Az esetleges árfelhajtó hatás csökkentése érdekében ingatlanvásárlásra ezeknek az összegeknek legfeljebb a fele fordítható, a fennmaradó részt bővítésre vagy felújításra kell szánni. A határozat megerősíti, hogy a falusi CSOK – az említett támogatási összegek fele – meglévő lakás korszerűsítésére, bővítésére is igényelhető.

 

Pozitív irány

A KINCS reprezentatív, lapunk rendelkezésére bocsátott felmérése szerint a megkérdezett 18–45 évesek egyetértenek abban, hogy az akcióterv a magyar családok helyzetét kedvező irányban befolyásolja. A válaszadók háromnegyede elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben igénybe veszi valamelyik támogatást, és több mint a fele tervezi, hogy a következő öt évben gyermeket vállal.

A kutatásból kiderül: a gyermekesek a 7 intézkedésből átlagosan 5,1-ről mondták azt, hogy javítja a családok helyzetét, a gyermektelenek átlagosan 5,2-ről nyilatkoztak hasonlóan. A legtöbben a bölcsődei férőhelyek bővítését, a gyermekek utáni jelzáloghitel-elengedést, a fiatal házasok babaváró támogatásának a bevezetését, a négygyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét és a CSOK bővítését értékelték kedvezően, de a válaszadók kétharmada szerint a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye és a nagyszülői gyed is olyan fontos intézkedés, amely megkönnyíti a családok mindennapjait.

A megkérdezettek legnagyobb része igénybe akarja venni valamelyik intézkedést, konkrétan 73,3 százalék tartja lehetségesnek, hogy él majd valamelyik lehetőséggel. A bölcsődei ellátást a gyermekeik számára 51 százalék szeretné igénybe venni, a CSOK-ot 47,4 százalék szeretné kihasználni, a babaváró támogatás pedig a válaszadók 39 százaléka számára jelent vonzó lehetőséget. Ez utóbbi elsősorban az egygyermekesek és a gyermektelenek, míg a CSOK a többgyermekesek körében népszerűbb – olvasható ki az adatokból.

Az autóvásárlási támogatást a nagycsaládosok 26,7 százaléka tervezi igénybe venni, de a két- és az egygyerekesek egy része is tervez hasonlót három éven belül. Ugyancsak népszerű a jelzáloghitel-elengedés lehetősége, az összes megkérdezett valamivel több mint 37 százaléka, míg a négygyermekes nők szja-mentessége, illetve a nagyszülői gyed a megkérdezettek 21,4 és 21,7 százaléka számára tűnik vonzó lehetőségnek

A KINCS felmérése általános kérdésekre is kitért. Így többek között arra a felvetésre, hogy mennyi az ideális gyermekszám egy családban Magyarországon, a válaszadók 40 százaléka azt mondta, kettő, 49 százalék szerint pedig három. Ezzel összhangban a megkérdezettek életük során átlagosan összesen 2,33 gyermeket terveznek.

A válaszadók több mint a fele azt is állította, hogy a következő öt évben szeretne gyermeket. Ezen belül a felsőfokú végzettségűek 59, míg az alapfokú végzettségűek 44 százaléka nyilatkozott így. Vagyis az akcióterv várható hatását a megkérdezettek túlnyomó többsége kedvezően értékeli, kétharmaduk szerint az intézkedések segíthetnek Magyarország népesedési helyzetének javításában.

Moszkva és Kijev egyaránt érdekelt a gázmegegyezésben

OROSZ–UKRÁN VITA

Kijev azzal vádolja Moszkvát, hogy újabb, a 2009-eshez hasonló gázháborút indít ellene. Ugyanakkor Ukrajna érdekelt az Orosz Föderációval folyó gáztárgyalásokban, mert az idő nem neki dolgozik: a kétoldalú szállítási egyezmény december 31-én lejár. Ha nem születik addigra megállapodás, északkeleti szomszédunk nemcsak az évi több milliárd dolláros tranzitdíjtól esik el, hanem elapadhat fő gázimportforrása. 

 

IDŐHÚZÁS

Oroszországnak sem kevésbé érdeke a megegyezés. A Gazprom az idén meg akarja ismételni a Nyugat-Európába irányuló export tavalyi, kiemelkedően jó eredményét, a kétszázmilliárd köbméter feletti kivitelt. Ehhez viszont szükségük lesz az ukrajnai vezetékkapacitásra is, mert a Török Áramlat sorsa, a szállításba való belépése még bizonytalan, akárcsak az Északi Áramlat második csőpárosának a teljes hosszban történő lefektetése és bekapcsolása a német hálózatba.

Andrij Koboljev, az ukrán nemzeti gázvállalat, a Naftohaz vezérigazgatója szerint Moszkva lassítja a két ország közti tárgyalásokat, hogy kifussanak az időből. A Naftohaz másik vezetője, Jurij Vitrenko igazgató a bne IntelliNewsnak úgy nyilatkozott: ha Oroszország elzárja a csapot, Nyugat-Európában is gázellátási problémák léphetnek fel. Felrója az oroszoknak, hogy nem fizetik ki a stockholmi békéltetőbíróság által Kijevnek tavaly megítélt 2,6 milliárd dollárt. Ennek kapcsán az ukrán gázvállalat egészében véve sikertelen kísérletet tett Nyugat-Európában, hogy Moszkva tartozásának a fejében orosz vagyontárgyakat foglaljanak le, orosz számlákat fagyasszanak be. Egyedül Luxemburgban járt sikerrel, de ezt a Kreml nemzetközi bíróság előtt támadja meg.

 

SZABAD A TRANZIT

Vitrenko elmondta, hogy az Ukrajnán keresztül Nyugat-Európába irányuló orosz gázexport ez idő szerint körülbelül évi 65 milliárd köbméter. Ha az 55 milliárd köbméter kapacitású Északi Áramlat II. az idén elkészül, csaknem kiválthatja az ukrán tranzit mennyiségét. Április végén az igazgató egy sajtótájékoztatón kijelentette: tíz esztendőre szóló, évi hatvanmilliárd köbméteres gáztranzit-kapacitást ajánlanak a Gazpromnak. Minthogy az ukrán vezetékek áteresztőképessége évi kilencvenmilliárd köbméter, a fennmaradó mennyiséget más gázexportőrök is leköthetik. A Gazpromnak az EU-val egyeztetett „európai tranzittarifát” számolnak fel – hangzott el.

Az ukrán gázipari vezetők elmondták: az évi harmincmilliárd köbméteres szabad tranzitkapacitást más szállítók, országok szintén igénybe vehetik. Itt szóba kerülhet akár az azerbajdzsáni, akár a türkmenisztáni vagy a kazahsztáni gáz Oroszországon és Ukrajnán keresztül Nyugat-Európába irányuló exportja, illetve a kivitel növelése is. 

 

AZ AMERIKAI ÉRDEK

Washington kiemelt fontosságúnak tartja Ukrajna energiabiztonságát – hangzott el Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter május elején tartott brüsszeli tárgyalásain. Miguel Arias Cañete, az EU klímaváltozási és energiaügyi biztosa a Perryvel történt megbeszélései után hangsúlyozta, hogy Brüsszel folytatja a kooperációt az USA-val az EU-hoz nem tartozó államokat illetően, elsősorban az ukrajnai energiabiztonság kérdésében. Jelezte: az unió együttműködik az amerikaiakkal az ukrán energiaszektor átszervezésének a segítésében, a Naftohaz feladatainak az újragondolásában, az ukrajnai gázpiac nagyobb átláthatóságának a megteremtésében. (Ennek keretében önálló, az ország gázhálózatát irányító szervezet alakul.)

Mindez jelentősen érinti Magyarországot is. A Gazpromexport.ru statisztikái szerint hazánk 2018-ban Lengyelország (9,86 milliárd köbméter) után a második legnagyobb kelet-közép-európai vevője volt az orosz gáznak. Tavaly a magyar import elérte a 7,41 milliárd köbmétert. Utánunk a csehek (6,49 milliárd) és a szlovákok (5,08 milliárd) következtek. Mi a Balkánnal együtt a közép- és a kelet-európai csoportba tartozunk az orosz statisztikai besorolás szerint. Ebben a térségben 38,4 milliárd köbmétert adott el a Gazprom Ekszport. Nyugat-Európa, ahová Törökországot is sorolják, tavaly 162,4 milliárd köbméter orosz gázt vásárolt. A legnagyobb vevő Németország volt (58,5 milliárd köbméter), majd a sorrend: Törökország (23,96), Olaszország (22,77), Nagy-Britannia (14,26), Franciaország (12,92), Ausztria (12,31), Hollandia (7,88). Görögország, Finnország, Dánia, Belgium 1 és 3 milliárd köbméter közötti mennyiséget vett.

 

RUGALMAS ÁRAZÁS

Ami az árakat illeti, a Gazprom Ekszport éppúgy, mint a vevők, ezeket bizalmasan kezeli. A Fitch elemzője, Dmitrij Marincsenko ugyanakkor utalt rá, hogy az oroszok a gázvezetékprogramjaikban részt vevő országok viszonylatában „rugalmasabb áralakítási politikát” követnek. 

Moszkvai források (newsruss.ru) szerint az orosz gáz 2008-ban, valamint 2012–13-ban volt a legdrágább, ezer köbméteréért több mint 350 dollárt kellett fizetni. 2013 után meredek áresés következett, amely 2016-ban elérte a mélypontot, a 155 dollárt. Ezután a zuhanás megállt, és kisebb mértékű drágulás következett be. Az orosz gázexportőrök a 2008-as, a hetvenmilliárd dollárt is meghaladó rekordbevételük után 2017-ben az áresés miatt kevesebb mint negyvenmilliárd dollárt kaptak a csúcsmennyiségű, kétszázmilliárd köbmétert meghaladó kivitelükért.

 

Hőlégballon egy ukrán bemutatón. Legfeljebb leereszt az ukrán gázlufi, de nem durran ki

Kivonulnak az orosz piacról

SZANKCIÓS HATÁSOK

Folytatódik a kivonulás a továbbra is bizonytalan jövőjűnek ítélt orosz piacról. A világ egyik legismertebb beruházási bankja és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó multinacionális csoportja, a Morgan Stanley bejelentette, hogy feladja oroszországi banki tevékenységét. Rontott a helyzeten az egyik legtekintélyesebb nyugati üzletembernek, a magán-alapkezelő Baring Vostok megalapítójának, az amerikai Michael Calvey-nek és néhány nyugati munkatársának, üzletfelének kétes vádak alapján történt letartóztatása. Moszkvában a vezetés vélhetőleg felismerte, hogy túl messzire ment. Emiatt enyhíthettek Calvey fogva tartásán – házi őrizetbe került. 

 

OLASZ SIRÁMOK

A Morgan Stanley-csoport 1994 óta van jelen Oroszországban. Moszkvai székhelyű leányvállalata éves beszámolójában bejelentette: 2020-ban átalakítja oroszországi tevékenységét; olyan maradék területekre összpontosít (konzultáció, ingatlanügyletek), amelyeket az új vállalkozása is vinni tud, és nem kell hozzájuk engedélyeztetés. A cég azzal indokolta döntését, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió által Moszkva ellen életbe léptetett szankciók jelentős hatással vannak az orosz gazdaságra, és ez a Morgan Stanley banki tevékenységére is kihat.

Olaszország a nyugati világban mindenki másnál jobban megszenvedte az Oroszországot sújtó intézkedéseket – idézi az Izvesztyija Vito Petrocellit, a római szenátus külügyi és migrációs bizottságának elnökét. A szankciók nyomán több mint százezer olasz kisvállalkozásnak kellett bezárnia a kapuit. Az itáliai Intesa Sanpaolo Bank orosz szekciójának az elnöke, Antonio Fallico az Intelligenceonline.com portál értesülései szerint diszkrét közvetítőként ingázik Moszkva és Róma között. A Kreml szelektív kapcsolatépítéssel igyekszik enyhíteni a büntetőintézkedések rossz hatását. E tekintetben Olaszország kiemelt „projektnek” számít.

Az állam növekvő szerepe az Orosz Föderáció gazdaságában tovább növeli a nyugatiak bizalmatlanságát. Az orosz Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat 2018-as jelentésében kiemeli: az állam már nemcsak a szabályokat állapítja meg, hanem az egész gazdaságot igyekszik irányítani. Ez a folyamat megfigyelhető a szövetség és a régiók szintjén is. A jelentés szerint az üzleti folyamatokba való beavatkozás regionális protekcionizmushoz vezet (lásd a grafikont). 

 

LORDOK ÉS VAZALLUSOK

A Kommerszant című napilap tavaly erről kérdezte Igor Artyomjevet, a monopóliumellenes szolgálat vezetőjét, aki elmondta: „Sok régióban gazdasági feudalizmusnak nevezhető jelenséget figyelhetünk meg. Nincs magánszektor, nincs kapitalizmus, hanem vazallusok és lordok vannak – azaz az államapparátus, amely beavatkozik a magántőke ügyeibe… Gazdaságunk sok tekintetben elmaradt, félfeudális, kiváltképpen a kevésbé fejlett régiókban… Minél tovább tartanak a szankciók, annál aktívabban halad előre ez a folyamat, az elállamosodás.”

Gyászos év elé néz a légiipar

REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS

Rájár a rúd két repülőgépgyártóra: az amerikai Boeingre, amely a globálisan forgalomban lévő személyszállító gépek mintegy negyven százalékát adja, s a sokkal kisebb Szuhojra, a katonai és részben polgári légi járműveket előállító orosz vállalatra. Az egész világot megrázták a Szuhoj új SSJ–100-as Superjet-jének a moszkvai, Seremetyjevói nemzetközi repülőtéren végrehajtott, tragikus végű kényszerleszállásáról készült videók. Noha a vizsgálat még tart, az első nem hivatalos jelentések szerint nagy valószínűséggel a pilóták sorozatban elkövetett hibái döntő mértékben járultak hozzá a 41 emberéletbe került szerencsétlenséghez. A műszaki meghibásodás sem zárható ki. 

 

TUDTAK RÓLA

A Boeing szintén új, 737 Max–8-as repülőivel az elmúlt hónapokban történt, több száz halálos áldozattal járó tragédiákat egyértelműen műszaki-konstrukciós hiba okozta. Azóta a 387 ilyen típusú gép, amely világszerte repül, a földön várja a cég által ígért módosítások végrehajtását. Az amerikai óriás 2019 májusában elismerte: jóval a két, több száz emberéletet követelő lezuhanás előtt tudott a műszaki problémáról, de nem tett semmit. A Boeing indoklása zavaros. A BBC elemzője rámutat: a társaság által adott magyarázat, hogy a gépen nem tették kötelezővé az úgynevezett AoA (Angle-of-Attack Disagree) figyelmeztető rendszert, elégtelen. Az AoA nem létfontosságú repülésbiztonsági eszköz, csak azt jelzi, hogy két szenzor különböző értékeket ad. 

Napjainkban a polgári repülőgépek globális forgalmát kiváltképpen a Boeing–737-essel kapcsolatos gondok zavarták meg, hiszen ez a típus az Airbus 319-es, 320-as, 321-es családjával együtt a világon a leggyakrabban használt a rövid és a középtávú járatokon. 

 

SZANKCIÓS PROBLÉMÁK

Az orosz SSJ–100-as – amelyből 2019 májusáig 162 darabot gyártottak – világpiaci részesedése elhanyagolható. Az orosz légitársaságokon (Aeroflot, Jamal, Gazpromavia) kívül nagyobb tételben csak a mexikói fapados Interjet rendelt ebből a típusból. Ám a tarkabarka részelemekből (nyugati motorok, avionika, kerekek) összeállított gép megszenvedte a 2014-ben bevezetett szankciókat, és akut alkatrész-utánpótlási zavarokkal küszködik. A múlt év elején a Bloomberg jelentése szerint az Interjet rákényszerült, hogy négy SSJ–100-as gépét darabokra szedje (kannibalizálja), így biztosítva a fennmaradó 18 darabhoz az alkatrészeket. 

Erre válaszul a Szuhoj kiszivárogtatta, hogy 2020-ra tervezi egy „eloroszosított” SSJ–100-as piacra dobását. Az új variáns orosz motorral (PD–10-es Aviadvigatyellel) repül, s orosz navigációs rendszert és fedélzeti segéd-energiaforrást (segédhajtóművet, APU-t) használ majd. A nagy francia hadiipari-polgári repülőgépipari tröszt, a Safran által gyártott kerékrendszert is felváltják az orosz gyártmányok. A Szuhoj 2030-ig 345 gépet akar értékesíteni a belső piacon, a posztszovjet utódállamokban, Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában. Megnöveli 110-re az ülőhelyek számát, nagyobb lesz a légi jármű hatósugara, és tervezik egy teherszállító változat gyártását is.

 

DUOPÓLIUM

A Boeing 737 Max–8-asok leállítása különösen a legdinamikusabban növekvő -piaci szegmenst, Ázsiát érintette. Az emelkedő üzemanyagárakkal együtt e típus kiesése a legnagyobb kuncsaftra, Kínára is hatást gyakorolt. Mint a Daiwa Capital Markets elemzője megállapítja, a kínai légitársaságok által forgalomban tartott (majd márciusban leállított) 96 darab 737 Max–8-as kiesését más típusok forgalomba állításával pótolták. Mindazonáltal a Boeingek leépítése kihat majd a kapacitásnövelő terveikre az elkövetkező nyári csúcsszezon tekintetében – tette hozzá Kelvin Lau.

A repülőgépiparban a világ két meghatározó gyártója a Boeing (737-es, 747-es, 757-es, 767-es, 777-es, 787-es gépcsalád) és az Airbus (220-as, 300-as, 310-es, 318-as, 319-es, 320-as, 321-es, 330-as, 340-es, 350-es, 380-as gépcsalád). Olyan erős a pozíciójuk, hogy duopóliumról, elsöprő piaci dominanciáról beszélnek kettőjük esetében. Nagyobb személyszállítók előállítására még Oroszország képes (az OAK katonai-polgári korporációhoz tartozó vállalatok, a Tupoljev, az Iljusin, a Szuhoj, a Jakovlev/Irkut révén), és hamarosan a technológiát még csak most kifejlesztő Kína. Kanada (Bombardier) és Brazília (Embraer) regionális, kisebb, de száz férőhelyesnél nagyobb gépeket épít. Rajtuk kívül legalább tucatnyi ország gyártói (többek között a francia–olasz ATR, az orosz–ukrán Antonov, a spanyol CASA, a japán Mitsubishi RJ) készítenek száznál kisebb férőhelyes, regionális repülőket.

 

EGYÜTTMŰKÖDÉSI DILEMMÁK

Kína, akárcsak a szovjet-orosz rendszerváltást követően Oroszország, nagy nyugati kooperációs partnerekkel indította (az oroszok esetében újította fel) a nagyobb polgári személyszállítók gyártását. Az ezt a szektort összefogó kínai Comac nagyvállalat alig több mint tíz éve alakult. 

Bajban van azonban az első kínai–orosz nagy polgári személyszállító repülő együttes megépítésére vonatkozó terv. A széles törzsű (kétfolyosós), 280 utast szállító, tizenkétezer kilométeres hatósugarú gép gyártósorai 2026-ra készülnének el, mintegy húszmilliárd dolláros költséggel, amelyet a két fél fele-fele arányban állna. CRAIC néven 2016-ban közös vállalatot alapítottak, amely ugyanezen évben megkezdte a CR929-es gép összeszereléséhez szükséges előkészületeket Sanghajban. Orosz forrásokból származó információk szerint az Egyesült Repülőgépipari Korporáció (OAK), az orosz katonai és polgári repülőgépgyártókat összefogó szervezet eredetileg abban maradt a kínai féllel, a COMAC-kel, hogy az oroszok a távol-keleti óriás hatalmas belföldi piacán eladott légi járművek hasznából is részesülnek. Ez a feltétel láthatóan 2019. április végén módosult. Kiderült: Kínában úgy értelmezték a szerződést, hogy a teljes ottani piac a kínai félé, a közösen gyártott gépeket az orosz fél a saját országában és a nemzetközi piacon értékesítheti. Hogy ez kinek a félreértéséből, illetve hibájából történt, eddig nem világos. 

A polgári személyszállító repülőgépek piacának a méretei erősen különböznek a két országban. A Flightradar24 portál adatai szerint jelenleg az orosz légitársaságok 92, a kínaiak 625 széles törzsű utasszállítót közlekedtetnek. A széles törzsű gépekből az ázsiai óriás piacán a következő két évtizedben 1200-at lehet eladni, míg Oroszországban 50–120 darabot – mondta a Vedomosztyi orosz napilapnak adott interjújában Jurij Szljuszar, az OAK vezérigazgatója. Az eredeti kínai–orosz projektben a 2026-ot követő húsz év során nyolcszáz darab CR929-es gépet gyártanának. 

 

SUPERJET-KÉRDŐJELEK

A másik vitatéma: ki jegyeztesse be a gépet? Az OAK ragaszkodik hozzá, hogy ez a jog az oroszokat illesse meg, azon az alapon, hogy ők lennének a fő technológiabiztosítók, műszaki konstruktőrök. A repülőket ugyanakkor Sanghajban szerelnék össze. Kínának – mondják az oroszok – nincs tapasztalata ilyen gépek tervezésében. A légiiparban agresszív terjeszkedést célzó Peking persze vitatja ezt az érvelést. 

Eddig három ország gyártott (gyárt) ilyen széles törzsű utasszállítókat: az USA (Boeing), Franciaország (Airbus) és a Szovjetunió. A CR929-es előállítása lenne az 1991 óta létező Orosz Föderációnak az SSJ–100-as gyártása után a második civil személyszállító gépes programja, egyben ez lenne az első széles törzsű repülője. Minthogy a projekt műszaki-fejlesztési részében az oroszoké a meghatározó rész, nem lehet számításon kívül hagyni a Moszkva ellen 2014 óta bevezetett, a repülőgépipart is érintő szankciók kedvezőtlen hatását – amit nyilván a kínai partner is mérlegelt.

Oroszországban az SSJ–100-as Super-jet gyártási-értékesítési esélyei a május eleji moszkvai légi szerencsétlenséggel megváltozhatnak, ha kiderül, hogy műszaki okok is közrejátszottak a seremetyjevói tragédiában. A Jamal légitársaság (amely az Aeroflot után a legtöbb SSJ–100-ast repülteti) a tragédia után lemondta újabb, tíz gépre szóló megrendelését. Ezzel nőttek a típus orosz versenytársának, a hasonló kategóriájú, a Jakovlev/Irkut-csoport által tervezett és gyártott MC–21-esnek a piaci lehetőségei. 

 

A REPÜLÉS SZÁMOKBAN

Tavaly a világon mintegy 4,3 milliárd utas utazott személyszállító géppel, naponta jóval több, mint százezer járat indult, és az emberek csaknem kilencszázmilliárd dollárt költöttek repülőjegyekre. A piac évente – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) adatai alapján végzett becslés szerint – háromszáz-ötszáz millió új utassal bővül. Mértékadó források szerint jelenleg csaknem negyvenezer katonai és polgári gép repül, ebből a száznál több utast szállító civil légi járművek száma tízezer fölött lehet. A Boeing abból indul ki, hogy a következő húsz esztendőben mintegy negyvenezer új gépet lehet majd eladni a piacon. Ami a közlekedtetett repülők számát illeti, a világ legnagyobb légitársasága mintegy ezer darabbal az American Airlines. Egy másik amerikai cég, a Delta Airlines a világ legértékesebb légivállalata, míg a Lufthansa foglalkoztatja a legtöbb embert. A Turkish Airlines repül a legtöbb országba.

Diszkontbrókerből Wall Street-i cápa

SCHWAB

Walt Bettinger, a Charles Schwab brókerház vezérigazgatója mindig hajnali háromkor kel. Szokásos reggeli teendői közé tartozik, hogy megnézi, az előző napon mennyivel gyarapodott az általuk kezelt ügyfélvagyon. Jól alakult a 2018-as év: napi átlagban 624 millió dollár volt ez az összeg – több, mint amennyit a legnagyobb versenytársak összesen szereztek. 

Amikor Bettinger 2008-ban átvette a céget az alapító Charles R. „Chuck” Schwabtól, a vállalkozás amatőröknek szánt diszkontbróker volt. Ma olyan, mint egy profi szupermarket, ahol a tanácsadástól a befektetésig, a robotkereskedéstől a hagyományos brókerkedésig minden megtalálható. Egy dolog azonban maradt: az olcsóság. A társaság részvényeinek az árfolyama 76 százalékkal nőtt 2007 óta. A Dow Jones befektetési szolgáltatók árfolyam-alakulását követő indexe csupán 26 százalékkal.

 

ÁRVERSENY

A Schwab stratégiája sikeres volt: a konkurenciát árversenyre és nyitásra kényszerítette. A Morgan Stanley nemrég például egy Instagram-posztban azzal reklámozta magát, hogy szolgáltatásai nem csak a milliomosoknak szólnak. A JPMorgan Chase ingyenes szolgáltatásokkal próbál meg versenyben maradni. Az UBS okostelefonos alkalmazást kínál. A Goldman Sachs, amely hagyományosan a milliárdosokat szolgálja ki, egy leányvállalatán keresztül próbál meg nyitni a középosztály felé. A cél: utolérni a Schwab villámgyors növekedési ütemét, megpróbálni megakadályozni azt, hogy végleg a fejükre nőjön.

Bettinger taktikája roppant egyszerű, megfogadta az alapító tanácsát: tartsd alacsonyan az árakat, a többi jön magától. „Minden egyes meetingen elhangzik a kérdés: meg tudnánk ezt oldani olcsóbban is?” – nyilatkozta a Wall Street Journalnek Jonathan de St. Paer, a cég befektetési igazgatója, aki tizenhat éve van a brókerháznál.

 

PAPÁK ÉS MAMÁK

A vállalatot egy százezer dolláros rokoni kölcsönből, 1975-ben alapította Chuck Schwab, kihasználva, hogy az akkori szabályozás liberalizálta a piacot, megszüntették a fix kereskedési díjakat. A célközönség a „papa-mama” befektetési piac volt, a viszonylag csekély összegeket a tőkepiacokon fialtatni óhajtó középosztály. 

Amikor Bettinger átvette a stafétát, elkezdte bővíteni a cég tevékenységi körét. A cél az volt, hogy például a banki üzletágon keresztül, az alacsony díjak, többek között az ingyenes bankkártyahasználat révén még nagyobb ügyfélkört szerezzen a befektetési szegmensnek – és szívjon el a hagyományos szolgáltatóktól. Ez annyira bejött, hogy 2018-ra a társaság 10,13 milliárd dolláros árbevételének már több mint a fele a banki üzletágból származott. 2009-ben ez az arány még csak 29 százalék volt. 

A Schwab 2003-ban nyitotta meg a bankját, ezt követően nem sokkal a pénzügyi tanácsadási bizniszbe is belevágott – a maga módján. A klasszikus tanácsadói tevékenység mellett egy hálózatot is kiépítettek, amely azt célozta, hogy ők kezeljék a független befektetési konzulensek ügyfeleinek a tőkéjét. 

Az innovációk sora 2014-ben folytatódott, amikor úgymond robotizálták a tanácsadást. Algoritmusokat használó rendszereket állítottak üzembe, amelyek a kuncsaftoknak portfóliómenedzselési segítséget nyújtanak. A digitális üzletág ma csaknem negyvenmilliárd dolláros vagyont kezel. Az automatizálás csökkentette a költségeket, ami lehetővé tette, hogy nyomott áron kínálják a szolgáltatásaikat. 

 

ÉBRESZTŐ

A konkurencia 2016-ban ébredt fel: a Morgan Stanley (MS) elcsábította a Schwab egyik vezetőjét, hogy ő irányítsa a brókercég digitális szolgáltatásait-fejlesztéseit. James Dimon, a JPMorgan első embere 2017-ben maga is elismerte, hogy a társaság új, ingyenes tranzakciókat kínáló kereskedési platformja a Schwab kihívására adott válasz volt. Az MS tavaly októberben maximálta a brókerek által tanácsadásért kiszámlázható összeget. 

 

Borítófotó: Walt Bettinger, a Charles Schwab vezérigazgatója (bal oldalon). Pénzügyi innovációk futószalagon

Koncentrációra vár az európai bankszektor

FÚZIÓK

Vajúdtak a hegyek, de még csak egeret sem szültek – úgy tűnik, kútba esik a német kormány által olyannyira szorgalmazott fúzió a Deutsche Bank (DB) és a Commerzbank között. A meghiúsult frigy jól tükrözi az amerikai és az európai pénzintézeti szektor pénzügyi válság utáni állapotát. Az egyesüléssel a DB globális játékossá válhatott volna a kereskedelmi és befektetési banki területen. E nélkül viszont továbbra is sérülékeny – lemarad a versenyben az USA beruházási bankjai mögött. 

 

ELHÚZTAK AZ AMERIKAIAK 

Az eredményadatok önmagukért beszélnek: a DB az idei első negyedévben kétszázmillió euró nettó profitot könyvelhetett el, fő tevékenysége, a befektetési banki ágazat árbevétele továbbra is esett. A JPMorgan Chase, az Egyesült Államok legnagyobb bankja ugyanakkor több mint kilencmilliárd dollár nyereséget mutatott ki az első három hónapra, ami jó negyvenszerese a német „versenytárs” által elért összegnek. A pénzintézet részvényeinek az árfolyama az idén 17 százalékkal emelkedett, a könyv szerinti érték 1,6-szeresén forog. A Citigroup, amely egyike volt a pénzügyi válság által leginkább sújtott nagybankoknak, 4,7 milliárd dolláros nyereséget ért el, papírjai 34 százalékkal drágultak az idén, ami hét év óta a legnagyobb ütem. A DB 5,4 százalékkal drágult 2019-ben, az elmúlt időszakban azonban jobbára esett. A részvények a könyv szerinti érték alig negyedén forognak. A JPMorgan tőkearányos nyeresége 12,6 százalék volt tavaly, a Citigroupé 9, a DB-é mindössze 0,4 százalék.

Az európai bankszektor nem tudott magára találni a 2008-as krízis után. Beütött egy adósságválság az eurózónában, a gazdasági növekedés épp csak pislákol, s az Európai Központi Bank (EKB) által tartott negatív reálkamat súlyosan visszaveti a nyereségességet. 

Az ágazat gyengélkedése részben a válságkezelésnek köszönhető. Az amerikai pénzintézetek jókora állami tőkeinjekciót kaptak, viszonylag gyorsan kipucolták a rossz tételeket a mérlegeikből, és leírták a veszteségeiket. Európai szektortársaiknál mindez sokkal vontatottabban halad. Jól illusztrálja ezt a Citigroup és a DB összehasonlítása. A Citi piaci értéke a recesszió előtt nagyjából kétszázmilliárd dollárral haladta meg a Deutsche Bank kapitalizációját. 2009 közepére azonban már a DB harmincmilliárddal ért többet. Ám a Citi kimászott a gödörből, és megint elhúzott európai versenytársa előtt: napjainkban ismét nagyjából 150 milliárd dollárral ér többet, mint a német pénzintézet. 

 

REZEG A LÉC

Berlin ezért szorgalmazta a két német nagybank fúzióját: a „méret a lényeg” alapon szeretett volna egy olyan erős, német tulajdonú óriást létrehozni, amely a DB befektetési banki és a Commerzbank kereskedelmi banki üzletágának az egyesülésével képes lehet felzárkózni az amerikai szektortársak mellé. A frigy kútba esésével a DB lehetőségei szűkültek, kénytelen a korábban tervezettnél jobban átstrukturálni a tevékenységét. Ebben a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó elemzők szerint még az is benne lehet, hogy kiszáll az amerikai piacról és a részvényüzletágból is. 

Ott egyébként amúgy is rezeg a léc, ugyanis egy a Reutersnek nyilatkozó bankfelügyeleti forrás szerint az EKB elképzelhetőnek tartja, hogy a német bankóriás nem veszi sikerrel az amerikai felügyelet stressztesztjét. A Deutsche Bank ugyanakkor közölte: a pénzintézet „keményen dolgozott azon, hogy megfeleljen a felügyeleti követelményeknek, és jelentős előrehaladást ért el ebben”. 

Az USA piacáról való részleges kivonulás – ha átmenetileg is, de – még rosszabb helyzetet eredményezne. Egy ekkora léptékű átszervezésnek óriási költségei lennének. A cégvezetés azonban a Financial Timesnak (FT) nyilatkozva egyértelművé tette, hogy „bár minden vezetőnek kötelessége alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez, egyelőre nem a stratégia megújításáról, hanem a meglévő tervek végrehajtásáról van szó”. A brit lap értesülései szerint egyébként a DB azért lépett vissza a fúziótól, mert annak tőkeigényét túlságosan nagynak találta – a részvényesek nem támogatták volna. 

 

OLASZ AJÁNLAT

A frigy meghiúsulása a Commerzbanknak sem tett jót: a társaság első negyedéves nyeresége 54 százalékkal, 120 millió euróra esett. Az árbevétel 2,16 milliárdosra csökkent a tavalyi azonos időszakra kimutatott 2,22-ról. A társaság széles vállalati portfóliója miatt vonzó felvásárlási célpont. A Reuters április elején, még amikor javában a DB-vel boronálták össze a pénzintézetet a lapok, hírt adott arról, hogy az UniCredit készül egy rivális, több milliárd euró értékű ajánlatot tenni rá. Az olasz bank állítólag a már tulajdonában lévő HypoVereinsbankkal vonná össze a Commerzbankot. 

 

TRUMPÉK BEPERELTÉK A DB-T

Donald Trump amerikai elnök, valamint három gyermeke, továbbá az elnök-üzletember ingatlanüzletágának a cégei beperelték egy szövetségi bíróságon a DB-t, mert a német bank dokumentumokat adott át az Egyesült Államok vezetőjének üzleti ügyeiről a kongresszus egyik bizottságának. A felperesek szerint a DB engedett a demokraták által dominált alsóház nyomásának. Az a cél, hogy turkáljanak az elnök és családja személyes pénzügyeiben, s azokat politikai károkozásra próbálják meg felhasználni. A Deutsche Banknak egyébként évtizedeken át igen jó volt a viszonya Trumppal, az elnök birodalma egyik legnagyobb hitelezőjének számít a cég. 1998 óta a DB legalább 2,5 milliárd dollárral hitelezte Donald Trump vállalatait – számolta össze a Wall Street Journal.

 

Borítófotó: Szakszervezeti tüntetés a Deutsche Bank székháza előtt. Lefújták a Commerzbankkal való fúziót

Ikerdeficit fenyegeti Romániát

– Kikkel állt versenyben, és mekkora elismerést jelent a díj az ön számára?

– A londoni Consensus Economics az elemző közgazdászok körében jól ismert szervezet, amely havi rendszerességgel összegyűjti a szakma képviselőinek a prognózisait. 2017 elejétől 2018 végéig az én előrejelzésem állt a legközelebb a valósághoz, ezt ismerték el ezzel a díjjal. Versenyben voltak a legfontosabb romániai bankok, valamint a külföldi nagy pénzintézetek és elemzőházak szakemberei is. Az OTP elemzői a magyarországi prognózisokra vonatkozóan tavaly már megkapták ezt a kitüntetést, de Romániában ez először történt meg.

– Hogyan lesz valakiből makrogazdasági elemző?

– Nagyváradon végeztem, a Partiumi Keresztény Egyetemen, már ott is a makroökonómia volt a kedvenc tantárgyam. Nagyon érdekelt, hogyan működik a világ, miként hatnak egymásra a gazdasági tényezők. Ha valaki egy termelő cégnél vagy kisvállalkozásnál dolgozik, akkor valószínűleg jól ismeri az adott iparágat, de nekem izgalmasabbnak tűnt, hogy szélesebb körűen tekintsek a világra. Nem tudtam akkor még pontosan, hogy ebbe az irányba kell haladnom, később viszont, 21 évesen az OTP România bukaresti telephelyén lehetőséget kaptam, aminek nagyon örvendtem, hiszen bankban szerettem volna dolgozni. Ott ugyanis sok ügyféllel találkozunk, akik több iparágban tevékenykednek. Az intézményen belül jó ideig kockázatkezeléssel foglalkoztam, de ott is nagyon érdekelt a makrogazdaság. A 2008-as nemzetközi válság idején, amikor a televíziók folyton gazdasági elemzőket szólaltattak meg, eldöntöttem: a makrogazdaságra szakosodom. Így a Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetemen az ennek megfelelő mesterképzést választottam. Később az OTP keretein belül sikerrel pályáztam meg egy Romániáért felelős makroelemzői állást, amit most is betöltök.  

– Nagyon ritkának számítanak az erdélyi magyar gazdasági szakemberek Bukarestben, de egyébként is a szektorban a romániai magyarok általában alulreprezentáltak. Önnek kapcsolata van az egyetemi szférával. Lát kedvező folyamatokat, nagyobb érdeklődést a gazdaság iránt a fiatalok körében?

– Látok biztató jeleket a romániai magyar közgazdászképzésben. Tagja vagyok a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak (RMKT), amely igyekszik Erdélyben, de Bukarestben is rendezvényeket szervezni, kapcsolatot teremteni a vállalkozók és az egyetemi szféra között. Az elmúlt hetekben éppen azzal volt tele a sajtó, hogy kolozsvári magyar diákok milyen jó eredményeket értek el külföldi, tekintélyes esettanulmányi versenyeken, ami azt mutatja, hogy vannak tehetséges fiataljaink. Bukarestbe valóban kevesebb magyar fiatal jön, hiszen számukra nem annyira vonzó a román főváros, de Erdélyben azért többen vannak. Ugyanakkor aggasztó, hogy a tehetséges diákok jelentős része el szeretné hagyni az országot, és nem is feltétlenül Magyarországon, hanem távolabb, Nyugat-Európában képzelik el a jövőjüket. A romániai magyar gazdasági élet fellendítése érdekében még nagyon sok a tennivaló: rendkívül fontosak a magyar nyelvű képzések, s a közgazdásztársaságok és -egyesületek tevékenységébe sok munkát kell még befektetni. Emellett jóval közelebb lehetne hozni az egyetemi szférát a vállalkozókhoz.

– Románia elég kiszámíthatatlan ország a gyors és váratlan törvénymódosítások miatt. Hogyan lehet ilyen körülmények között pontosan prognosztizálni, vannak-e ottani sajátosságok az ön szakterületén? 

– Én ebben az országban nőttem fel, ismerős számomra a közeg. Azt kell tudni Romániáról, hogy amikor nő a gazdasága, akkor gyorsan teszi, szinte mindig prociklikus a költségvetési politika. Érdemes figyelni arra a kettősségre, hogy vannak gazdasági központok, amelyek nagyon jól teljesítenek, ugyanakkor hatalmas a vidéki, kevésbé szerencsés régiók lemaradása. Máshol is megvannak ezek a különbségek, de talán nem ilyen nagyok. Azt is meg kell szokni, hogy itt gyorsabban változik a törvényi háttér, sokszor hirtelen politikai döntések születnek. Ezekre gyorsan kell reagálni, az előrejelzéseket át kell igazítani az új információk birtokában. 

– Milyen kihívások elé néz a román gazdaság?

– A román gazdaságnak viszonylag nagy a növekedési potenciálja, amit részben az magyaráz, hogy alacsonyabb fejlettségi szintről indult. 2014/15 fordulópontjáig egy költségvetési konszolidáció volt megfigyelhető, de ezt követően a költségvetési politika rendkívül támogatóvá vált. A kormányzat nagyon ösztönző fiskális lépéseket tett, ami pluszlöketet adott az egyébként is felívelő pályán lévő gazdaságnak. Ezzel párhuzamosan a monetáris politika is támogató volt, 2017 közepéig a kamatok csökkentek, majd rekordmélységben stabilizálódtak. Ehhez hozzáadódott az euróövezet fellendülése és a kiváló agrárév. Ezeknek a tényezőknek a hatására sikerült 2017-ben egy rendkívül erős, globális szinten is kimagasló, hétszázalékos gazdasági növekedést elérni. 2018-ban és 2019-ben ezeknek a gazdaságélénkítő lépéseknek a hatása kezdett kifutni, amint az államháztartási hiány elérte a háromszázalékos küszöböt. Az inflációs nyomás erősödött, ezért a monetáris politika is szigorúbbá vált. Az eurózóna gazdasága időközben lelassult, így összességében ezeknek a faktoroknak a hatására tavaly már jelentősen mérséklődött a növekedés üteme. A gazdaság vélhetően a konjunktúracsúcson már túl van, most értünk el tehát a lassulás szakaszába, és ezzel párhuzamosan a sérülékenységek is megjelentek. 

Látjuk, hogy a költségvetési hiány EU-s összevetésben nagy. A gazdaságpolitika elsősorban a fogyasztásösztönzésre koncentrál, az erős belső kereslet hatására az import gyors növekedésnek indult, és a folyó fizetési mérleg hiánya is növekvő pályára állt. Mindeközben a külső környezet egyre bizonytalanabbá válik, ami pluszkockázatot jelent.

– Mennyire áll fenn egy mély recesszió veszélye?

– A prociklikus gazdaságpolitika jelentős kockázatokat hordoz magában. Ha megnézzük a régiót, Románia lehet a legsérülékenyebb ország. Olyan helyzetben persze még nem vagyunk, mint 2008-ban, de a sérülékenységek azért fokozatosan épülnek fel, és ha külső sokk érné a gazdaságot, akkor a feszített büdzsé miatt nem lesz tér a negatív hatások csillapítására. Valószínű, hogy konszolidációra, költségvetési kiigazításra lesz szükség egy ilyen kedvezőtlen helyzetben, ami még inkább lehúzza a gazdaságot. 

– Min kellene javítania a bukaresti kormánynak?

– Ezt az időszakot kellene felhasználni tartalékok képzésére, a strukturális reformok végrehajtására egy esetleges recesszióra való tekintettel, így akár krízishelyzetben is megőrizhető lenne a növekedés. Az adóbehajtás hatékonyabbá tétele szintén fontos előrelépést jelentene. Egy reorientációra lenne szükség, a fogyasztásösztönző intézkedések irányából a beruházások felé.

– Egyesek úgy vélik, túlságosan elszaladtak a bérek, mások szerint viszont csak így lehet megállítani az évek óta tartó többmilliós elvándorlást. Mi a helyes út? 

– Romániában mindenképpen szükség van a bérek emelésére, az elvándorlás következtében nem lehet cél a fizetések alacsonyan tartása. A kérdés sokkal inkább az, hogy a bérnövekedés és a termelékenység miként alakul. Szükség van a jobb keresetekre, de a javulásnak a termelékenységgel párhuzamosan kell megtörténnie. Ha hosszú időn át gyorsabban bővülnek a jövedelmek, mint a termelékenység, akkor ennek negatív következményei vannak. Az egyik ilyen az infláció, illetve a folyó fizetési mérleg hiányának a növekedése. A túl gyors keresletnövekedés jelentős egyensúlytalanságokhoz vezet. 

– Mik a román gazdaság kilátásai?

– A növekedési potenciálja 3-3,5 százalék körül lehet. Az idén, a 2018-as 4,1 százalék után, enyhén tovább lassuló gyarapodásra, 3,5 százalékos GDP-bővülésre számítunk, ami még mindig egy nagyon tisztességes ütem. Ebben az évben is a fogyasztás lesz az első számú motor. A munkavállalók javadalmazása gyorsan növekszik, ezt hajtja egyik oldalról a rendkívül feszített munkaerőpiac, de volt egy újabb jelentős minimálbér-emelés, és az állami szektorban megint nőttek a fizetések. A beruházások tekintetében sokkal bizonytalanabb a kép, mert a múlt év végi kormányzati intézkedések (az ún. kapzsiságadó – a szerk.) elbizonytalanították az energia- és a távközlési cégeket a betervezett befektetések végrehajtásától. A költségvetésben is nagyon szűkösek a források a közberuházásokra, ezért csak moderált növekedésre számítunk ezen a téren. Az import az idén is gyorsabban nő majd, mint az export, ami néhány tized százalékot le fog vágni a GDP bővüléséből. A folyó fizetési mérleg hiánya 2018-ban 4,5 százalékos volt, ez év végén elérheti az 5 százalékot, ezért az ország külső adósságrátája növekedési pályára állhat. Erre különösen oda kell figyelni a következő időszakban. Nagy szükség volna infrastrukturális beruházásokra, hiszen nem lehet mindent uniós forrásokból finanszírozni. A demográfiai mutatók is nagyon kedvezőtlenek, a szociális kiadások egyre nagyobb terhet jelentenek majd a büdzsének, ezért már most érdemes lenne felkészülni ezekre a jövőbeli kiadásokra. 

 

névjegy

Nagyváradon született, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) végzett.

2008 elejétől dolgozik az OTP Bank Româniánál, hét évet tevékenykedett különböző pozíciókban a kockázatkezelési divízióban, a legtöbbet kockázatelemzőként, több mint négy éve makrogazdasági elemző.

A mesterképzést a Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, jelenleg ugyanott doktoranduszhallgató. Emellett tanít a PKE-n és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen is.

Sikertelen vasárnapi boltzár

A KICSIK SÍNYLETTÉK MEG

A tavaly márciustól hatályos jogszabályért a Szolidaritás szakszervezet és egyházi körök lobbiztak, azzal érvelve, hogy a vasárnap legyen mindenki számára a pihenés, valamint a családi és a társadalmi kapcsolatok erősítésének a napja, az általános munkaszünet pedig az egyenlő bánásmód kifejeződése is. A korlátozó megoldás hívei azt várták, hogy a mentességet élvező családi vállalkozásként működő kis boltok megerősödnek, miközben a törvény fékezi majd a nemzetközi áruházláncok térnyerését, anélkül, hogy csökkenne az ágazatbeli foglalkoztatás. Az ellenzők úgy érveltek: a szabályozás válságba taszítja a kis üzleteket, és erősíteni fogja a nagy hálózatokat. Nos, a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének (ZPP) a szakértői szerint a pesszimista jóslatok épp most válnak valóra. A családi boltok forgalma folyamatosan apad, és sokan csődbe mennek. Becsléseik alapján (pontos számadatokkal még nem rendelkeznek) a jogszabály hatálybalépése óta közel 16 ezer kis üzletet zártak be Lengyelország-szerte. A szejm (a parlament alsóháza) elemzőirodája enyhébb adatokat közölt, de ezek szerint is a kiskereskedők heti forgalma húsz-harminc százalékkal csökkent. Más, pusztán a családi vállalkozásokra vonatkozó számok alapján tavaly a kis boltok bevételei több mint hat százalékkal estek vissza. Közben a diszkontáruházak piaci részesedése 32,4-ről 33,2 százalékra bővült (más adatok szerint ennél jobban), a vasárnapi bevásárlásra is alkalmas benzinkutak forgalma pedig 13 százalékos növekedést mutat. „Ennek a törvénynek két nagy kedvezményezett köre van: a töltőállomások és a diszkonthálózatok. A többiek vesztesek, a kis üzletektől a bevásárlóközpontokon keresztül a hipermarketekig” – nyilatkozta Cezary Kaź-mier-cz-ak, a ZPP vezetője, és hozzátette: a politikusoknak okulniuk kellett volna a magyarországi példából. Kaźmierczak kompromisszumot ajánl a kormánynak: azt javasolja, hogy egy hónapban két vasárnapra vonatkozzon a boltzár. 

Egyébként a vasárnapi kereskedés tilalmára a diszkontláncok erős marketinggel és vonzó promóciókkal reagáltak, sikeresen változtatva a fogyasztói szokásokon. Sokan átszervezték a vásárlásaikat, s főként pénteken és szombaton rohamozzák meg az üzleteket. Ezt támasztja alá a Szolidaritás által a diszkontáruházak dolgozóinak a megkérdezésével készített felmérés is. Az elemzés szerint a 2018 januárjától júliusig tartó időszakban (miközben csak márciustól vezették be a két vasárnapra vonatkozó boltzárat) a diszkontáruházak értékesítési mutatói több mint nyolc százalékkal emelkedtek, a piaci részesedésüket pedig új egységek megnyitásával növelték. Viszont a nagy méretű hipermarketeket működtető hálózatok inkább szűkítették a lengyel piacon való jelenlétüket. Ezek közül az egyik multi, amely több mint tízmilliárd złotyt (kb. 753,18 milliárd forintot) fektetett be az országban, tavaly 34 üzletet zárt be, és az idén még 32-t akar felszámolni. 

A lengyelek hasonlóan élték meg a korlátozást, mint pár éve a magyarok: a többség elégedetlen az intézkedéssel. A CBOS állami közvélemény-kutató intézet 2017 novemberében közzétett felmérésében a válaszadók 43 százaléka ellenezte, 51 százalék pedig támogatta a minden második vasárnapra bevezetett boltzárat, egy évvel később azonban az IBRiS kutatása szerint a válaszadók mindössze 28 százaléka értett egyet a teljes tilalommal, 68 százaléka pedig nem.

Egy pár hete készült interjúban Mateusz Morawiecki miniszterelnök elismerte, hogy a vasárnapi kereskedési tilalom nem feltétlenül hozta a várt eredményeket. Utalt rá, hogy a boltzár egyrészt társadalmi funkciót teljesít, másrészt néhány gazdaságit, így például a lengyel kereskedők helyzetbe hozását. „Sajnos az 1990 utáni Lengyelországban a gazdaság úgy alakult, hogy a nem lengyel nagy méretű üzletek és bevásárlóközpontok dominálnak. Az egyik cél és csendes álom az volt, hogy a hazai kis boltok erősebbé váljanak. Az első elemzések azt mutatják, hogy ez nem feltétlenül valósult meg” – nyilatkozta az egyik tévécsatornának. A havi két vasárnapi boltzárra vonatkozó kérdésre így válaszolt: „Különböző megoldásokat képzelek el, de azokkal egy kicsit várnunk kell.”

Hegyeket faragtak, hidakat emeltek

SZERB AUTÓPÁLYA

Bár több korábban bejelentett határidőt is túlléptek, s tavaly nyárra, majd az év végére sem készült el az időközben felmerült nehézségek miatt az Észak-Macedónia és a görög tengerpart felé haladó szerbiai sztráda, azaz a 10-es közúti folyosó déli ága, most végre átadhatják azt az útszakaszt, amely politikusoknak és kivitelezőknek egyaránt hosszú ideig tartó fejfájást okozott. Aleksandar Vučić szerb államfő, valamint belgrádi tisztviselők, miniszterek örömhírként közlik, hogy az idén végre végig autópályán, munkálatok miatti elterelések nélkül haladhatunk át az országon, a röszke–horgositól egészen az észak-macedóniai preševo–tabanovcei átkelőig, vagyis az A1-es sztráda teljes szerbiai vonalán, ami az út időtartamát is jelentősen csökkenti majd. Zorana Mihajlović építési, közlekedési és infrastruktúraügyi miniszter stratégiai fontosságúnak nevezte az útszakaszt: a kimutatások szerint 2014-ben még mindössze 34 millió gépjármű haladt keresztül az országon ezen a vonalon, a legtöbben ugyanis ekkor Bulgária és Románia érintésével kerülték el Szerbiát. Az elmúlt négy évben azonban háromszáz kilométer hosszúságban adtak át új etapokat déli szomszédunkban, s tavaly már 58 millió gépjármű haladt végig a 10-es közlekedési folyosón. A tárcavezető arra számít, hogy az idén már több mint hatvanmilliós lesz a forgalom, a következő években pedig jelentősen növekszik.

Az Észak-Macedónia felé haladó autópálya nyomvonalán a Grdelica-szoros okozta a legnagyobb gondokat. Egy csupán valamivel több mint 26 kilométeres szakaszról van szó, a megépítése mégis 234 millió euróba került a földtani viszonyok miatt. Grdelicánál tavaly két alkalommal is beomlott a hegy oldalára felhúzott támasztófal, mert az első kivitelező, a spanyol Azvi nem épített függőleges vízelvezetőket a falakra, a vízszintes akadályokkal pedig ellehetetlenítette a felgyülemlő víz távozását. Az összegyűlt csapadék földcsuszamlást okozott, így omlott össze a támasztófal. Az állam intézkedett: a munkálatok végzését – a kétszeri sikertelen próbálkozást követően – a boszniai szerb Integral inženjering vállalatra bízta, azzal a magyarázattal, hogy több tapasztalata van, mint a spanyol cégnek, hasonló terepen már sikeresen építkezett. A boszniai társaság végül a hegy teljes eltávolítása mellett döntött, 350 ezer köbméternyi földtömeget hordtak el onnan.

Az építési munkálatok hat évig tartottak a leskovaci és a vranjei völgykatlanokat összekapcsoló Grdelicá-nál. Mára 33 híd és két hosszú, a legmodernebb technológiával felszerelt alagút készült el. A Predejane- és a Manajle-alagút 2,8 kilométeres, a hidak pedig 5,7 kilométert tesznek ki a 26 kilométeres részen. Mint arról a kivitelezők beszámoltak, csak a szoroson átvezető útszakaszba 560 ezer tonna aszfalt került, a tartóoszlopok és egyéb konstrukciók hosszúsága eléri a 15 kilométert. A hegyoldalakat mindenütt meg kellett faragni, a szakemberek által kettes számú lejtőként számontartott részen 170 ezer, a hármas lejtőnél pedig 500 ezer köbméter földet szállítottak el. A legszebb kilátást erre a tájra a 645 méter hosszú Vrla-híd nyújtja majd. Ez a 10-es folyosó déli szakaszának a leghosszabb hídja, a legmagasabb pontokon 62 méter hosszú oszlopok tartják.

A következő hónapokban még néhány biztonsági munkálatot el kell végezni a hegyoldalon, ez azonban az illetékesek szerint nem zavarja majd a közlekedést. A pályától mintegy 150 méterre zajlanak majd az esetleges földcsuszamlásokat megakadályozó munkálatok.

A szerb állam közben a Montenegró felé haladó 11-es folyosó befejezéséről sem feledkezett el. Az ígéretek szerint az Obrenovac és Preljina közötti 103 kilométeres szakaszt még a nyári szabadságok előtt átadják, a Belgrád melletti Surčin és Obrenovac közötti részt pedig decemberre ígérik.

 

Borítófotó: Juhnyáj nemzetközi forgalomban az újvidéki Duna-hídon, 2002-ben. Ma már gyors haladást ígérnek, az állam sok pénzt fordított autópálya-fejlesztésre

Gyorsított eljárás és önkényes szoboravatás

SZLOVÁKIA

Mivel a törvénymódosítást – amelynek csak néhány szavas része rendelkezik a himnuszról – mint egészet vétózta meg a köztársasági elnök, azt a parlamentnek csak teljes egészében elvetni vagy teljes egészében jóváhagyni volt lehetősége. A jogszabályt kezdeményezők egyik célja az volt, hogy a szlovák hokiválogatott a pénteken kezdődött világbajnokságon a hivatalos címert ábrázoló mezben játsszon, ne abban, amelyen a hivatalos jelképen lévő hármas halmot stilizálva három hokiütő ábrázolja. De a törvényt beterjesztő képviselők között volt olyan is, aki kijelentette: zavarja, hogy a dunaszerdahelyi futballmeccseken az egész stadion a magyar himnuszt énekli.

Most a kormánykoalíció két pártja is megígérte, hogy gyorsított eljárással módosítja majd az idegen államok himnuszának lejátszását tiltó részt, amely nagy felháborodást váltott ki a felvidéki magyarok körében. A Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt elnöke, Bugár Béla nem tagadta ugyan, hogy a képviselői hibáztak, amikor annak idején megszavazták a törvényváltoztatást, de indokolatlannak, sőt hangulatkeltésnek nevezte a parlament elé szervezett május 5-i tüntetést, mert szerinte a megoldáskeresés az országgyűlési képviselők dolga, és a társaival azon lesznek, hogy a jogszabály ebben a formában ne lépjen hatályba. A felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) közleményében a valódi megoldást sürgetve leszögezte: „Úgy gondoljuk, hogy amennyiben a téma ilyen botrányos módon már asztalra került, akkor a zászlóhasználat és úgy általában a nemzeti kisebbségek jelképhasználatának a kérdését is meg kell oldani. Ezért az MKP aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy minden ilyen jellegű korlátozás legyen eltörölve, s a nemzeti kisebbségek jelképhasználatát átfogó és kielégítő módon rendezzék.”

Közben egy újabb esemény is felborzolta a kedélyeket a magyarok körében. A szlovák nacionalista kulturális szervezet, a Matica slovenská párkányi aktivistáinak a kezdeményezésére vasárnap felavatták a város „névadójának”, Ľudovít Štúrnak a monumentális szobrát a településen, amelynek Štúrovo a hivatalos szlovák neve, és ezt a magyarok háború utáni jogfosztásakor kapta. A helyi magyarok kezdettől fogva ellenezték, hogy a népünket gyűlölő szlovák nemzetébresztőnek szobra legyen a városban, mivel sosem járt ott, és az akció megszervezői állításukkal ellentétben csak a felvidéki magyarokat akarták megalázni. Az avatáson számos egykori vezető politikus és közszereplő megjelent, köztük Ivan Gašparovič korábbi köztársasági elnök vagy Štefan Harabin volt igazságügyi miniszter és legfelsőbb bírósági elnök, aki a nemrég lezajlott államfőválasztáson is indult. Peter Pellegrini kormányfő üdvözletét a szervezők olvasták fel. Tucatnyi autóbusszal szállították az eseményre a város különböző területeiről a népviseletbe öltözött nőket és férfiakat. A szobor ellen tiltakozók a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria hídra két hatalmas molinót függesztettek fel, az akciót elutasító feliratokkal. Az egyik: „Megalázták Štúrt azzal, hogy egy olyan magyar városkát neveztek el róla, melyet soha nem látott, s nevét nem egy büszke szlovák város viseli. Most pedig másodszor is visszaéltek a nevével.” A másik: „Párkány nem egyenlő Štúr/ovó/val.” A Matica slovenská helyi székházának a falára pedig valaki spray-vel azt írta fel: „This is Párkány.” A magyar nyelv egyenrangúsítását követelő Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái ugyanakkor Štúr szülőfalujában, Zayugrócon rendeztek performance-ot a párkányi szoborállítás elleni tiltakozásul.

 

Borítófotó: helyi tüntetők: Párkány ≠ Štúr/ovó/val. Stúr sose járt ott, nevét és szobrát a városra erőltették.

Kis magyar világok: színe és fonákja

ÉRVÉNYESÜLÉSI LEHETŐSÉGEK

Nettó 2300-2500 lej (152 000–-165000 forint) körül mozog azon erdélyi magyarok átlagkeresete, akik jól beszélnek románul, az ország egyetlen hivatalos nyelvét nem ismerők viszont átlagosan 1200-1300 lejt (80–86 ezer forintot) visznek haza. Természetesen figyelembe veendő, hogy a jelentős különbség nem csak a nyelvtudás eltéréseinek a következménye, a bérszínvonal ugyanis számos egyéb tényezővel is összefügg, leginkább az iskolai végzettséggel. De az indirekt hatások kiszűrése után sem elhanyagolható az erdélyi magyarok közötti jövedelemkülönbség. „Az, aki ugyanolyan pozícióban van, nagyjából ugyanolyan végzettséggel, ugyanabban a városban lakik és tud románul, öt-nyolc százalékkal keres többet annál, mint aki nem ismeri az államnyelvet” – mondta Csata Zsombor társadalomkutató a Kolozsváron rendezett 9. Szociológusnapokon. Előadásában azzal a megállapítással is sokkolta hallgatóságát, hogy a románnyelv-tudás fokozatosan csökken, annak ellenére, hogy a jövedelemeltérések jelentős részét a nyelv ismerete vagy nem ismerete magyarázza. A jelenség elsősorban a fiatalabb generációknál mutatható ki egyértelműen, de az értelmiségi réteg körében is tetten érhető. A szociológus szerint mindez összefügg a társadalom etnikai pilléresedésével, a kis magyar világok kialakulásával Székelyföldön vagy az Érmelléken (a Bihar megyei kistérségben). Kevesebb mint tíz év alatt 40-ről 26 százalékra csökkent azon fiatalok aránya, akik azt vallották, hogy tökéletesen beszélnek románul – és ez a valósnak tekinthető visszaesés félelmetesen hat.

 

FEGYVEREK, BIZTONSÁG

Szintén érdekes etnikai és gazdasági helyzetjelentés érkezett Sepsiszentgyörgyről, ahol a közelmúltban az egész Székelyföldre is érvényesíthető felmérés készült. Ebből kiderült, hogy a románok többsége állami munkahelyen dolgozik, és jobban keres, mint a magyarok. Így aztán aligha meglepő, hogy a románok elégedettebbek a jelenlegi helyzetükkel. Közösségükből aránytalanul sokan dolgoznak a fegyveres testületeknél, biztonsági erőknél, a magyarok száma ebben a közegben elenyészően alacsony. A magyar családokban az egy főre eső havi átlagjövedelem 1384 lej (92 ezer forint), míg a román családokban 1711 lej (113 ezer). 

Míg a magyarok többsége támogatja, hogy Sepsiszentgyörgyön hivatalos legyen az anyanyelvük, a románoknak csak a harmada fogadná ezt el. Az önkormányzat hatásköréről is megoszlanak a vélemények: a magyarok nyolcvan százaléka szélesítené és erősítené a decentralizációt, a románok többsége a központosítást favorizálja. Ugyanakkor mindkét csoport tagjai szerint Sepsiszentgyörgyön jobb az interetnikus viszony, mint az ország más térségeiben. A románok kétharmada csak az anyanyelven történő kötelező oktatást és a kétnyelvű feliratokat támogatja, elutasítja a magyar nyelvű egyetemi képzést, a különálló iskolákat, a közintézményekben az anyanyelvhasználatot és az autonómiát, sőt néhány százalékuk még a választhatóság jogát is.

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat által megrendelt, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által elvégzett felmérésből az is kiderült, hogy a kivándorlás szándéka tekintetében szintén nagy az eltérés, csak épp ellenkezőleg: míg a románok 32,6 százalékát foglalkoztatja ez a kérdés, a magyaroknak mindössze az 5,1 százaléka gondolkodik a külföldre távozáson. Utóbbiak többsége Magyarországra és Németországba vándorolna ki, a románok inkább Olaszországba, de mindkét közösség tagjai szívesen vennék az irányt Nagy-Britannia felé. A magyarok ugyanakkor inkább családi okok miatt jönnek haza külhonból, míg a románok a kinti lét támasztotta nehézségek, a lejárt munkaszerződések miatt. 

 

DISZKRIMINÁCIÓ MINDEN FRONTON

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere egyértelmű hátrányos megkülönböztetést emlegetett. „A kutatás megerősíti, hogy a székvárosban, de valószínűleg egész Székelyföldön létezik egyfajta foglalkoztatási-gazdasági alapú etnikai diszkrimináció. De az, hogy a településen élő románoknak több mint a fele állami intézményeknél dolgozik, világosan jelzi ebben a szférában a megkülönböztetést” – értékelt az elöljáró.

A románok kevésbé kötődnek a városhoz. Székelyföldet a többi régió mögé helyezik, aminek a hátterében az áll, hogy több mint a negyedük Erdélyen kívül született, más kulturális közegben szocializálódott – magyarázta Antal Árpád. Hozzátette: az is a román többségű állami munkahelyekkel magyarázható, hogy míg a magyarok a szubszidiaritásban, a decentralizációban, erős önkormányzatban érdekeltek, a székelyföldi románok a központosítást támogatják. 

Pozitív jelzésként értékelte, hogy mindkét népcsoport egyaránt nagyobb gazdasági önállóságot szeretne Erdélynek, és hogy jónak értékelik a sepsiszentgyörgyi magyar–román viszonyt. „Ijesztő viszont, hogy a románok harminc-hatvan százaléka különböző, már megszerzett jogokat venne el a magyarságtól, s a negyedük úgy gondolja, a várost nem szabadna magyar polgármesternek vezetnie. Érdemes lenne megvizsgálni, mennyire szoros az összefüggés a munkahely és a magyarsággal szembeni ellenérzés között.” 

A polgármester szerint ezeket a számokat, mutatókat Bukarestben és Brüsszelben egyaránt érdemes felmutatni, a kutatás pedig jó kiindulópont, amelyre a közeljövő közpolitikáit lehet építeni.

 

BIRKÓZÁS A HIVATALOS NYELVVEL

Mivel a románnyelv-tudás kérdése az állami állások betöltése tekintetében sem elhanyagolandó probléma, érdemes körüljárni az ezzel kapcsolatos hiányosság okait. A kolozsvári kutatás szerint egy érettségiig eljutó magyar diák a tizenkét év alatt összesen tizennyolc hónapot tölt romántanulással, beleértve azt az átlagosan heti három órát is, amelyet a lecke megírásával, tanulással tölt, de nem tartalmazza a soron kívüli, privát románórák számát. Eme iszonyatos mennyiségű időráfordítás azonban messze nincs egyenes arányban a ténylegesen elsajátított tudással. Sőt, azok vannak többségben, akik jobban tudnak angolul, mint románul, de legalábbis egyforma mértékben ismerik a két nyelvet. A dolog azonban nem kompenzáló jellegű; többnyire azok beszélnek jól angolul, akiknek a hivatalos nyelv sem okoz különösebb nehézséget.

A románnyelv-tudás romlása mindenekelőtt az oktatási rendszer hiányosságaira vezethető vissza, ami a tanulási motivációkkal is szorosan összefügg. Ez utóbbit az is befolyásolja, hogy az uniós munkaerőpiac megnyílásával a világnyelvek előnyt élveznek a románnal szemben. De csökken a személyes kitettség is az állami nyelv használata tekintetében. Mivel Erdélyben ott a legjobbak a reprodukciós mutatók, ahol a magyarok többségben vannak, logikusan következik, hogy távlatilag egyre csökken annak az esélye, hogy a magyarok személyesen találkozhassanak a románokkal az iskolában vagy azon kívül. 

 

Borítófotó: A székelyföldi háztulajdonos, Károly brit trónörökös sepsikőrispatakiakkal beszélget. Az erdélyi magyar fiatalok többségének jobban megy az angol, mint a román

 

Ne kérdezd a majmot, mert nem lesz olcsó

BONGO DRÁGA SMS-BEN VÁLASZOL

Az embernek lassan az az érzése, hogy a dél-európai kikötővárosok éjszakai sikátorai sem annyira veszélyesek, mint egynémely digitális átverés. Legalábbis annyiban bizonyosan jobbak azok a szűk utcák, hogy azt már egy kisiskolás vagy kiskamasz is tudja: érdemes messze elkerülni ezeket, legalábbis éjszaka.

Ugyanakkor a netes csalások, lehúzások száma szinte végtelen, sőt egyre szofisztikáltabb módszerek terjednek, így még az óvatosabbak is időről időre beleesnek néhány csapdába. Akit felkészületlenül ért, az százezreket, kisvállalat esetén milliókat is bukhatott, amikor két éve látványosan elterjedt a WannaCry vagy a Petya zsarolóvírus, amelyek mutánsai forintmilliárdos károkat okoztak olyan multinacionális cégeknek is, mint a konténeres szállítmányozás egyik globális piacvezetője, a dán Maersk, amelynek le is állt a rendszere.

 

NEM VÍRUS, DE SOKBA KERÜL

A zsarolóvírusok első verziója persze már 1989-ben megjelent, de hullámokban tetőzik ez a jelenség is, így sokan a saját bőrükön érzik. Látszatra teljesen különböznek, de a végeredményt, a pénzünk lehúzását tekintve hasonlók az emelt díjas SMS-szolgáltatók. Az ember mindig elcsodálkozik, hogy milyen sokan és mennyiszer telefonálnak például a jóslással, egyszerű kvízjátékokkal támadó tévéműsorokba. 

Sok szempontból azonban sem a zsarolóprogramok, sem a jósműsorok sorába nem illik az Askbongo.com
magyarul is elérhető szolgáltatása, amely már az általános iskolás, sőt elsős-másodikos gyerekek körében is elképesztő népszerűségnek örvend.

A virtuális SMS-es „barát” mögött az ausztrál Bongo Operations Pty Ltd. és a szintén ottani Global AQA Pty Ltd. áll. És hogy mit tud Bongo, a virtuális nyomozó majom? Válaszol. Mire? A feltehetően nagyrészt tinikből álló közönsége felől érkező, a szerelemmel, a barátsággal, a világgal kapcsolatos bármilyen kérdésre. Elég akár egy nevet és egy városnevet küldeni neki SMS-ben. 

A bökkenő csak az, hogy egyetlen üzenet Bongótól 508 forintba kerül, így a gyerek hamar lefogyasztja az egyenlegét, illetve a szülő akár csak a hónap végén szembesül azzal, hogy akár több tízezer forintnyit „elbongózott” a gyermeke.

 

HOGYAN MŰKÖDIK?

Bongo valójában egy nagyon okos program, amely mesterséges intelligenciával internetes kereséseket indít. A név és a lakhely megadása után minden nyilvános információt leszív a közösségi oldalakról, és azok alapján jó nagy általánosságokkal se hús, se hal állításokat fogalmaz meg. Akár a napi horoszkópok, amelyekben sok-sok ember magára ismerhet.

A válaszait azonban feltehetően a legtöbb esetben valós személyek is átnézik. Valószínűleg több variációból választanak, adatbázisokkal dolgoznak, így téve még személyesebbé, még érdekesebbé a feleleteket. 

 

GYEREKEK VESZÉLYBEN

A felnőttek még csak-csak óvatosak, de a gyerekek többsége fel sem méri, hogy minden egyes apró válasz félezer forintba kerül. A honlap persze profi módon védi ki ezeket a támadási felületeket. Többször figyelmeztet például, hogy csak tizenhat éven felüliek használhatják, s az ár is ki van írva, ha nem is a legnagyobb betűkkel, de azért észrevehetően.

A vállalkozást 2014 tavaszán e látványos elővigyázatosságok ellenére is megbüntették már Angliában, mondván: a gyermekeket célozza és indokolatlanul ösztönzi a méregdrága (2,5 font per darab) SMS-ek küldözgetését. Az akkori bírság 70 ezer font, azaz 26 millió forint volt, s a Phone-paid Services Authority (korábban PhonepayPlus) szabta ki, amely arra hivatott, hogy szabályozza a szigetország emelt díjas telefonszolgáltatásait.

 

HATALMAS ALVILÁGI WEBÁRUHÁZAT FÜLELTEK LE

Persze a gyermekek vagy a hiszékeny emberek emelt díjas hívásokkal, SMS-ekkel történő lehúzása egy dolog, s megint más, amikor a weben kábítószereket, fegyvereket, lopott hitelkártyaszámokat és hasonlókat árulnak. A keresőkkel és a közösségi oldalakon sok dolgot elő lehet ásni, de az úgynevezett dark web a világhálónak azon szelete, amelyhez egy-egy egyszerű internetes kereséssel nem lehet odatalálni. Aki követi az IT-biztonsági híreket, talán emlékszik, hogy januárban a finn nyomozók felszámolták a Silkkitie (Valhalla) nevű alvilági fórumot, amely az egyik legrégebbi ilyen volt. 

Persze amint az egyik ilyen nagy hely bezár, divatba jön egy-egy másik. Így történt ez a Wall Street Market nevű oldallal is, amely nagyon feljött az utóbbi időben, hogy átvegye a Valhalla helyét. Nem örülhettek azonban sokáig az ezt üzemeltető bűnözők, mert pár napja rájuk is sor került: a német rendőrség mellett az Europol, az FBI és a holland hatóságok szintén szerepet vállaltak. Így hát május elején egy rajtaütés során ezt a sötét üzelmeket folytató webboltot is sikerült felszámolni.

A németek három főt tartóztattak le, sőt házkutatások is voltak. Mintegy 180 millió forintnyi készpénzt, virtuális valutákat, autókat, fegyvereket és szervereket foglaltak le. Utóbbiak közül azokat is, amelyek az oldal üzemeltetésében kritikusak voltak, azaz le is állt a webáruház működtetése.

A Wall Street Marketen kokain, heroin, marihuána, lopott adatok, bizalmas dokumentumok és hasonlók szerepeltek a kínálatban. Több mint ötezer feketén kereskedő árult ezen a „fekete eBayen”, és több mint hatvanezer tiltott áruféleség közt lehetett válogatni. Az e digitális piactéren eladott termékek után 2-6 százalék jutalékot szedtek az üzemeltetők.

 

MEGSZÓLAL AZ ÉRINTETT

A készülő anyagot elküldtük az Askbongo.com üzemeltetőjéhez, akitől az alábbi írásbeli választ kaptuk, amelyet változtatás nélkül közlünk.

„Köszönjük, hogy kapcsolatba lépett velünk Bongo szolgáltatásunkkal kapcsolatban. Aggodalmaira levelünkben válaszolunk.

A Bongo SMS-szolgáltatás fiatal felnőtteknek szól, s az összes kapcsolódó magyar jogszabálynak megfelelően hirdetik. Levelében felvetette, hogy könnyen elérhető a kiskorúak számára is. Biztosíthatjuk: mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a kiskorú ügyfelek hozzáférését a szolgáltatáshoz.

Honlapunkra látogatva az első felugró üzenet biztosítja, hogy az érdeklődők jól tájékozottak legyenek a kulcsfontosságú információk terén, beleértve a szolgáltatás használatának folyamatát és az igénybevételhez szükséges minimális életkort.

Abban az esetben, ha a szolgáltatást kiskorú ügyfelek használták, a megfelelő bizonyíték megadása után ügyfélszolgálatunk visszatéríti az összeget. Ügyfélszolgálatunk magyar nyelven, e-mailen és telefonon keresztül is elérhető.

Visszajelzését nagyon komolyan vesszük, és megosztjuk a felelős személyekkel.”

Pesten is divatba jöhet a járműmegosztás

AUTÓ, BICIKLI ÉS ELEKTROMOS ROLLER IS KAPHATÓ

Nemcsak az autó nélküli háztartásoknak jelentenek nagyszerű lehetőséget, hanem akár a második gépkocsinak is kiváló alternatívái a magyar fővárosban szintén szép számban gyülekező járműmegosztási megoldások. A 2016-ban alakult startup, a GreenGo, majd a Mol Limo mellett pár hete itthon a BMW DriveNow is elindította szolgáltatását. Már az első napokban tízezer regisztrálójuk volt; igaz, náluk nincs havi díj.

Ez utóbbiak flottái persze elsősorban leginkább a márkaépítési szempontokat szolgálják. Nyilvánvalóan a BMW és a Mol nem a rövid távú, számára filléres üzleti előnyökért vágott bele ebbe a bizniszbe, hanem főként azért, hogy javítsa brandjei ismertségét, imázsát a fiatalok és a tehetős városlakók körében. Megfűszerezve mindezt egy jó adag környezettudatossággal: ugyanis az autók többsége elektromos, és a használók jó része ezzel legtöbbször kiválthatja egy családi, de legalább egy második gépkocsi megvásárlását, fenntartását.

 

BRINGA ÉS E-ROLLER IS

A felsorolt utazási módok természetesen nem direkt konkurensei a taxizásnak. Már csak azért sem, mert itt a fizető ügyfél vezet. Inkább a közösségi közlekedéshez és bringázáshoz szokott fiatalok igényeit, vagy a vidékről, külföldről érkezők alkalomszerű járműszükségleteit, valamint az eseti céges-vállalati használati keresletet elégítik ki. De azoknak az agglomerációból vagy külső kerületekből bejáróknak is jó megoldás, akik sokat mozognak napközben, de nem akarnak napi nyolc-tíz órányi parkolást kifizetni, vagy a reggeli és esti dugókban túl sokat ácsorogni, így a város nagy csomópontjai közelében leteszik az autót, s alkalomszerűn használnak bérelt eszközöket.

Mert nem csak autókról van szó: a Mol Bubi bringaflottája is ott van, és a legújabb módi, az elektromos roller szintén bérelhető immár Lágymányoson, Bel-Budán, továbbá a belváros egyes részein (a Lime nevű amerikai e-roller-bérlő startupról lásd az Ötvenesért percenként című írást).

Az ilyen szolgáltatások azért is lehetnek egyre népszerűbbek, mert csak az elmúlt öt évben a budapesti járművek száma 106 ezerrel emelkedett, ami 16 százalékos növekedést jelent. Egy átlagos pesti autós egy évben egy egész hetet tölt a dugóban. A közösségi közlekedés sem jobb: napi egy órát és hét percet tölt a munkahelyre járással a budapesti átlagdolgozó. 

 

PARKOLÁST IS SEGÍTIK

A torlódások egyre súlyosabbak, a közösségi közlekedés mind leterheltebb – ahogy az az egész világon megfigyelhető. Ebből következően nő a bérelhető biciklik és rollerek, nemkülönben a carsharing népszerűsége. Utóbbié főleg azért, mert jellemzően sem a tankolással, sem a parkolási díjakkal nem kell törődni az autó használatakor.

No persze ezek nem filléres szolgáltatások. Aki csak évi pár alkalommal, mindig nagyon rövid távra ül taxiba (egy buli után, egy-egy családi vacsora, ünnep alkalmával), annak nem igazán való. Viszont fiataloknak, cégeknek, külföldieknek, vidékről – például vonattal – érkezőknek, illetve a nem Budapesten élőknek roppant ideális. Ráadásul külön tábort alkotnak azok az ifjak vagy középkorúak, akiknek nincs saját gépkocsijuk: a városban tömegközlekednek, bicikliznek, és csak egy-egy nagyobb bevásárlás, baráti összejövetel, ügyintézés kapcsán, alkalomszerűen autóznak.

Fontos persze, hogy legalább egyéves jogosítvány kell a carsharinges autók használatához, viszont annyiban tényleg hasonlítanak a taxikhoz, hogy az embernek semmivel sem kell törődni, legfeljebb a jármű épségére és tisztaságára kell vigyázni. A megosztók közül például a Mol még parkolóházakkal is szerződik, hogy a belvárosban könnyebb legyen letenni a gépkocsit.

 

SZÁMOLJUNK

Egy alsó középkategóriás, mondjuk újonnan négymillió forint körüli autó fenntartása havonta alaphangon 50-80 ezer forint, akkor is, ha csak a városban megyünk vele, rövid távokat, évi 6-10 ezer kilométert. Ezen összegnek mintegy a felét adja ki az értékvesztés, harmadát az üzemanyag-kiadás, a többi a súlyadó, a szerviz, a biztosítás és a parkolás költsége. Valamint a négymilliónk kieső kamatával vagy hozamával, továbbá az autóhitel költségével is kalkulálnunk kell, ez esetben jutunk el a havi 80 ezer forintos nagyságrendhez a fenti új gépkocsinál.

Ha pedig egy hónapban mondjuk három-négy nagyobb bevásárlást-ügyintézést és hétvégenként egy-két kis városi „kanyart” számolunk, akkor hozzávetőleg a feléből-harmadából megússzuk a dolgot a carsharinggel. Sőt, egy fillérünket sem köti le az autó, költhetjük az árát akár egy nagyobb lakás önerejére. 

 

IDEÁLIS A CÉGEKNEK

Gyerekes családoknál, rendszeres vidéki utaknál persze jól jöhet a saját kocsi, ám ilyenkor a második autó költségét-nyűgét válthatja ki a járműmegosztás. Persze egy viseltes, keveset fogyasztó és olcsón szervizelhető járművel – s ritka használattal – a saját autó költsége havi 35-40 ezer forintra is leszorítható, de az egy-két milliós vételár vagy autóhitel akkor is terheli a családi kasszát. 

Lényeges, hogy akár cégek számára is ideális lehet a carsharing, hiszen a bérlés díja költségként könnyebben elszámolható. S az alkalmazottaknak, a vezetőknek remek juttatás ez úgy, hogy a vállalati flotta költségével és macerájával sem kell bajlódni. Mi több: a megosztók legtöbbször cégeknek egyedi csomagajánlatokat adnak.

 

ÖTVENESÉRT PERCENKÉNT

Április elején érkezett meg Budapestre, de május 1-je óta használhatják élesben egy amerikai startup e-rollereit a magyar főváros kíváncsi közlekedői. Először csak a budai és a pesti Duna-part egyes szakaszain, illetve az azokhoz közel kijelölt területeken. A Fővárosi Önkormányzat által szervezett Cities4People k+f projekt keretein belül kétszáz elektromos roller áll üzembe a június 30-ig tartó teszt során.

Itt persze az úgynevezett „utolsó kilométeres” közlekedési kihívásokra ad választ a program, ami mindig sok időt vesz igénybe, például az Infoparkban, ahol a közösségi közlekedési megállók viszonylag messze esnek egy-egy célponttól.

A Lime e-roller-megosztó a budapesti városvezetéssel együttműködve azon is dolgozik, hogy például enyhítse a dugókat. Ezek az elektromos eszközök jópofa és kényelmes alternatívát jelentenek a városon belüli rövidebb utakhoz – húzta alá Tóth Tamás, a cég magyarországi képviselője. Például a Lime használatával néhány perc alatt el lehet jutni a Gellért tértől a Kálvin térig. Ez esetben is telefonnal, a Lime mobil-app-li-kációval kereshető meg a legközelebbi roller, amely egy gombnyomással feloldható. A használat végén csak le kell tenni és az alkalmazással lezárni, nincs dedikált parkolóhely, mint a Mol Bubi esetében. A Cities4People az EU által támogatott projekt, és öt különböző európai városban működik: Budapest mellett Hamburgban, Isztambulban, Tríkalában és Oxfordban.

 

Borítófotó: Kerékpáros a Blahánál. A dugók miatt egyre többen járnak két keréken

Megkurtítanák az uniós agrárbüdzsét

NADRÁGSZÍJEFFEKTUS

Az Európai Unió 2019 januárjában indult román elnöksége rendkívül érzékeny helyzetben vette át mind a közös agrárpolitika (KAP), mind pedig a többéves pénzügyi keret (MFF) dossziéját. Intenzív munkarendben kezeli a reformdokumentum tanácsi tárgyalását, céljuk a részleges álláspont kialakítása a fél év végére. A tervezés, végrehajtás bizonytalanságában rejlő kockázatokról szóló véleményeket ugyanakkor az Európai Számvevőszék vonatkozó jelentése is osztja. A javaslatok esetében az elnökség módosított szövegtervezeteket készít, amelyek kevésbé ambiciózusak, a kényes kérdéseket nem kezelik. Eközben az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági bizottsága véglegesítette hivatalos álláspontját. Az azonban csak az európai parlamenti választásokat követően készül el, a magyar állásfoglalás pedig továbbra is a minőséget helyezi a gyorsaság elé.

 

MEGLEPŐ ARÁNYOK

Mint az a 2021–27-re szóló új uniós MFF-javaslatból kiderül, az Európai Bizottság (EB) a KAP-büdzsé csökkentését javasolta. E szerint a közös agrárpolitika részaránya az EU következő költségvetési ciklusában az 1279,4 milliárd eurós pénzügyi keretben 28,5 százalékra apadna, és 365 milliárd euró lenne – a 2014–20-as 408,3 milliárd után. Ez azért elég kemény kurtítás, még akkor is, ha az unió büdzséjében a mezőgazdasági kiadások aránya évek óta folyamatosan csökken. Mert az is igaz, hogy az 1980-as évek elején a KAP az EU-s költségvetésnek még a 66 százalékát tette ki, a 2014 és 2020 közötti időszakban azonban már csak a 37,8 százalékát. No de az utóbbi arányról 28,5-re vágni a teljes uniós agrárbüdzsét egy kissé elhamarkodott ötletnek tűnik. Komolyabban vehető lett volna egy alacsonyabb szintű csökkentés javaslata, amely azonban még erőteljesebben az állattartók felé terelte volna a támogatásokat. Hiszen ez a törekvés a jelenlegi közösségi költségvetési időszakban már érezhető a korábbi időkhöz képest, még ha a gazdák nem is mindig tudják ezt aprópénzre váltani.

Száz szónak is egy a vége: a KAP finanszírozását az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapon (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül oldja meg az EU. Magyarország esetében pedig az EMGA-források – 2018-as árakon – 16,4, míg az EMVA-pénzek 26,6 százalékkal csökkennének 2021–27-ben a mostani költségvetési periódushoz viszonyítva. Amennyiben még mindig kevéssé lenne érthető, hogy miféle változtatásra is tett javaslatot az EB, érdemes a fentiekhez hozzátenni azt is, hogy a hozzávetőleg tíz százalékkal mérsékelni javasolt KAP-büdzsé negyven százalékát ráadásul környezet- és klímavédelmi célokra kellene fordítani.

Folytatódna ugyanakkor a közvetlen kifizetések tagállamok közötti konvergenciája, a finanszírozásban azonban ezentúl minden uniós ország részt venne. A támogatások csökkentése esetében sávos degresszió (60–100 ezer euró között), majd kötelező capping (felső határ) lépne életbe. Az összes közvetlen szubvenciós elem beszámítana, kötelező munkabér-korrekcióval. A közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés közötti forrásátcsoportosítás lehetősége megmaradna, mindkét irányban tizenöt százalékos mértékben. A társfinanszírozási arányok mérséklését javasolja emellett az EB a vidékfejlesztés esetében. Az EU-s hozzájárulás minimális mértéke húsz százalék lenne. Az Európai horizont programból pedig 2018-as árakon 8,9 milliárd euró jutna az ágazathoz kapcsolódó kutatás és innováció ösztönzésére.


Svájci agrárrendezvény. A jövőnkkel játszanak?

 

VÁLTOZÓ PRIORITÁSOK

A KAP tizenegymillió termelőt támogat, a dotáció átlagosan az uniós mezőgazdasági termelők jövedelmének 46 százalékát teszi ki – áll a Farm Europe lapunk birtokába került, a bizottsági terveket illetően igen kritikus állásfoglalásában, amelynek a közzétételéhez hozzájárult a brüsszeli központú testület elnöke, Yves Madre. Az álláspont szerint a jövedelemtámogatás segíti a megfizethető és magas színvonalú élelmiszerek, valamint a gazdaságok sokszínűségének a biztosítását Európa-szerte, szavatolva az élelmiszer-biztonság első szintjét. A KAP mindössze 0,83 euróba kerül naponta a polgárok számára, hogy így támogassák az élelmiszer-szolgáltatókat és a környezetvédelmet. Egy kisebb és kevésbé ambiciózus közös agrárpolitika durva szerkezetátalakítást és szabványosítást eredményezne a mezőgazdaságban, a lehető legkisebb termelési költségekkel – kongatja a vészharangot a Farm Europe. Az állásfoglalásban az is benne van, hogy a gazdák jövedelme stagnál, és az EB előrejelzése szerint a következő évtizedben reálértéken 14 százalékkal apad. A bizottság továbbá úgy véli, hogy a jelenlegi reformjavaslattal ez a csökkenés még drámaibb lehet, ágazatoktól függően elérve akár a húsz-harminc százalékot is. Ez a Farm Europe szerint elfogadhatatlan egy olyan időszakban, amikor a gazdák keresete már így is mindössze a negyven százalékát teszi ki az EU-s átlagos jövedelemnek, és amikor Európának valóban szüksége van egy új generációs gazdálkodói réteg bevonására.

Mindenesetre a tervezetthez képest tovább, 2019. május 17-ig lehet csatlakozni a magyar gazdák petíciójához, melynek kapcsán május 1-jéig több mint 181 193 aláírás gyűlt össze. Az aláírásgyűjtést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) indította februárban azzal a céllal, hogy megvédje a magyar gazdák érdekeit Brüsszel tervei ellenében. A két szervezet arra biztatja a magyar állampolgárokat, különösen a gazdákat és az agráriumban érdekelteket, hogy szignójukkal támogassák közös kezdeményezésüket a falugazdászoknál és a NAK megyei igazgatóságain elérhető aláírásgyűjtő íveken, vagy a Peticioamagyargazdakert.hu oldalon. Az agrártárca Nagy István miniszter szavai szerint „teljes mellszélességgel” támogatja a kezdeményezést, amelyhez utóbb a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is csatlakozott. 

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési források csökkenése nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gazdákhoz összességében kevesebb EU-s dotáció érkezik – mutatnak rá ugyanakkor európai bizottsági szakértők, hozzátéve: Magyarország az EB javaslata szerint a tagállamok körében egy főre vetítve a hatodik legnagyobb támogatást kapná. A tervezet alapján a közvetlen kifizetések – folyó áron – kevesebb mint négy százalékkal csökkennének hazánk esetében – hívják fel a figyelmet. Mint kifejtik, az agrárszubvenciók mérséklésének egyik oka, hogy az uniós költségvetéshez jelentős mértékben hozzájáruló Nagy-Britannia várhatóan elhagyja az EU-t. Másrészt a tagállamok olyan prioritásokat határoztak meg a 2021–27-es időszakra, amelyek növekvő kiadásokat jelentenek. Ezzel áll összhangban a Migráció és határigazgatás című büdzséfejezet megerősítése is. Ez jelentős részben az unió külső határai védelmének a megszilárdítását célozza, de ebből jut a közösségen belüli menekültügyi rendszer javítására, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre és az EU területén legálisan tartózkodó menekültek integrációjára is. 

 

INTEGRÁCIÓS KÉRDÉS

A megerősítéssel együtt is ez a fejezet a javasolt teljes költségvetésnek mindössze az 1,5 százalékát teszi ki. A KAP keretében pedig az egyes tagállamok számára javasolt vidékfejlesztési támogatások összege nem függ attól, hogy mennyit fordítottak vagy szándékoznak fordítani menekültek integrációjára. Az erre szánt összegekről a tagok maguk határoznak, a saját prioritásaik alapján, azaz a jövőben is Magyarország dönti el, hogy a vidékfejlesztési forrásokból mennyit fordít a kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok beilleszkedésére – teszik hozzá az EB szakértői.

Lapzártánk után, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 14-i ülésén a miniszterek szintjén folytatódott a kérdés politikai vitája.

 

Borítófotó: Környezetvédő malacmaszkban. A disznó éve nem sok jót hoz a gazdáknak

Visegrádi startupok: irány a régió

– A visegrádi négyek, röviden a V4-országok politikai természetű együttműködésének a lényegét sokan ismerik, de a mögötte lévő szakmai munkát talán kevesebben. Mi az ön által vezetett Visegrádi Alap fő célja?

– A V4-régión belüli kapcsolatok erősítése konkrét projektek és kezdeményezések támogatásán keresztül. Például kulturális programok, szakmai kiállítások, konferenciák, hátrányos helyzetű csoportok együttes segítése és oktatótáborok működtetése, s persze a versenyképesség növelése is idetartozik. Ennek keretében pályázati rendszert működtetünk, amelyre a visegrádi országokban működő civil szervezetek jelentkezhetnek közös projektjavaslatokon keresztül.

– Mennyi pénzből gazdálkodik az alap?

– Nyolcmillió eurós az éves költségvetésünk, amelyet a négy visegrádi ország kormányzata ad össze, de ez kiegészül további forrásokkal. Az alap 19 éves fennállása során számos V4-eken kívüli ország ajánlott fel úgynevezett donor-hozzájárulást a szervezet által koordinált projektek kivitelezéséhez. Említésre méltó például Hollandia négy és fél éven át érkező mintegy hatmillió eurós támogatása, vagy olyan más kormányok hozzájárulásai, amelyek a visegrádiak külpolitikai céljaival azonosulnak.

– Melyek ezek?

– Főként a Nyugat-Balkán és a Keleti Partnerség országaiban kivitelezendő projektek finanszírozásáról beszélhetünk. Az idén van egyébiránt az EU Keleti Partnerség programjának a tizedik évfordulója; az utóbbi csoportba Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Fehéroroszország tartozik.

– Ezekben az országokban milyen projektek futnak?

– A V4-ek államaiban működő civil szervezetek ezen országokban számos projektet hajtanak végre, melyeket a Visegrádi Alap finanszíroz. A V4-ek a demokratikus átalakulás terén az elmúlt harminc évben felhalmozott tapasztalatok átadásával hozzáadott értéket képviselnek és hathatós segítséget nyújtanak a kedvezményezett államok demokratizálódásának erősítésében, a média fejlesztésében, a jogsegély témájában vagy éppen a legális migrációval az EU tagországaiban történő törvényes munkavállalás kapcsán.

– Milyen gazdasági területekre fókuszálnak?

– Jelenleg az egyik legfontosabb cél a régiós versenyképesség növelésének a támogatása. Ennek pedig egyik kiemelt programja a V4 Startup Force, amelyet a Design Terminallal közösen valósítunk meg, pontosabban a projektet teljes egészében a Visegrádi Alap finanszírozza.

 – Nagyon sok manapság a startupok számára kínált program és lehetőség. Miben nyújt mást, egyedit a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Design Terminal új közös kezdeményezése?

– Ez az első olyan projekt, amely összekapcsolja a visegrádi országok tehetséges vállalkozóit, bemutatkozási lehetőséget és mentori képzést is biztosít az ígéretes startupoknak mind a négy fővárosban. Ezzel megteremtjük annak a feltételeit, hogy a térség jövőbeli sikeres üzletemberei már a vállalkozásuk kezdetén találkozzanak és közösen gondolkodjanak üzleti ötletük fejlesztésén. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhetően válik szerves gazdasági együttműködéssé a V4-ek szövetsége. A Design Terminallal közös munkánkat 2018-ban egy pilot (teszt)-projekt előzte meg, szintén a kissé talán nagyratörő V4 Startup Force elnevezéssel. A munka kiemelkedően eredményes volt. Olyannyira, hogy 2019-ben már dedikált összeget különítettünk el erre. Önálló költségvetési soron fut a program, itt a Design Terminalnak és a V4-országokban működő partnereinek nem szükséges újra pályázniuk a forrásokra.

– Hány projekttervezetet nyújtanak be a Visegrádi Alaphoz támogatásra? Mennyit tudnak támogatni?

– Évente háromszor írunk ki pályázatokat, februárban, júniusban és októberben, melyekre egy-egy hónapig lehet jelentkezni az internetes felületünkön keresztül. Az ez év február elsejével zárult körre több mint háromszáz projekttervezet érkezett be. Ezek közül most 109-et találtunk támogatásra alkalmasnak, azaz évente 250-300 programra adunk forrást. Az elszámolás ugyanolyan szigorú, mint minden más, például az uniós, pályázati rendszerben, de a dotáció egyik fő feltétele, hogy a négy ország bevonásával valósuljon meg egy program. Ebben a többi közül is kiemelkedik a Design Terminalé.

– Más támogatást is nyújtanak?

– Igen, nagyon népszerű posztgraduális ösztöndíjprogramjaink vannak, ezekkel a visegrádi országokban regisztrált felsőoktatási intézmények közti áthallgatást biztosítjuk. Szemeszterenként 2300 eurót nyerhetnek a felvett hallgatók, és tanulónként további 1500 eurót kapnak a fogadó intézmények is.

 

DOBBANTÓ A V4-EK PIACAIRA

„A V4 Startup Force célja, hogy lendületet adjon a cseh, lengyel, magyar és szlovák startupok nemzetközi terjeszkedésének, régiós kapcsolataik erősítésének, különösen a nagyvállalati megrendelők irányában. A legtehetségesebb cégalapítók így nagyobb eséllyel építik ki az innovációs tevékenységüket a visegrádi országokban, és hosszú távon is a térségében tarthatják azt. A program fő támogatója a Nemzetközi Visegrádi Alap, fő szervezője pedig a Design Terminal innovációs ügynökség. 

A négy közép-európai országot tömörítő Visegrádi Csoport a kontinens legdinamikusabban növekvő gazdasági térsége. A most induló projektbe jelentkező startupok közül a legjobb négy – országonként egy-egy – nyertes csapat májusban intenzív vállalkozásfejlesztésben vesz részt. A cél, hogy a régió tehetségei együtt fejlődjenek, már a sikereik elején ismerjék meg egymást, és erősödjön a térséghez való kötődésük. Ezzel a programmal egy új közép-európai üzleti elit születésén is dolgozunk” – állítja Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője.

A projekt május 6-i, budapesti indulását tíznapos körút követi a további három visegrádi fővárosba, ahol a helyi üzleti és startup-ökoszisztéma képviselőivel találkoznak a startupok. Az ösztöndíjprogram a Design Terminal vezetésével, s partnerei, a cseh UP21, a lengyel MIT Enterprise Forum CEE és a szlovák Campus közreműködésével valósul meg. A projektben az idén négy ország startupjai vesznek részt. A cseh Whalebone kiberbiztonsági megoldása fertőzött weboldalaktól és rosszindulatú szoftverektől védi a hálózatokat. A lengyel Renderro nagy tárhelyű és jelentős teljesítményű, felhőalapú munkateret biztosít animáció- és filmkészítőknek, grafikusoknak, mérnököknek, továbbá építészeknek. Ugyancsak szoftveres megoldásokat kínál a magyar H4 ipari, gyártó cégek audit- és minőségbiztosítási területein. A szlovák Virtual Everything virtuális és kiterjesztett valóságot használó megoldásokat nyújt vállalatoknak, a sales-, a marketing-, a termékfejlesztési és a munkavállalói továbbképzési tevékenységet támogatva.

Betegeskedő életbiztosítások

ITT AZ IDŐ A MEGÚJULÁSRA

A 76 éves David Geffen a zene- és a filmiparban is fényes pályát futott be. A lemezkiadó cége annak idején olyan ügyfelekkel dolgozott együtt, mint a Guns N’ Roses, a Nirvana vagy Elton John. De Steven Spielberggel és Jeffrey Katzenberggel karöltve ott bábáskodott az egyik nagy hollywoodi stúdió, a DreamWorks alapításánál is.

Geffen mindezek mellett arról is híres, hogy ő kötötte a világ egyik legnagyobb értékű életbiztosítását. A szerződése százmillió dollárról szól. Őt azóta csak egyvalaki tudta lepipálni: a nevét nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy egy Szilícium-völgyben dolgozó nagy sikerű üzletemberről van szó. Az bizonyos, hogy ha meghal, a biztosító 201 millió dollárt, vagyis átváltva 58 milliárd forintot fizet majd a kedvezményezettnek. 

Ám az új amerikai rekordok ne tévesszenek meg minket: az életbiztosítási biznisz – különösen a tengerentúlon – komoly problémákkal küszködik. Ugyanis míg 1989-ben a lakosság 77 százalékát védte ilyen konstrukció, mára az arány 60 százalék alá esett. A népességgyarapodás miatt az üzletág egyelőre nem érezte meg jelentősen ezt az esést, de félő, hogy ha nem történik változás, a négyszázmilliárd dolláros szektor tartóoszlopai elkezdenek recsegni. 

A visszaesés okai már most is világosan látszanak. Ahogy a nyugati világban nő az átlagéletkor, egyre nagyobb a nyomás a lakosságon, hogy félretegyen a nyugdíjas évekre, emiatt viszont mind többen hajlamosak lemondani a kockázati életbiztosításról (ez az a fajtája a szegmensnek, ahol csak kockázati esemény, tehát baleset, betegség és/vagy halál esetén fizetnek). A csökkenés eredői közt tartják számon, hogy korábban akkor kötöttek életbiztosítást az emberek, ha az életükben nagy mérföldkőhöz értek: házasságot kötöttek, lakást vettek vagy megszületett a gyerekük. Ezek a nagy pillanatok azonban ma már az átlagembernek nem a kora húszas éveiben, hanem rendszerint később következnek be. De a gondok sorában akad más is: az USA-ban a biztosítási ügynökök száma húsz év alatt majdnem a harmadával csökkent. Probléma még a tájékozatlanság: a felmérésekből kiderül, hogy a fiatalok majdnem fele azt hiszi, hogy egy életbiztosítás évi 1000 dollárnál (288 ezer forintnál) is többe kerül. Pedig valójában egy átlagos konstrukció odaát évi 160 dollárt (46 ezer forintot) kóstál. Emellett egyre többen online szeretnék megvenni az őket érdeklő konstrukciókat, amire viszont viszonylag kevés helyen van lehetőség. 

Amerikában különösen a válság óta esett vissza az érvényben lévő életbiztosítások száma: 335 millióról 289 millióra. S például Nagy-Britanniában is folyamatosan csökken a személybiztosítások mennyisége. Mivel a befizetések átlagos összege nőtt, az üzletág egyelőre látszólag jó bőrben van, viszont mind Nyugat-Európában, mind az USA-ban sok kis szereplő ment tönkre az utóbbi időben. Az életbiztosításokkal foglalkozó cégek száma 2000 óta majdnem a felére esett az Egyesült Államokban.

Félve, hogy hamarosan kifuthat a lábuk alól a talaj, néhányan merész átszervezésbe kezdtek. Az innovatív vállalatok közé tartozik az 1862-ben alakult John Hancock Financial is (a társaság nem az alapítóról, hanem a függetlenségi háború egyik nagy hírű résztvevőjéről kapta a nevét). A komoly múltú cégnél egy Vitality nevű program keretében igyekeznek egészségesebbé tenni az ügyfeleket: olyan hordozható eszközöket adnak nekik, amelyekkel számontartják, hogy például mennyit mozognak, vagy hogy eleget alszanak-e. Aki egészségesen él, az krediteket kap, amelyekkel csökkentheti a befizetési díj összegét, de akár kedvezményekben is részesülhet például egészséges élelmiszerek vásárlásánál vagy a hotelfoglalásoknál. Ezzel úgymond mindenki jól jár: az ügyfél fittebb lesz, a vállalatnak pedig, mivel tovább élnek a kuncsaftjai, bővül a forgalma.

Globálisan nézve nagyok a különbségek a fejlett és a fejlődő országok között: az előbbiek rendszerint stagnálnak, az utóbbiak viszont kifejezetten nagy növekedést produkáltak: Ázsiában és Latin-Amerikában az életbiztosítási piac az utóbbi időben 12-15 százalékos bővülést produkált.

A szegmens egyébként itthon is jó egészségnek örvend: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idei első negyedév végére 700 milliárd forintnál is több volt a hagyományos életbiztosításokban. Erre 2008 eleje óta nem volt példa.

 

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁS TÖRTÉNETE

Az életbiztosítások korai változatai még a Római Birodalom idején jelentek meg. A céljuk általában a temetési költségek fedezése volt. A céhek üzemeltetésében Magyarországon is volt a XIV. században olyan pénzügyi alap, amely gondoskodott a tagok temetkezési költségeiről, vagy épp özvegyi segélyt nyújtott. Az első modern életbiztosítás viszont jóval később, csak 1706-ban jelent meg, Angliában. Az értékesítésével egy William Talbot nevű püspök kezdett el foglalkozni, aki az Amicable Society for a Perpetual Assurance Office, vagyis az első életbiztosítási cég alapítója volt.

 

Borítófotó: Ivanka Trump és David Geffen egy amerikai tenisztornán. Geffen rekordközeli életbiztosítást kötött

Hónapokat csúszhatnak a netes rendelések

SZÁZSZOR TÖBB VÁMELJÁRÁS JÖHET

A gazdaságpolitika és a piacvédő intézkedések szintjén elvben jó gondolat, hogy az EU a területén kívülről jövő minden egyes csomagra forgalmi adót akar fizettetni 2021-től. Ugyanakkor elképesztő számú apró pakk érkezik az unióba Kínából áfamentesen. A brüsszeli statisztikák szerint 2016-ban több mint 150 millió jött a távol-keleti országból, ami percenként közel háromszáz, naponta pedig több mint négyszázezer csomag. Az idén ennél a becslések alapján hetven-nyolcvan százalékkal több landolhat a közösség területén, mert mostanában évente húsz-huszonöt százalékkal nő az érkező csomagok darabszáma, ahogyan egyre több ember fedezi fel a könnyű és pénztárcakímélő külföldi rendelést.

 

VÁMSOKK

Persze az EU mindig tudja a módját, hogy miként növelje a bürokráciát. Sajnos ezúttal is ez történik majd. Igaz, jó pár ember munkát kap, és talán néhány uniós kiskereskedőt is sikerül megmenteni. Nézzük konkrétabban: a friss tervek szerint 2021 januárjától megszűnik az a vámszabály, amely szerint a közösség területén kívülről érkező kereskedelmi csomagok vám- és áfamentesek 22 eurós értékhatárig. A fenti időponttól minden egyes beérkező pakkot el kell majd vámolni. Nem szúrópróbaszerű ellenőrzések lesznek tehát, hanem még egy ötszáz forintos mobiltelefontokot is vám-, illetve áfaeljárás alá kell vetni. 

Végső soron ez talán valóban gátat vethet annak, hogy filléres apró cikkek százmilliói érkezzenek az átlagemberekhez Kínából az olyan oldalak igénybevételével, mint a GearBest, a Wish vagy az AliExpress. 

Az is érthető másfelől, hogy nemcsak a kereskedők, hanem az áfabevételek védelmében is szükség lehet egy ilyenfajta adóra. Abba azonban aligha gondoltak bele a brüsszeli döntéshozók, hogy egy ilyen új rendszer mekkora sokkot okozhat a vámeljárások számának drasztikus növekedése révén.

A becslések szerint ugyanis ez a jelenlegi százszorosára emelkedhet, hiszen most végső soron 100-ból 99 áru értékellenőrzés nélkül jön be az EU-ba.

Ráadásul sokat késhet az unión kívülről rendelt csomagok kézbesítése. Hogy ne így legyen, ahhoz jelentősen át kell alakítani a mai postai rendszert.

 

HÁROMSZÁZEZER VS. NEGYVENMILLIÓ

Ha ez az uniós jogszabály itthon is hatályba lép, akkor a NAV Repülőtéri Igazgatóságán a mostani évi háromszázezres vámesetszám mellett várhatóan negyvenmillió új vámeljárás is megjelenik majd. Ilyen mértékű változásra, ennyi áru gyors és hatékony kezelésére a vámszakma és a folyamatban részt vevő logisztikai szereplők jelenleg nincsenek felkészülve. Ezt állítja legalábbis a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) és a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ). E szakmai szervezetek szerint mindenképpen újra kell gondolni az áruimport-folyamatokat. Az új szabályok mellett nagyon összetett IT-rendszereket kell megtervezni, kiépíteni és üzembe állítani. E nélkül ugyanis 2021 januárjától lényegében állandósulhatnak a szállítási csúszások, azaz csomagok tízezrei nem érkeznek meg időben, ami azt jelenti, hogy óriási botrány is előfordulhat.

Az MLSZKSZ és az MVSZ emlékeztetett arra, hogy a mostani engedékeny szabályozás rengeteg visszaélésre ad lehetőséget. Például az ázsiai kereskedők rendszeresen, szinte automatikusan 22 euró alatti összeget írnak a csomagra. Bár mi, fogyasztók elvben jól járunk, ám mindezzel igen nagy adóbevétel-kiesést okoztak és okoznak az uniós országoknak.

A légi úton érkező árumennyiség növekvő volumenét jól érzékelteti, hogy 2015 és 2018 decembere között 91,5 ezerről 146 ezer tonnára bővült a Budapest Airport kargóforgalma. Az említett két szakmai szervezet többféle, a helyzetet rendszerszinten orvosló megoldáson dolgozik. Munkacsoportban feltárják a beavatkozási pontokat, körüljárják a lehetőségeket, és felajánlják szakmai együttműködésüket a Pénzügyminisztériumnak, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

 

NÉHÁNY ISMERTEBB KÍNAI WEBES KERESKEDŐ 

  • AliExpress
  • Banggood
  • DealeXtrem
  • Geekbuying
  • GearBest
  • GearVita
  • LightInTheBox
  • TinyDeal

 

NÉHÁNY ÉRDEKESSÉG A NETES VÁSÁRLÁS VILÁGÁBÓL

Ma elvben 8–14 nap alatt megérkezhet Kínából, Hongkongból vagy Tajvanból az áru, de ez rossz esetben akár két hónapba is telhet. Ha egy nagyobb nemzetközi futárcégnek extra árat fizetünk a szállításért, akkor 3–7 nap alatt is sor kerülhet a kézbesítésre.

Jelenleg csak a nagyobb, nehezebb, a csomagolás (és a reptéri, postai röntgenkép) alapján értékesebbnek látszó darabok esetén kerül sor postai vámkezelésre. Ekkor ma egy egyszerű, egyoldalas papírt kell letölteni, kitölteni, aláírni és faxon vagy e-mailben (akár fényképként csatolva) visszaküldeni, valamint csatolni szükséges az eredeti számla, PayPal-bizonylat vagy más netes blokk képernyőképét. Ilyenkor a postástól vagy a postán csak a vám- és áfaterhek, továbbá a 3500 forintos postai vámkezelési díj megfizetése után kapjuk meg a csomagot.

Ha gyorsan szükségünk van egy árura, akkor rendelhetünk ázsiai kereskedők EU-s raktáraiból is. Ezzel a 27 százalékos áfa és az egy-három hetes vámkezelési várakozás kellemetlenségét is elkerüljük.

Van garancia Kínában is, csak nehéz itthonról érvényesíteni, mert jellemzően a vevő költségén lehet visszaküldeni az árut.

Mobiltelefonnál, tabletnél és más kisebb-nagyobb elektronikus kütyünél az EU-raktáras vásárlás sem jár automatikusan uniós garanciával, magyarral pedig végképp nem.

A legolcsóbb megrendelt termékek minősége sokszor drámaian rossz, de a Távol-Keleten is sokféle nívó létezik. Nézzük meg a webes bolt minősítéseit, a vevők online visszajelzéseit.

Az AliExpress vagy a GearBest az áruk 80-90 százalékát ingyen szállítja, mert a kínai kormány költségmentes, támogatott postázási lehetőséggel segíti az exportot.

Termékcsaládot épít a Talentis Agro

SZINERGIÁK

Összesen 22 milliárd forint nagyságrendű a Talentis Agro árbevétele. Az idén szintén e körüli összeggel számolnak a kedvezőtlen időjárási tényezők hatását is látva, a cégcsoportban ugyanakkor a 25 milliárdos forgalom is „benne van” – mondta érdeklődésünkre Csák Gyula, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója. A cégvezető emlékeztetett arra, hogy a szorosabb együttműködés már tavaly ősszel elkezdődött a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó mezőgazdasági és élelmiszeripari társaságok között. Ez a folyamat zárult le mostanra.

„Eljutottunk oda, hogy elismert vállalatcsoportként létrejött ez a tömörülés, és túllépve a holding üzemelési szintjét, gyakorlatilag egy sokkal szorosabb, konszern jellegű működést hoztunk létre” – fogalmazott az agrárszakember. Tevékenységi körükbe a növénytermesztés, a takarmány-előállítás, az állattenyésztés, a malomipar, a balatoni és tokaji borászat, a vadgazdálkodás, továbbá a vadászati turizmus tartozik.

A fejlődésre jó esélyük van, mert a konszernhez tartozó vállalatok döntően nagy múlttal, több évtizedre visszatekintő tevékenységgel rendelkeznek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakmai alapjain működnek. A cégcsoportba tartozó társaságok: Búzakalász 66 Felcsút Kft., Aranykorona Zrt., Hidasháti Zrt., Agrosystem Zrt., Aranka Malom Kft., Kunhalom Agrária Kft., Vért Vadászati Kft., Canter Borház Kft., Dereszla Kft., Lajta-Hanság Zrt., Sárvári Mg. Zrt., Szombathelyi Tangazdaság Zrt. és e cégek leányvállalatai. A csoport így csaknem negyven gazdasági társaságot foglal magában, s több mint kétezer dolgozót foglalkoztat.

A százszázalékos mértékben magyar tulajdonú csoport klasszikus agrár- és élelmiszeripari tevékenységekre alapozottan építi fel üzleti tevékenységét. Az állattartás igényein túl növénytermesztésük kapacitásainak jelentős része a vetőmagtermesztés, valamint az élelmiszeripari feldolgozás körében hasznosul. A Talentis Agro minden meghatározó szántóföldi növénykultúra termesztésében jelen van, kiemelt célként tekintenek a precíziós gazdálkodás kínálta lehetőségekre. Többek között e területen is számítanak a legjobb fiatal szakemberekre, akiknek a bevonása érdekében – már most, az indulás évében – komplex ösztöndíjprogramot kívánnak indítani.

Az állattenyésztés területén a holding tejelőszarvasmarha-ágazatának hatezer tehénre alapozott állománya kiváló genetikai és termelési képességekkel bír. Négy sertéstenyésztő telepük – 2500 fehér sertés tenyészkoca és szaporulata, valamint 200 mangalica tenyészkoca és szaporulata – összesen 53 ezer állat befogadására alkalmas. A mangalica – adottságainak köszönhetően – a prémium sertéstermékek piacának kiemelkedő szereplőjévé vált, ezért is lett céljuk a százszázalékosan tisztavérű mangalica megőrzésében való tenyésztői szerepvállalás. A hazai elvárásokat követve a sertéseiket saját előállítású takarmánnyal látják el. Az állattenyésztési ágazat másik alappillére a tojótyúktartás és az árutojás-termelés. Kereskedelmi értékesítésük döntő része a hazai áruház- és diszkontláncok polcaira kerül.

Csák Gyula említést tett még a holding vadgazdálkodást és vadászati turizmust érintő tevékenységéről, amelyet több mint 42 ezer hektár területen végez. Szabad területeiken, valamint vadaskertjeikben minden hazánkban élő nagyvad- és apróvadfaj megtalálható és vadászható.

Tovább robog a hitelvonat

LAKOSSÁGI FINANSZÍROZÁS

Az esztendők óta tartó dinamikus bővülés után az idei első negyedévben is folytatódott a növekedés a lakossági hitelpiacon. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a fogyasztási és a lakáskölcsönök új szerződéseinek értéke – a folyószámlahiteleket nem számítva – 377,1 milliárd forintot ért el ez év januárja és márciusa között, ami 25,2 százalékkal több az egy esztendővel korábbinál. Az első negyedéves gyarapodást elsősorban a fogyasztási hitelek fűtötték, hiszen az itt kimutatott 176 milliárd forintnyi új szerződés 33,9 százalékos ugrást jelez a tavalyi azonos időszak mennyiségéhez képest. A lakáshitelekből pedig összesen 201 milliárd forintnyit vettek fel a lakossági ügyfelek, ez 18,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A lakáshiteleknél – amellett, hogy az első három hónap adatai alapján már megközelíti a 67 milliárd forintot az átlagos havi kihelyezés – nagyon látványos átrendeződés ment végbe az elmúlt egy-két esztendőben: miközben a változó kamatozású konstrukciók aránya 28-ról 4,6 százalékra zuhant egy év alatt, addig az öt éven túli kamatfixálásúaké 29,3-ről 69,7 százalékra emelkedett. Eközben az új szerződéseknél meghatározott kamatfixálás átlagos hossza 2019 márciusára 105,9 hónapra nőtt, miközben a tavalyi azonos időszakban még 64,6 volt. Mindez arra utal, hogy a lakáshitelekért folyamodó adósoknál egyre fontosabb szempont a kiszámíthatóság, hiszen az ügyfelek hosszabb időtávokra próbálják rögzíteni a kölcsöneik kamatfeltételeit.

A fogyasztási hiteleknél változatlanul a személyi kölcsönök jelentik a fő húzóerőt: ezekből 125,5 milliárd forintnyi új szerződést mutatott ki január és március között az MNB, ami 37,4 százalékos bővülés 2018 első negyedévéhez viszonyítva. Figyelemre méltó emellett, hogy ebben a szegmensben a március új rekordot hozott, ami az új kihelyezések mennyiségét illeti: egyetlen hónap alatt ugyanis közel 50 milliárd forintnyi friss szerződést könyveltek el a pénzügyi szolgáltatók, amire korábban még nem akadt példa. A személyi hitelek növekvő népszerűségét több tényező is indokolja. Az egyik – és talán a legfontosabb – az elérhető ár: ma ezek a konstrukciók akár tíz százalék alatti teljes hiteldíjmutató mellett is elérhetők, persze akkor, ha a kérelmező megfelelő jövedelemmel rendelkezik, és kellően nagy összeget igényel. Ezenkívül gyorsan – online igénylésnél akár órák alatt – elérhető konstrukcióról van szó, amelynél a felvehető összegek is fokozatosan emelkedtek az elmúlt években: ma már több szolgáltatónál tízmillió forintos a plafon. Mindezek tükrében a személyi kölcsön szinte univerzális finanszírozássá lépett elő a lakossági ügyfeleknél, amely számos célra – lakásfelújítás, járművásárlás, hitelkiváltás – gyors, vállalható árú és könnyen hozzáférhető megoldást jelenthet.

Nem minden fogyasztásihitel-konstrukciónál megy ugyanakkor egyformán jól a szekér. A szabad felhasználású jelzáloghitelekből például mindössze 14,4 milliárd forintnyit helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók az első három hónapban, alig egymilliárddal többet, mint egy esztendővel azelőtt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek piacát pedig épp a személyi kölcsönöké fogja vissza: előbbiek kamatai néhány százalékponttal alacsonyabbak ugyan, ám az ingatlanra tett jelzálog, a hosszú átfutás és a járulékos költségek mind-mind ellenük szólnak. Mindezek alapján amíg a jelenlegihez hasonló marad a kamatkörnyezet, a jelzáloghiteleknél nem is lehet áttörésre számítani. A folyószámlahiteleknél – amelyekbe a kamatozó hitelkártya-követelések is beletartoznak – szintén igen visszafogott a kereslet: az MNB adatai szerint a lakossági ügyfelek nem egészen 900 milliárd forintnyi keretet hívtak le az első három hónapban, ami 2,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Kiugró, nagyjából 67 százalékos bővülést mértek ugyanakkor az áruvásárlási és egyéb hiteleknél, ám a szerződések volumene így is csak valamivel több mint 21 milliárd forintot tett ki. 

Az első negyedéves kihelyezési adatok ugyanakkor már érezhető lassulást mutatnak 2018 egészéhez képest. Tavaly ugyanis majdnem 1500 milliárd forint értékben kötöttek új lakás- és fogyasztásihitel-szerződéseket a háztartások, 37,2 százalékkal többért, mint a tavalyi azonos időszakban. Az MNB számai szerint a lakáscélú hitelek 850,1 milliárd forinttal részesedtek a friss kontraktusokból: ez 30,8 százalékos növekedés az előző évihez képest. A fogyasztási kölcsönöknél pedig még gyorsabb növekedést mutatott ki a jegybank: ezekből majdnem 650 milliárd forintnyi fogyott – a folyószámlahiteleket nem számítva – 2018-ban, ami 46,6 százalékos bővülést tükrözött. A fogyasztási hiteleknél mért bővülésben egyértelműen a személyi kölcsönöknek jutott a meghatározó szerep, amelyekből a pénzügyi szolgáltatók 451,4 milliárd forint értékben adtak el, 47,7 százalékkal többet az egy esztendővel korábbinál.

A hitelpiaci bővülés fokozatos lassulása ugyanakkor nem meglepő, hiszen évek óta rendkívül gyorsan nő a piac, így egyre nagyobb a bázis, amelyet túl kell szárnyalni. Ezzel együtt a nagyobb pénzügyi szolgáltatók – tekintettel a hitelezést több oldalról támogató külső körülményekre – még erre az évre is stabilan két számjegyű növekedést prognosztizálnak, a lakáshitelek és a személyi kölcsönök domináns szerepe mellett. Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese például a közelmúltban úgy vélekedett, hogy a jelzáloghitelek piacán az idén átlagosan tízszázalékos kihelyezésnövekedésre lehet számítani.

A növekvő kihelyezések hatásai már az állományi adatokon is tükröződnek. A MNB statisztikái szerint március végén 6213,3 milliárd forintos lakossági hitelállománnyal rendelkeztek a pénzügyi szolgáltatók Magyarországon, 7,7 százalékkal többel, mint egy évvel korábban. A legnagyobb – több mint 37 százalékos – növekedést a személyi kölcsönöknél mutatták ki, történelmi csúcsot jelentő, 738,4 milliárd forintos állomány mellett, de a lakáshiteleknél kimutatott bővülés is meghaladta a 11 százalékot, ami közel 3400 milliárdos március végi mennyiséget jelentett. A szabad felhasználású jelzáloghitelek mennyisége viszont a harmadik hónap végére az ezer milliárd forintos lélektani határ alá esett, és érezhetően csökkent a folyószámlahitelek, valamint a kamatozó hitelkártya-követelések állománya is.

A LAKÁSHITELEKNÉL KALKULÁLNAK A LEGTÖBBEN

A Bank360 weboldalán kalkulációt végzők nagy többsége a lakáshitelek iránt érdeklődik – tette közzé a szolgáltató. Az ingyenes hitelkalkulátor felhasználói tavaly összesen 76,2 milliárd forint értékben kerestek kölcsönöket. Ebből 21,12 milliárd forintnyi volt személyi hitel iránti érdeklődés – ez 27,7 százalékos arány –, 55,08 milliárd forintnyi kalkuláció (72,3 százalék) pedig lakáshitelre irányult.

A Bank360 szakértői szerint mindez arról árulkodik, hogy az ügyfelek érzékelik a jelzáloghitel-felvétel akár évtizedekre meghatározó súlyát, s megpróbálják előre felmérni a legjobb lehetőségeket egy kalkulátor segítségével. Jól látszik az is, hogy a kliensek erősen érdeklődnek az új, 2019 júliusától igényelhető babaváró hitel, illetve CSOK-konstrukció iránt is, napi szinten több száz érdeklődést kezel az aggregátor oldal. A portál adatai alapján óriási Budapest felülreprezentáltsága: a kalkulálók 37,49 százaléka a fővárosból kereste a legkedvezőbb kölcsönöket.

 

NÖVEKEDÉS A BETÉTEKNÉL IS

A lakossági betétállomány meghaladta a 8570 milliárd forintot március végére, ami erős, 11,5 százalékos bővülést tükröz az egy esztendővel korábbi mennyiséghez viszonyítva. Ugyanakkor az évek óta megfigyelhető átrendeződés is folytatódik a lakossági betéteknél: miközben a látra szóló és folyószámlabetétek állománya 17,6 százalékkal, 6028,9 milliárd forintra emelkedett, az éven belüli futamidőre lekötötteké 9,3 százalékkal visszaesett ugyanezen időszakban, és a harmadik hónap végén már csak nem egészen 1460 milliárdot tett ki. Ennek nyomán a folyószámlákon pihenő betétek aránya már meghaladja a hetven százalékot a teljes portfólión belül. A folyószámlabetétek előretörése az alacsony kamatokkal magyarázható: ma már a legjobb ajánlatok is egy százalék alatti éves kamatot kínálnak a lekötött betétekre. Ebben a trendben rövid távon nem is várható fordulat, a súlyuk változatlanul meghatározó maradhat az előttünk álló hónapokban.

Jogos a kincstári optimizmus

KAPCSOLJ ÖTÖDIK SEBESSÉGBE!

Lapunk megjelenésekor publikálja a KSH az első negyedéves gazdasági teljesítmény, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) alakulását. Elemzői körökben úgy tartják, hogy megközelítheti a tavalyi éves átlagot a GDP növekedésének üteme, a magas bázis ellenére. Ennek hátterében a húzóágazatok és -alágazatok – ipar, építőipar, külkereskedelem, a háztartások fogyasztása – dinamikája mellett a magyar gazdaságban évek óta tapasztalható piaci presszió áll. Elsősorban a feszes mun-ka-erő-piaci kondíciókra, valamint a nagy bérdinamikára asszociálhatunk. 

A kincstári optimizmus jogos: mind több bank, nemzetközi szervezet, piaci elemző, valamint európai bizottsági szakértő felfelé srófolja a magyar gazdasággal kapcsolatos prognózisokat. A konszenzus éves alapon megközelíti a négyszázalékos ütemet. 

 

SZÁGULDÁS

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy tartja, hogy az első negyedéves GDP-szám 4,7 százalék lesz, melynek hátterében az ipar, az építőipar és a külkereskedelem „száguldása” áll. A közgazdász szerint éves alapon akár össze is jöhet egy négyszázalékos bővülés, a Raiffeisen azonban óvatos duhaj, 3,7-es célszámot kalibrált be erre az esztendőre. Igaz, korábban 3,4-et vártak. 

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is hasonlóképpen látja a helyzetet. A szakember kifejtette: a négyszázalékos éves gyarapodás simán benne van a pakliban, az első negyedben pedig öt százalékkal bővülhetett a hazai gazdaság. Arra a felvetésünkre, hogy az aszály miatt jelentősen visszaeshet-e az agrárium, ami érdemben befolyásolhatja a GDP alakulását, azt mondta: miután a 2018-as esztendő mezőgazdasági teljesítménye izmosnak semmiképpen sem volt nevezhető, a relatíve alacsony bázis miatt „negatív találat” aligha érheti a növekedést. Mindkét elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a magyar gazdaságot a belső motorok erősen pörgetik, a világgazdaságban sokasodnak a lassulást jelző folyamatok. Vagyis külpiaci oldalról érhet el bennünket a rizikófaktor. 

 

PLUSZPÉNZ A BÜDZSÉBEN

Közben a pozitív makroszámokat a büdzsé is „támogatja”, áprilisban ugyanis 102,9 milliárd forint többlet keletkezett a költségvetésben – ismertette az előzetes adatokat a Pénzügyminisztérium (PM). Az év negyedik hónapjában eddig egyszer volt ennél nagyobb szufficit – 2012-ben – az államháztartás központi alrendszerében – derül ki a tárca tájékoztatójából. Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentése alapján a magyar gazdaság teljesítményének és az adócsökkentések ellenére is növekvő bevételeknek köszönhetően stabil és kiegyensúlyozott a büdzsé helyzete. A szóban forgó többlettel az eddigi négyhavi hiány 39 milliárd forint volt, mindez összhangban van a kormány várakozásaival. A PM első számú irányítója hozzátette: a kiszámítható költségvetési és gazdasági folyamatok eredményeként az 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél továbbra is tartható, míg az államadósság aránya az idén a GDP hetven százaléka alá mérséklődhet.

Csak az OTP-nek sikerült átugrania a lécet

GYORSJELENTÉSEK

Szokatlanul sűrű adatdömpinggel szembesülhettek a befektetők a magyar tőzsdén: a blue chipek kibocsátói közül három is a múlt hétre időzítette első negyedéves gyorsjelentését. A kép nem is lehetne vegyesebb: a Magyar Telekom számai felemásra sikeredtek, az OTP Bank – immár sokadszorra – pozitív meglepetést szállított, míg a Richter elsőre jónak tűnő beszámolójáról hamar kiderült, a mögöttes számok kedvezőtlen folyamatokat tükröznek. 

Sokak szerint túlzott mértékben heves és gyors korrekciót láthattak a befektetők pénteken a Richter piacán, az addig a hét nyerteseként, csütörtökkel bezárólag 2 százalékos pluszban álló papíroktól a gyorsjelentés napján sokan igyekeztek szabadulni. Az ajtó, mint oly sokszor, ezúttal is szűknek bizonyult, a kereskedési nap végére 6,4 százalékkal zuhantak a gyógyszergyártó papírjai. Pedig első látásra az eredménybeszámoló jobbnak tűnt az elemzői várakozásoknál: a gyógyszergyártó első negyedéves forgalma 6,7 százalékkal, 121,6 milliárd forintra emelkedett, az adózott profit pedig (éves alapon 52 százalékos növekedés után) 22 milliárd forintra gyarapodott. Az elsőre pozitívnak tűnő összképet viszont gyorsan lerontotta, hogy a társaság hagyományos készítményeinek forgalmában jelentős visszaesés mutatkozott, elsősorban a gyógyszer-szerializációval (egyedi azonosítóval kell ellátni az Oroszországban és az EU területén készülő gyógyszerek csomagolását) magyarázható gyártásikapacitás-csökkenés miatt.

Azt is kedvezőtlenül fogadta a piac, hogy a profitbővülés jó része egy Richtertől független tényezőnek volt köszönhető. Mind a bevétel, mind pedig a nyereség alakulásában nagy szerepe volt a magyar gyártó vezető originális terméke, a cariprazine hatóanyagú antipszichotikum, amit az USA-ban Vraylar néven forgalmaz az Allergan cég, javuló értékesítésének. A Richter forgalmi részesedése (royalty) az Allergantól az első negyedévben 27,3 millió dollár volt, amit ezúttal egy plusztétel majdnem megduplázott: a két cég megállapodása szerint, ha a Vraylar forgalma egy egymást követő 12 hónapos időszakban meghaladja a félmilliárd dollárt, akkor a Richter egyfajta bónuszra, úgynevezett mérföldkő-kifizetésre is jogosulttá válik. Mivel a szerződés erre vonatkozó feltétele teljesült, ezért a „szokásos” royalty mellé újabb 25,6 millió dollárt kapott a Richter a kereskedelmi partnerétől. Rossz hír viszont, hogy a Vraylar-royalty és az egyszeri „bónusz” nélkül a Richter árbevétele (euróban számolva) 5 százalékos csökkenést mutatna 2018 első negyedévéhez képest.  

Az első három hónap eredményei alapján kismértékben lefelé módosította a teljes évre vonatkozó várakozásait a társaság. Alacsonyabb lehet az éves üzemieredmény-hányad: eddig az egyszeri bevételektől megtisztítva kalkulált 12 százalékos marzzsal a Richter, de most már úgy látják, ez az arány csak a Vraylar-értékesítésből származó royaltyval együtt lehet meg, a csoportszintű árbevétel 3 százalékkal nőhet, a gyógyszergyártási szegmensé pedig stagnálhat 2019 során. A január–márciusi eredmények láttán nem voltak elragadtatva az elemzők sem. Az Equilornál úgy látják, hogy pozitív eredménnyel egyedül a Vraylar szolgált, a többi területen a bevételek alakulása messze a menedzsment prognózisa alatt maradt. A KBC is azt húzta alá, hogy a tisztított profitszámok inkább csökkenést mutatnak, emellett sokat javítottak a Richter időszaki eredményén az egyszeri bevételek és a kedvező devizaárfolyamok. 

A részvény árfolyamának további alakulásában nagy szerepe lehet annak, hogy az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) hogyan dönt a cariprazine-indikáció kibővítéséről. Jelenleg vizsgálják, hogy a készítmény alkalmas-e a bipoláris depresszió kezelésére is, döntésüket még ebben a hónapban nyilvánosságra hozzák.  

A Richter fekete péntekjén az OTP-részvények szárnyaltak, közel másfél százalékkal drágultak. Ebben fő szerepe volt, hogy a várakozásokat és a tavaly január–márciusi bázist is felülmúló profitot közölt a bankcsoport. A bankszektor különadóját, illetve az egyéb korrekciós tételeket levonva 72,6 milliárd forint az eredmény, amely 12 százalékos éves növekedést tükröz és 2,7 milliárd forinttal haladta meg az elemzői konszenzust. A szokásos magyar és szlovák bankadó, valamint az egyszeri tételek nélkül 90,4 milliárd forintos adózott eredményt ért el az OTP Csoport, amely már tartalmazza a bolgár Expressbank (a pénzintézetet tavaly vásárolta meg a hazai bank bolgár leánya) 5,2 milliárd forintos nettó profitját is. Ez a tételsor 14 százalékos éves növekedést tartalmaz, amelyből 8 százalék volt az organikus bővülés és további 6 százalékot jelentett a bolgár bank integrációja. Az OTP Csoport teljes negyedéves bevétele közel 240 milliárd forintot tett ki, az egyik legfontosabb mérőszám, a nettó kamatmarzs (a betéti és a hitelkamatok különbözete) pedig 4,28 százalékra mérséklődött. Európa egyik legjobb bankjának számít az OTP a nyereségtermelés szempontjából, a saját tőkére vetített eredmény (ROE) 19,8 százalékos. A nyereség alakulásában egyre markánsabb a külföldi leánybankok szerepe. Az akvizíciók az idén folytatódtak, a bank három felvásárlást jelentett be, de ezt követően egy időre leáll a bankvásárlásokkal az OTP. Mind a három alkalommal a Société Générale leányait vásárolta meg a hazai hitelintézet, a legjelentősebb a szlovén SKB Banka akvizíciója volt. A másik két szerzemény a montenegrói és a moldovai SocGen-érdekeltség, amelyekkel az OTP tovább erősítette a regionális jelenlétét, de ezek, a szerb felvásárlással együtt, még nem jelentek meg a bank negyedéves eredményében. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató nyilatkozata alapján még Koszovóba és Észak-Macedóniába szeretnének belépni, de ezt az albán leányon keresztül valósítanák meg. Az egyedüli kérdőjel a terjeszkedések ideiglenes lezárultával kapcsolatban, hogy a szlovén Abanka privatizációs pályázatán vajon versenyben maradt-e a hazai pénzintézet.

A Magyar Telekom 4 milliárd forintos első negyedévi nettó eredményről számolt be múlt heti gyorsjelentésében. Az IFRS 16 számviteli szabvány alapján számolva ugyanakkor csupán 3,1 milliárdot ért el a cég. Az új számviteli rendszerre való átálláson kívül a végkielégítésekkel kapcsolatos kiadások és a magasabb adóráfordítások is lefelé húzták a profitot. Végkielégítésekre 3 milliárd forint ment el az első negyedévben. Az IFRS 16 számviteli szabályozás miatt a vezetékes hálózat egy részét, a cégautók és a székház lízingszerződését az idén másként kell feltüntetni a könyvekben. Ez jelentősen elmozdította az eladósodottsági mutatót is, amely a tavalyi 30,7 százalékról 2019 első negyedévének végére 39,5-re ugrott. „Mindezek figyelembevételével vizsgáljuk az új osztalékpolitika lehetőségeit, amely vélhetően még az idén az igazgatósági ülés napirendjére kerülhet” – mondta Szabó János, a cég gazdasági vezérigazgató-helyettese. A korábbi osztalék az eladósodottsági szint függvénye volt. „Összességében a vártnál gyengébben sikerült a gyorsjelentés, de óriási meglepetés nincs benne. A bevételek emelkedtek, bár inkább az alacsonyabb marzstartalmú szegmensekben, mint a készülékértékesítés” – mondta Bosnyák Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Hozzátette, hogy az új székházba költözés miatt esedékessé váló ingatlaneladások néhány milliárd forinttal növelhetik a szabad készpénzáramot, amely az első negyedévben csökkent, de ez már kalkulált része az idei, célként kitűzött 5 százalékos növekedésnek. 

A Magyar Telekom menedzsmentje az idei célokat elérhetőnek tartja. A nagy rivális, a Digi mobilpiaci indulását nyárra valószínűsítik, és erre több forgatókönyvvel is készülnek, de a konkrét lépésekről a valós piaci fejlemények alapján döntenek. 

Nagyobb kiadás lesz az idén a 700 megahertzes frekvenciapályázat, amely az 5G-hez lehet majd szükséges. A frekvenciatender-dokumentum tervezete nyár elején jelenhet meg. „Az 5G-szolgáltatásokra épülő üzleti modelleknek várhatóan nem a telekomszolgáltatók lesznek a legnagyobb haszonélvezői, így egyelőre komoly jövőbeni bevételnövekedéssel sem tud kalkulálni a cég. Azonban ha a társaság tovább mélyíti a rendszer-integrációs szegmensen keresztül kiépített üzleti kapcsolatait, szert tehet olyan projektekre, amelyekkel komoly értéket teremt. Ilyen lehet például hálózatépítés cégeknek, valamint applikációk fejlesztése. Annyiban változik majd az üzleti modell, hogy az 5G-t felhasználó applikációk, szolgáltatások kapcsán nem a Magyar Telekom lesz közvetlen kapcsolatban a végső felhasználóval, hanem vélhetően csak amolyan közműszolgáltató lesz, azaz azok a cégek lesznek az ügyfelei, amelyek az 5G-hez kapcsolódó szolgáltatást nyújtják” – mondta Szigetvári Dániel, az Aegon Alapkezelő elemzője.

Csábítanák az újabb befektetőket

KULCS-SOFT

Kicsit ráijesztett a 2009-es tőzsdére lépése óta stabilan nyereséges Kulcs-Soft a befektetőkre azzal, hogy csökkentette az osztalék mértékét. Mindezt tették annak ellenére, hogy a múlt évet is profittal zárta a vállalat, és a részvényenkénti 68 forint 5,2 százalékos osztalékhozamot jelent, ami kifejezetten vonzó a jelenlegi kamatkörnyezetben. Mégis feltűnő, hogy az előző esztendőben részvényenként 81 forinthoz képest annak ellenére csökkent az összeg, hogy most az eredménytartalékhoz is hozzányúlnak. Tavaly ugyanis az adózás utáni konszolidált nyereség 398 millió forint volt, közel három százalékkal maradva el az előző évi mintegy 408 milliótól.

Az osztalék változását egyszeri tételekkel magyarázta Kulcsár Tibor, a társaság alapítója, aki jelenleg is 95,79 százalékban tulajdonosa a cégnek. Az egyik ilyen tétel, hogy 2017-ben zárult a pereskedés a Five International Kft.-vel, így felszabadult csaknem 62 millió forintnyi céltartalék, ami részvényenként plusz 13 forintot hozott. Továbbá a fennállásuk legerősebb üzleti éve volt a 2017-es, ami önmagában 68 forintos osztalék kifizetését tette lehetővé. Ezek együttes hatására emelkedhetett akkor egy esztendő alatt 46-ról 81 forintra az összeg. A mostani kifizetés így a tavalyi osztalék egyszeri hatásoktól tisztított szintjének felel meg.

Még mindig a kisvállalkozások életét megkönnyítő BizXpert számlázóprogram a társaság legnagyobb sztorija – ez egy felhőben működő számlázó- és készletkezelő alkalmazás. Amerikában már a fizetős verzió fut, havi ötezer dollárba kerül, így ez a projekt a tengerentúlon immár nyereséget termel. Itthon az ingyenes verzió van forgalomban, s régóta találgatások tárgya volt, hogy vajon mikor válik fizetőssé a rendszer. Kulcsár Tibor a napokban azzal lepte meg a piacot, hogy egyáltalán nem terveznek pénzt kérni a számlatömböt kiváltó programért. A stratégia az, hogy a sikeres és növekvő cégek a vállalkozás felívelő szakaszában majd szintén a Kulcs-Soft termékeit választják. Tőlük vesznek például könyvelőprogramot s más egyéb számviteli szoftvert.

A 2019-es év nagy dobása egy „szu-per-szink-ron-szoftver” lehet, amely összehangolja majd a vállalatok különböző gyártóktól beszerzett ügyviteli programjait. Az árérzékenység miatt ugyanis jellemzően egyedi beszerzéseket folytatnak a társaságok, így az egyes szoftverek sokszor nehezen kommunikálnak, gyakoriak a kompatibilitási problémák.

Régi nóta a Kulcs-Soft esetében a szűkös közkézhányad. Az alapító nagytulajdonos ennek növelése céljából tavaly nyáron rögzített, 1390 forintos jegyzési áron eladásra kínált százezer törzsrészvényt, ám az akció nem hozott eredményt. Továbbra is az a cél, hogy 80 és 90 százalék közé süllyedjen a tulajdonrésze. Kulcsár Tibor többször is hangsúlyozta, hogy a piacon mindig van eladó papír, elég csak belepillantani a részvénykönyvbe. Ráadásul ő bármikor, bármennyit hajlandó eladni, persze nem bármilyen áron. „Nem az olcsó részvényeket leső spekulánsokat várom, hanem azokat a hosszú távon gondolkodó befektetőket, akik a jelenlegi kispapírrali kifutását követően is részesedni akarnak egy stabilan növekvő vállalat sikereiből” – fogalmazott a cégtulajdonos.

Simon Zoltán

– A Csillagok háborúja több tízezer rajongója kereste fel naponta azt az ötnapos chicagói rendezvényt, amelyet a Star Wars filmek gyártásával is foglalkozó Lucasfilm rendezett meg. Az eseményen hivatalos művészként mindössze három európai árulhatta a képeit. Ön volt közülük az egyik. Hogy sikerült bejutni?

– Azok jelentkezhettek az eseményre, akik a Lucasfilm valamely partnerszervezetének már készítettek hivatalos képet. Azért lettem esélyes, mert még 2010-ben a Dorling Kindersley könyvkiadó Londonban Guinness-rekordot kívánt felállítani, és 384 ezer legókockából épp az én egyik Star Wars-plakátomat rakták ki. Így megvolt a lehetőségem a pályázásra. A mostani chicagói eseményre minden jelentkező két képtervet készíthetett, ezek alapján választotta ki a Lucasfilm a győzteseket, akik végül a rendezvényen egy-egy művet árulhattak 250 példányban.

– Lehet tudni, hogy hány jelentkező közül választották ki?

– Hivatalos adatot nem tettek közzé, de alsó hangon is több száz emberről lehet szó.

– Milyen volt a kép fogadtatása?

– A győztesek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a Lucasfilm segíti őket a reklámozásban: sajtóközleményt ad ki róluk, felteszi a nyertesek alkotásait és bemutatkozásukat a hivatalos Star Wars-weboldalra. De amikor megnyitották az online rendeléseket, roppantmód izgultam. Végül a képek közel fele kelt el előrendelésben, ami kifejezetten jónak számít, pláne, hogy sok más nyertessel szemben én nem vagyok befutott név a szakmában.

Ami a régi motorosokat illeti, mindannyian nagyon támogatók voltak. Kint óriási érzés volt, hogy olyanokkal együtt állíthatok ki, akiknek a műveit könyvekből ismerem. Itt pedig egy lehettem közülük. 

– Ha jól tudom, egy „rajongójának” köszönhetően végül nem csak a kiválasztott képe szerepelt a rendezvényen.

– Még évekkel ezelőtt egy amerikai férfi engedélyt kért tőlem, hogy felfesthesse az egyik poszteremet a kocsijára. Ez az autó ki volt állítva a rendezvénycsarnok bejáratánál. 

– Hogy indult ez a hobbi? Mikor kezdett el képkészítéssel foglalkozni?

– Tizenöt éves koromban, 1997-ben láttam először a Csillagok háborúja filmeket. A trilógia annyira megragadott, hogy szerettem volna képekbe önteni a vele kapcsolatos érzéseimet. Ezért már a gimnázium alatt elkezdtem kísérletezni azzal, hogy tudok számítógéppel különféle kompozíciókat létrehozni.

– Autodidakta módon képezte magát?

– Sokáig nagyrészt önmagam képeztem, de egy idő után úgy döntöttem, hogy egy strukturáltabb oktatást is kipróbálok, így pár éve elvégeztem egy amerikai főiskolán néhány online kurzust: itt tipográfiai mellett kompozíciós tárgyakat vettem fel. A tanulást előmozdította, hogy az utóbbi időben már felfigyelt rám a Lucasfilm, és az egyik művészeti igazgatójuk segített értékelni a munkáimat. Jelezte, hogy szerinte mit kellene másképp csinálnom. A rengeteg gyakorlás mellett a neten található oktatóvideók is jó mankót adtak. A legnagyobb rajongói ünnepségre, a Celebration rendezvényekre 2015 óta próbáltam bejutni. Az idei volt az első, ahol végül sikeresen pályáztam.

– Mennyit gyakorolt eddig?

– Az utóbbi években több ezer órát.

– Vannak olyanok, akik meg tudnak élni pusztán abból, hogy a Lucasfilm hivatalos művészei?

– Csak egy nagyon szűk réteg, de az is több ügyfélnek dolgozik, s nemcsak limitált szériás munkákat állít elő, hanem sorozatgyártásban készülő merchandisingtermékek készítésében is részt vesz.

– Lesz ennek bármi folytatása mostanában? Van kilátás külföldi szerződésekre?

– Van rá esély, de ennek még nagyon az elején vagyunk. Bővebben erről most nem nyilatkoznék.

– Az eredeti szakmája viszont egészen más.

– Igen, eredeti végzettségem szerint biológus vagyok. A diplomám megszerzése után egy hazai kisvállalkozás k+f vezetője voltam, korai fázisú gyógyszerfejlesztési projektekben vettünk részt. A korábbi munkaadómmal továbbra is kapcsolatban vagyok, de már az Ernst & Young (EY) kutatás-fejlesztési szakértőjeként dolgozom. Az ügyfelek k+f projektjeinek az értékelésében veszek részt. 

– Ha megélhetne pusztán a képkészítésből is, akkor váltana?

– Nagyon szeretek képeket készíteni, de ez többnyire magányos hivatás. Akkor szinte állandóan a gép előtt ülnék, és amíg a munkával foglalkozom, rendre egyedül lennék. Ezzel szemben most rengeteget beszélek kutatókkal, fejlesztőkkel. Érdekes embereket ismerek meg, ami roppant inspiráló. Erről nem szeretnék lemondani.

– Kicsit elkanyarodva a képalkotás világától: mint k+f szakember, hogyan látja ennek a területnek a helyzetét Magyarországon? Ez a terület mennyire kap kellő támogatást és hátszelet?

– A kutatás-fejlesztés pénzügyi támogatása részben pályázatok, részben adóösztönzők révén történik. Az előbbiek nehézsége, hogy miként lehet olyan támogatási konstrukciókat létrehozni, amelyek a legkisebb és a legnagyobb vállalkozásokat is tudják segíteni, s a közeli sikerek megcélzása mellett a távlati eredményekre szintén kellő hangsúlyt fektetnek. Az új rendszer kialakulóban van, még várjuk a részleteit. Ami az adóösztönzőket illeti, e téren, úgy látom, Magyarország a régióban, de akár nagyobb léptékben is kiemelkedő. Számtalan lehetőségük van a cégeknek arra, hogy a k+f tevékenységük a sikeres termékek mellett adómegtakarítást is eredményezzen.

 

NÉVJEGY 

37 éves.

Az ELTE biológia szakán végzett, majd doktori címet szerzett szerkezeti biokémikusként.

A Lucasfilm hivatalos művésze, az EY kutatás-fejlesztési szakértője.

KEDVENCEK

Film » A keresztapa

Zene » film- és sorozatzenék, a könnyűzenében például Taylor Swift, Lana Del Rey és Bebe

Könyv » Halíl Dzsibrán: A próféta

Hobbi/szabadidő: a legnagyobb hobbija a képkészítés, e mellett szeret utazni és szívesen foglalkozik vallásokkal, történelemmel

Hatástalanított bomba a nyugdíjrendszerben

TISZTA KÉP

A félelmeink által vagyunk a legkönnyebben manipulálhatók. Mostanában érzékelhető, hogy a baloldal Európa-szerte nagyon intenzíven keresi azokat a pontokat, amelyekkel reflexszerűen félelmeket, majd ezáltal elégedetlenséget tud kiváltani a társadalom jelentős részében.

A 2018. áprilisi választások után közvetlenül, már májusban a Policy Solutions és Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) az alapítványa, a Friedrich Ebert Stiftung (FES) Magyar rémálom című közös kutatásában azt elemezte, milyen félelmek élnek a magyar társadalomban. Arra az eredményre jutottak, hogy az elmúlt években javult ugyan a többség közhangulata, a magyarok zömének dominánsak a pozitív érzései a saját mindennapi életével kapcsolatban, emellett azonban még mindig vannak aggályok. Mérésük szerint a társadalom három legfontosabb félelme: az élet bizonytalansága, kiszámíthatatlansága (30 százalék), a komolyabb betegség, kórházba kerülés (24) és az anyagi bizonytalanság, a hó végi számlák kifizetetlensége (23).

A FES támogatásával alig egy hónappal később, júniusban a szintén baloldali Policy Agenda kiadott egy másik elemzést. A Félelmek a munka világában című anyag szerint kilenc csoportba sorolhatók a foglalkoztatás kapcsán megfogalmazható aggodalmaink. E két analízis adja a közel egy éve zajló támadások hátterét.

A munka világával kapcsolatos félelmek közül az egyik az, hogy meg tudunk-e majd élni a nyugdíjból. A mérés szerint ez a szorongási faktor érinti a legnagyobb arányban a társadalmat: negyven százalékban. S mindössze 53 százaléknyian vannak azok, akik úgy gondolják, hogy akár a megtakarításaikkal vagy a családjuk segítségével, de meg tudják őrizni az életszínvonalukat a nyugdíjas éveikben is. Tény, hogy több mint harminc esztendeje riogatnak bennünket azzal, hogy nem lesz, aki megkeresse a nyugdíjravalót, mert nem születik elegendő gyermek, s a Ratkó-generáció nyugdíjasait nem tudja majd ellátni az állam.

Talán érdemes e fenyegetés kapcsán felhívni a figyelmet arra, hogy a Ratkó-nemzedék nyugdíjba vonulásával egy időben sikerült olyan eredményes gazdaságpolitikát folytatni a kormánynak, hogy csökkenteni tudta a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adót, már közel tíz százalékponttal. Mindezt úgy, hogy egyrészt nőtt a dolgozók aránya (a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája már elérte a 2020-ra megcélzott 75 százalékot), másrészt a létszámuk (közel nyolcszázezer fővel többen dolgozunk, mint nyolc éve) s az adóbeszedés hatékonysága is nagyon sokat javult. Az elmúlt hetekben sok zavaros állítás jelent meg a nyugdíjakkal kapcsolatban, ezért most nézzük meg az objektív valóságot.

 

KEVESEBB NYUGDÍJAS LESZ

Magyarországon 2018 januárjában 2,6 millió fő, azaz minden negyedik lakos részesült nyugdíjban vagy egyéb ellátásban. Számuk 1,6 százalékkal csökkent az egy évvel azelőtti, s 18 százalékkal a tizennyolc esztendővel korábbi szinthez képest, mivel az ezredfordulón még közel 3,2 millióan voltak. Akkor a népességnek több mint a 30 százaléka volt ellátott, ez mára visszaesett 26 százalék körüli szintre. A csökkenés elsődleges oka a nyugdíjkorhatár emelkedése, illetve a korkedvezmény rendszerének az átalakítása volt. Míg a kilencvenes években a nők 55, a férfiak pedig 60 évesen vonulhattak nyugdíjba, addig 2022-re már egységesen 65 esztendő lesz a törvényes öregségi korhatár. 2014 előtt mind a férfiak, mind a nők nagy arányban voltak jogosultak különböző jogcímen korkedvezményekre, ezért a tényleges nyugdíjba vonulási átlagéletkor jóval alacsonyabb volt a törvényesnél. A struktúra átalakítása következtében egyetlen olyan kedvezmény maradt, amelyet komoly arányban lehet igénybe venni. Ez a Nők 40+, amely a negyven évet ledolgozó hölgyek számára ad lehetőséget a korhatár előtti nyugdíjba vonulásra.

 

A „RATKÓSOK” TÖBBSÉGE MÁR NYUGDÍJAS

A fokozatos emelkedés következtében az idén az 1955-ben születettek töltik be a törvényes korhatárt. Ők az 1953–56 közti Ratkó-korszak utolsó előtti „évfolyama”, utánuk már sokkal kisebb létszámú generációk következnek. Míg 1954-ben, a Ratkó-éra csúcsévében 233 ezer gyermek született, 1962-ben már csupán 130 ezer. Magyarországon az említett korszak jóval korábban ért véget, mint az amerikai és a nyugat-európai baby boom, amelyet egészen 1964-ig szoktak számolni. Az 1954-ben születettek már mind nyugdíjasok; a KSH adatai szerint tavaly 154 ezer képviselőjük élt hazánkban, 45 százalékuk férfi és 55 százalékuk nő.

Az új nyugdíj-megállapítások összességét tekintve a minimumon, ebből az új öregségi nyugdíjak számát nézve a maximumon voltunk 2018-ban. A múlt évben hazánkban 164 ezer fő számára állapítottak meg új nyugdíjat és egyéb ellátást, ez 2012 óta a legalacsonyabb érték. Közülük 98 ezer embernek öregségit állapítottak meg, ami pedig a legmagasabb érték az utóbbi hét esztendőben. Ha az új öregségi nyugdíjak száma nőtt – érthető, hiszen a legnépesebb évfolyam érte el a korhatárt –, akkor miként lehet, hogy az új megállapításoké csökkent? Úgy, hogy a rokkantsági és a rehabilitációs ellátások száma mindössze 37 ezer volt, a korábbiak töredéke, s az egyéb új ellátás – például özvegyi nyugdíj – is jóval kevesebb volt 2018-ban, mint korábban. E tények ékesen bizonyítják, hogy a nagy létszámú generációk nyugdíjba vonulásával együtt nem feltétlenül kell nőnie az ellátottak számának. Tavaly 30,7 ezer új Nők 40+-megállapítást „eszközölt” a Magyar Államkincstár. Így a program 2012-es bevezetése óta összesen közel kétszázezer nő élt már e kedvezménnyel. A KSH a múlt évi részletes adatokat még nem hozta nyilvánosságra, ezért a 2017-es értékeket tudjuk vizsgálni külön a hölgyekre és külön az urakra. Tavalyelőtt új öregségi nyugdíjat 28,5 ezer férfinak – mindannyian korbetöltött nyugdíjasok – és 45 ezer nőnek állapítottak meg, utóbbiak közül 28,4 ezer a Nők 40+-kedvezményezett és 16,6 ezer a korbetöltött. Az urak átlagosan 63,3 éves korukban mentek nyugdíjba, míg a hölgyek 60,2 esztendősen. Közülük a Nők 40+-kedvezményezettek 59,3 évesen, a korbetöltöttek pedig a férfiakkal azonos korban. Az átlagos korkedvezményt igénybe vevő tehát 1958-ban született. Vagyis a Ratkó-korszakban született nők nagy része már nyugdíjas – ebből következik, hogy a nyugdíjasok számának a további csökkenését prognosztizálhatjuk.

Két éve a 2,4 százalékos emelés mellett a nyugdíjak reálértéke is nőtt, ahogy a korábbi esztendőkben. A nyugdíjak keresetpótló képessége az Európai Unió tagországai körében nálunk az egyik legjobb (2017-ben a negyedik volt), a magyarországi időskori szegények aránya pedig a legalacsonyabbak közé tartozik (tavalyelőtt az ötödik legkisebb volt) az EU-ban. 2017-ben a nyugdíjra és egyéb ellátásokra fordított kiadások 3598,5 milliárd forintot tettek ki, ez a bruttó hazai termék 9,4 százalékának felelt meg. A GDP-növekedés miatt ez az arány is jelentősen javult az öt évvel korábbi 11,6 százalékhoz viszonyítva.

 

KELL-E TOVÁBBI SZIGORÍTÁS?

A fentiek bizonyítják, hogy jelen pillanatban nincs időzített bomba a nyugdíjrendszerben. Volt még 2010-ben, de a javuló munkaerőpiac, a növekvő GDP, a hatékony adóbeszedés hatástalanította ezt a megöröklött pokolgépet. Ezért nincs szükség jelenleg szigorításokra, a Nők 40+ kedvezmény megvonására – a magyar nyugdíjrendszer a jelen körülmények között fenntartható. A kormány a családpolitikai intézkedések egyikének tekinti a nők korhatárkedvezményét. Az összes mérés azt mutatja, hogy nagyon népszerű, a lakosság minden szegmense támogatja, ezért politikai hiba lenne eltörölni. Persze az ellenzéknek érdeke, hogy a választások idején felkorbácsolja a félelmet.

 

Újragondolt egészségrutin

PREVENCIÓ

Az EU tagállamai közül továbbra is Magyarországon volt a legnagyobb a tüdőrák okozta halálesetek aránya a halálos kimenetelű daganatos betegségeken belül az Eurostat tavaly májusban közzétett jelentése szerint. A daganatos kórok 1,3 millió ember életét követelték 2015-ben az unióban, s ezek közül is a tüdőrák volt a vezető halálok, amely több mint 273 ezer áldozatot szedett, ami az összes rákos haláleset huszonegy százalékát jelenti. Bár hazánk sajnálatos módon vezeti a vonatkozó listát, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az időben észlelt tumoros és egyéb betegségek is jóval nagyobb eséllyel, akár teljesen tünetmentesre gyógyíthatók. A kormány intenzív kampányba kezdett a szűrővizsgálatok népszerűsítése érdekében, de nálunk még mindig nem épült be az emberek egészségrutinjába a megelőzés szempontjából igen fontos rendszeres kontroll. Holott a vezető halálokok mögött húzódó kórok szűrővizsgálatai minimum a rizikócsoportoknak általában térítésmentesek. 

 

NEGYVEN FELETT INGYENES

Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára egyik, az Országgyűlés honlapján közzétett írásbeli válaszában egyértelművé tette: rendelet alapján negyven év felett a tüdőszűrés ingyenes. Természetesen e kor alatt is igénybe vehető a vizsgálat, ám ha az nem orvosi kérésre készül, akkor szintén kormányrendelet alapján térítésköteles. A parlamenti válasz felsorolja a kivételeket is: évente egyszer ingyenes tüdőszűrésre jogosultak többek között a hajléktalanok, a hajléktalanellátók dolgozói, a büntetés-végrehajtási intézmények fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó munkatársai, emellett az egészségügyi intézmények patológiai és sürgősségi osztályainak a dolgozói is. Az Eurostat adataihoz visszakanyarodva mindez különösen fontos a férfiak esetében, akiknél kétszer nagyobb a tüdőrák kockázata, mint a nőknél: 2018-ban az áldozatok között mintegy 185 ezer férfi és 89 ezer nő volt. A tüdőrák okozta halálos megbetegedések arányát tekintve Magyarország vezet huszonhét százalékkal az Európai Unión belül, minket Görögország, Dánia, Lengyelország és Hollandia (24), valamint Belgium (23) és Nagy-Britannia (22) követ. A skála másik végén Portugália és Lettország (15 százalék), valamint Litvánia, Svédország és Szlovákia (16) található.

 

VESZTÉSRE ÁLL A TBC

A tüdőbetegségek közül azonban a szűréssel nemcsak a daganatos kórok, hanem az egyéb elváltozások is megállapíthatók. Bár a védőoltások bevezetésével már nem terjed járványszerűen a tuberkulózis, egy 2014-es felmérés szerint az európai régió ötvenhárom országában naponta ezren kapják el a betegséget. Aggodalomra azonban nincs ok, az egészségügyi ágazat vezetése, a hatóságok, az egészségügyi intézmények és civil szervezetek széles körű összefogásának eredményeképpen sikeres a tbc visszaszorítása hazánkban. A fent említett évben az új tuberkulózisos megbetegedések száma egymillió lakosra vetítve kevesebb mint száz volt. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon tíz százaléknál is nagyobb arányú a megbetegedések éves csökkenése, míg Európában ez átlagosan csak öt százalék. Hazánk ma már azon országok táborába került, ahol ritka a tbc-s esetek előfordulása.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a tuberkulózisos megbetegedések 2035-ig csaknem teljesen megszüntethetők, ami annyit jelent, hogy egymillió lakosra kevesebb mint tíz beteg jut majd.

2013-ban mintegy 360 ezer európai kapta el a kórt, ami napi ezer új megbetegedést jelent. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és a WHO Európai Regionális Irodájának az adatai szerint a tbc-s esetek száma 2012-ről 2013-ra hat százalékkal esett vissza, ami azt jelenti, hogy a térségben regisztrált megbetegedések elmúlt évtizedben tapasztalható tartós csökkenése tovább folytatódik. A multirezisztens tbc-ben szenvedők aránya azonban továbbra is kimagasló, különösen a tizennyolc, úgynevezett magas prioritású országban, ahol a régió összes újonnan megállapított tuberkulózisos eseteinek a nyolcvanöt százalékát diagnosztizálják.                                                                                           Magyarországon a megbetegedések száma az utóbbi években folyamatos csökkenést mutat, 2014-ben kilencszázegy új tbc-s esetet jelentettek. Ezzel hazánk évek óta az alacsonyan átfertőzött országok közé tartozik, ami mára még inkább igazzá vált. Az aktuális helyzetről márciusban Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár beszélt, aki elmondta: a tuberkulózis mára a nagyon ritka betegségek közé tartozik nálunk, s ha így halad a kór visszaszorulása, akkor teljesen eltűnhet az országból.

A szakember felidézte, hogy itthon százezer emberre vetítve évente hatan betegednek meg tbc-ben, és tavaly mindössze három tizennégy esztendősnél fiatalabb gyerek kapta el ezt a kórt, ami az egész világon kiemelkedőnek számít. Az államtitkár szerint a betegség visszaszorulásában nagy szerepet játszottak a múlt században meghozott egészségügyi intézkedések, például az oltások, amelyek jótékony hatásai mostanra beértek. Magyarország és a WHO között egyébként megállapodás született arról, milyen eszközökkel szorítják ki a tbc-fertőzést. Így a világszervezettel közösen dolgozták ki a tüdőszűrés új rendszerét, amelynek mentén olyan gyakorlat alakult ki, hogy nem kell mindenkit kötelező tüdőszűrésre behívni.

Küzdelem a nemesi címekért

A NÉV KÖTELEZ

Bármilyen meglepő, de még ma is érvényben van a második világháborút követő társadalmi átalakulás egyik „kordokumentuma”, az 1947. évi IV. törvény, amely egy tollvonással eltörölte a magyar nemesi és főnemesi rang, így többek között a hercegi, a grófi és a bárói cím használatát. A szóban forgó jogszabály szerint a külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyek a hatályukat vesztették, valamint a „vitéz” titulus használatát is megtiltották, miután nem fértek össze az esélyegyenlőség alapján álló, demokratikus állami és társadalmi berendezkedéssel.

Úgy tűnik, a törvény „kiállta” az idő próbáját; bár többször is kezdeményezték a megszüntetését – először az első magyar főnemesi világtalálkozón vetődött fel, majd jobboldali politikusok is támogatták –, mégis hatályban maradt.

„Jóllehet az 1945-ben Magyarországon maradt nemesek többsége bölcs előrelátásból már nem is használta a rangját, előneveit, címeit és címerét, a jogszabály megalkotói mégis arra hivatkoztak, hogy ezek privilégiumot jelentenek a számukra. Ez már csak ezért sem állja meg a helyét, mert a magyar nemesség már 1848-ban, azaz az ősiség eltörlésével együtt az előjogairól is lemondott, vagyis ettől kezdve a »gróf« például már nem rangot jelölt, hanem mintegy a családnév »tartozéka« lett. A törvény megsemmisítésével voltaképpen a nevüket kapnák vissza, ami óriási erkölcsi elégtételt jelentene nekik” – hívta fel a figyelmet a jogszabály ellentmondásaira Gudenus János József genealógus, aki csaknem hat évtizede kutatja a magyar főnemesi családok történetét.

„A kommunizmusban évtizedeken át igyekeztek egyfajta negatív képet kialakítani az emberekben a nemességről és az arisztokráciáról, azzal, hogy a nép elnyomóinak és kizsákmányolóinak kiáltották ki őket. Az igazság azonban ennek éppen az ellenkezője, hiszen ők voltak azok, akik magukra vállalták a vezető szerepet a nemzet életében, és azt tisztességgel el is látták” – hangsúlyozta Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke, rámutatván arra is: uradalmaikon pontos elszámolással dolgoztak, az embereknek munkát, a családoknak otthont és a gyermekeknek iskoláztatást biztosítottak. Ezt a biztonságot verték szét a kommunizmusban. 

Széchenyi István kisebbik bátyjának, Pálnak az egyenes ági leszármazottja közben arra is „biztat”, hogy menjünk csak végig például a budapesti Andrássy úton. „Látni fogjuk, hogy az épületeink jelentős részét ezek a történelmi családok építették fel, az ő házaikban, lakásaikban élnek nagyon sokan a mai napig, a kastélyaik egy részét pedig idegenek birtokolják. A családom építtette például az 1800-as években azt a rinyatamási vadászkastélyt, melyben ma Carlo Benetton olasz milliárdos lakik, míg az üresen álló sopronhorpácsi Széchenyi-kastélyt állítólag egy arab sejk nézte ki magának.” Széchenyi Tímea hozzáteszi: nem az a céljuk, hogy mindent visszakapjanak, csak azt szeretnék, ha tudnának arról, hogy máig élnek a jogos örökösök, akik szeretnék, ha elindulna velük egyfajta kommunikáció, hiszen ötleteik lennének bőven.

A 2013-ban létrehozott alapítványban nagyon sokan dolgoznak a családból, így például Széchenyi István egyenes ági leszármazottja, ükunokája, Széchenyi Géza is, aki 1997-ben települt haza Magyarországra. Neki például hiába szerepelt német személyigazolványában a grófi cím az 1919-es weimari egyezmény alapján, amely kimondja, hogy a nemesi címeket a családnév részének kell tekinteni. A magyar iratokban – szerinte megalázó módon – nem engedélyezték a használatát.

Mivel a Széchenyi család története mindig is arról szólt, hogy a magyar nemzetet mind gazdaságilag, mind kulturális téren erősítse a família, így az alapítvány legfontosabb célja is az, hogy megőrizze, továbbvigye azt a nemzeti kulturális örökséget és eszmeiséget, azokat a reformokat, amelyek méltók gróf Széchenyi István nevéhez. Így például – kormányzati segítséggel – 127 millió forintból felújította a 2015-ig romos állapotú, állami tulajdonban lévő Széchenyi-mauzóleumot Nagycenken, létrehozta az Év Széchenyi Vállalkozása elismerést, megalapította a Stádium-díjat, továbbá rendszeresen szervez táborokat azoknak a nagycsaládból jövő, jól tanuló gyerekeknek, akik szeretnék megismerni a Széchenyi családot és annak örökségét.

„Minél több aláírást szeretnénk összegyűjteni annak érdekében, hogy a nemesi és arisztokrata famíliák erkölcsi jóvátételt kapjanak az 1947-es, méltatlan törvény megszüntetésével” – tette hozzá végezetül Széchenyi Tímea.

 

ÉRINTETTI KÖR

Hozzávetőleg 130 család mintegy 600 tagja él jelenleg idehaza az egykori főnemesek közül. A nemesi családok leszármazottainak a számát azonban csak megbecsülni lehet, miután a történelmi Magyarország területén több mint százezer família nyert nemesi kiváltságot, s ebből még pár ezer család él. Ugyanakkor az egykori főnemesek négyötöde emigrációba kényszerült, és a rendszerváltozás után is csak kevesen jöttek vissza. A teljes létszámuk 2500 körül lehet. A magyarországi főnemesi famíliák között sok az idegen eredetű, amely nem kapott honfiúsítást, csupán itt telepedett le, elsősorban házasság révén. Az egykori főnemesek többsége nem is 1945-öt megelőzően, hanem 1956-ban és azután hagyta el a hazáját. Ehhez hozzájárult a Rákosi-éra során szerzett „élményük”: mint például a kitelepítés, a bebörtönzés, a továbbtanulástól történő elzárás. Közülük sokan a tengerentúlra kerültek, sokan Európában maradtak, csak nyugatabbra mentek, főként Ausztriába és Németországba.

Veretlenül értek újra a csúcsra

SIKERSZÉRIA

„Ha ezt én tervezhetem, akkor nyilván nem egy Agatha Christie-szerű végjáték lett volna, de ebből is jól jöttünk ki, mint mindenből egész évben. Ilyen a sport és ilyen a kézilabda, pláne a női, hogy az edző tervez, a játékos és a játékszituáció meg végez.” Ezt Danyi Gábor állapította meg a Figyelőnek, miután a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapata zsinórban harmadszor, a klub története során ötödször nyerte meg a Bajnokok Ligáját, amelynek négyes döntőjét Budapesten rendezték. A vezetőedző nyilatkozatában az őrült hajrára gondolt, amikor a krimiírás koronázatlan királynőjét emlegette, hiszen a Győr a mérkőzés első húsz percét leszámítva végig négy-öt góllal vezetett, s a kezében tartotta az irányítást. Ám az utolsó több mint hét minutumban gólképtelen maradt a csapat, hiába játszott kettős emberelőnyben, dobhatott hetest és alakított ki ziccereket. Minden kimaradt. A Rosztov-Don pedig feljött egy gólra, és tíz másodperccel a vége előtt az egyenlítésért támadhatott egy könnyelmű győri hibát követően. A végletekig fokozott izgalmak tehát ezúttal sem maradtak el, de mondhatjuk, hogy ehhez már hozzászoktunk, ugyanis az elmúlt két évben az észak-macedón Vardar ellen is a csak hosszabbításban diadalmaskodott a tizenötszörös magyar bajnok.

 

AKÁR FÉL LÁBBAL IS

Most szerencsére erre nem került sor, így a Papp László Sportaréna tizenkétezer fős közönsége 25–24-es győzelemnek örülhetett, és kezdődhetett az önfeledt ünneplés. „Nagyon fáradtak vagyunk, de nem is az elmúlt két nap, hanem az egész éves munkánk miatt. A mérkőzés után ráadásul hajnalig buliztunk, mindenki felhőtlenül szórakozott, de most már lesz időnk pihenni és megünnepelni ezt a nagyon nagy sikert, amit elértünk ebben az évben is – mondta immáron négyszeres BL-győztesként Bódi Bernadett, akire Jana Knedlíková sérülése miatt fokozott teher hárult a jobb szélen. – Legbelül azt éreztem, hogy nem lehet kérdés: mi nyerünk. Nem is volt olyan pillanat, amikor azt gondoltam volna, hogy esetleg hosszabbítás jön, és még játszani kell. Hiába voltam fáradt, olyan adrenalin volt bennem, hogy fél lábbal is végigcsináltam volna a hatvan percet. Nagyon magabiztosnak éreztem a csapatunkat, mindig volt olyan ember támadásban, védekezésben vagy éppen kapusteljesítményben, aki hozzá tudta tenni a magáét. Ez a mi titkunk, hogy mindig jön valaki, aki a holtponton átsegíti a csapatot.”

A nőknél 1961 óta rendezik meg a legrangosabb európai kupasorozatot, amelyet 1993-ig Bajnokcsapatok Európa-kupájának hívtak, attól az időponttól pedig EHF Bajnokok Ligája a neve. A magyar női csapatok eddig összesen tizenhét alkalommal játszottak finálét. A Győr öt sikere mellett 1982-ben a Mocsai Lajos dirigálta Vasas, 1999-ben pedig a Zsiga Gyula vezetőedző nevével fémjelzett Dunaferr ért fel a csúcsra. (A férfiaknál eddig egyszer győzött magyar együttes, 1982-ben a Kovács László által edzett Budapesti Honvéd.)

 

MAGYAR EDZŐVEL A CSÚCSRA

A szombati döntő kérdése tehát nemcsak az volt, hogy a Győr ötödször is vagy a Rosztov először megnyeri-e a Bajnokok Ligáját, hanem az is, hogy húsz év után lesz-e magyar edző a kézilabdázás történetében, aki BL-serleget emelhet a magasba. Az orosz bajnok elleni finálénak a további pikantériája az volt, hogy az ellenfél kispadján az az Ambros Martín ült, aki korábban a Győr vezetőedzőjeként négy elsőséghez segítette az ETO-t.

„Nagyon komolyan gondolom azt, hogy a magyar férfi- és női kézilabdában kiváló magyar edzőkollégák dolgoznak. És talán nekik is ez egy olyan pozitív üzenet, hogy magyar trénerként is bebizonyítható: igenis lehet jó munkát végezni. Nem kívánom ennek a szerepét felnagyítani, azt viszont mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy sokkal több lehetőséget kellene biztosítani a hazai edzőknek. Amellett, hogy kiválók a külföldi kollégák – mert lehet tőlük tanulni –, az arányok és a lehetőségek néha nem egyenlők” – mutatott rá az 55 éves Danyi Gábor, aki a Győr összes BL-győzelmekor ott ült a kispadon, csak a korábbi alkalmakkor még mint a spanyol mester segítője. 

A 2018/19-es szezonban vette át az együttest a magyar szakember, és a klubelnök Bartha Csaba elmondása szerint harminc jelölt közül esett rá a választás. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy jó döntés volt rábízni a csapatot, mert Danyi Gábor triplázással hálálta meg a bizalmat: a bajnokság és a magyar kupa után a BL-t is bezsebelte a zöld-fehérekkel. Tette mindezt ráadásul veretlenül!

 

PIKÁNS TALÁLKOZÁS

„Talán a krumplilevesben lehet a titok, amit minden vasárnap és meccsnapokon készít nekem a feleségem – állapította meg viccesen a siker egyik titkos összetevőjét a 2020-ig érvényes szerződéssel rendelkező Danyi, majd azért komolyra fordította a szót. – A csapategység, a hozzáállás és az a fajta konstrukció és szemlélet, amit mi képviselünk, hozta meg a sikert. Ebben az együttesben tíz-tizenöt világsztár, nagy egyéniség játszik. Sikerült velük megértetni, hogy mindenki csak annyit csináljon meg, amennyire a csapatnak szüksége van; ne többet, de ne is kevesebbet. Ambros Martín mellett szoros és közvetlen kapcsolatom alakult ki a játékosokkal, s vele is. Martínnal nagyon jó a viszonyom, de a négyes döntő alatt kínosan próbáltam ügyelni arra, hogy se én, se az együttesem ne foglalkozzon ezzel a kelleténél többet. A mérkőzés után megöleltük egymást, és ő őszintén gratulált.” 

A következő évben szeretnének még előrébb lépni, és a gyors, gólra törő kézilabdát tökélyre fejleszteni – tette hozzá. Ehhez a nyugodt környezet adott Győrben Danyi Gábor számára, mert töretlen bizalmat élvez. Hogy 2020-ban hazai környezetben lesz-e lehetőség az újabb címvédésre, az még kérdéses, mert a Final4 ötéves budapesti szerződése lejárt, az újabb pályázatokról – amelyek közt ott van természetesen a magyar is – néhány hét múlva döntenek.

 

TOTÁLIS MAGYAR DOMINANCIA

A május 11–12-i hétvége egészen biztosan piros betűkkel szedve kerül majd be a kézilabdaévkönyvekbe, hiszen a Győr vasárnapi BL-sikerét szombaton a Siófok női csapatának EHF-kupa-győzelme előzte meg, ezzel totális magyar dominanciát teremtve a sportág európai klubvilágában. A Balaton-parti együttes az idegenben elért döntetlen után hazai környezetben 26–21-re legyőzte a dán Esbjerget, megszerezve történetének első nemzetközi kupasikerét. A sorozatban ez volt a hetedik magyar győzelem; korábban a Debrecen és a Dunaújváros kétszer, míg a Székesfehérvár és a Ferencváros egyszer ért célba. 

 

Borítófotó: Ötödik győzelem. Görbicz Anita páratlan pályafutásának újabb emlékezetes momentuma a Rosztov legyőzése

Ősi motívumokat lel meg Csomortáni Gál László

DÉMON AZ AJTÓN

A fára való rátalálása akkor kezdődött, amikor házakat újítottak fel a szülőfalujában, Csíkcsomortánban – vallja az alkotó. Több száz éves székely házakat építettek újra – nem skanzennek, hanem lakóháznak. A baráti körrel mintegy tizenöt épületet mentettek meg az enyészettől. Mivel egyes épületrészek már használhatatlanok voltak, a deszkákat, az ablaktáblákat, a teknőket is kidobták. Az alkotó ekkor kezdett festeni a több száz éves fafelületekre. Tíz esztendeje használja már ezt az alapanyagot. Megragadta őt „a napsütéstől megvörösödött felület” – ahogy lapunknak nyilatkozva fogalmazott. „Az erezet megmélyült, a görcsöket a nyári nap kiemelte, így nagyon érdekes formák alakultak ki. A sötétbarna már önmagában megfog, melegséget áraszt.”

 

TENNI A MEGMARADÁSÉRT

Csíkcsomortánban, az 579 fős, Csíkszereda közelében fekvő faluban a legutóbbi népszámláláskor 575-en vallották magukat magyarnak. A száz esztendeje még 1200 fős település a megmaradásért, az önazonosság megőrzéséért tett példátlan erőfeszítéseiről híres. Csomortáni Gál László és családja kiemelkedő szerepet vállal ebben – a hagyományokat élik, megtartják, nem „őrzik”. Először ez a família épített az ősi módszerekkel tapasztott házat a településen. Az épületben nem találni modern háztartási eszközöket – hiszen villany sincs benne –, sem a barátaik azóta felépült vagy épülő házai-ban. Háztáji gazdálkodást folytatnak, ez majdnem a teljes élelmiszer-szükségletet fedezi. Hogy mennyire sikeresek ebben, azt a lakóépület körül futkározó három vidám, szalmakalapos gyermek bizonyítja. Baráti közösségük arra jutott, hogy legalább ennyi gyermek kell egy családba, s ez nem puszta szó maradt – van, akinek már öt gyermeke született.

 

VÁSZON HELYETT AJTÓ

Csomortáni háromszáz éves ajtókra, vén ablaktáblákra festett képein vissza-visszatér a nap és a hold ábrázolása. Arra a kérdésünkre, hogy véletlen egybeesés-e ez a székelység jelképeivel, vagy tudatosan használja, így válaszolt: „Származásomból kifolyólag egyértelmű, hogy tudatosan. Itt születtem Csíkban, Csíkszeredában, a Székelyföldön, s egy ötéves nagyváradi főiskolai képzéstől eltekintve úgy nagyjából mindig is itt éltem, Csíkcsomortánban.”

A művei ókori motívumokat is megjelenítenek – ökröt, szamarat, bárkát, pajzsdíszt. Elmondta, hogy a település határában, egy Várdomb nevű helyen, ahol egy régi vár alapjai húzódnak, feltártak egy öt-hatezer éves települést. Az itt talált kerámiák díszítése feltűnően hasonlít a még élő helyi népművészet motívumaira. Csomortáni úgy véli, „valamiféle kulturális, nem pedig nemzeti jellegű folyamatosság” lehet a jelenség mögött. Elkezdte összehasonlítani a régészeti anyagot más leletekkel, például Kovászna megyében, és arra jutott, hogy ott is hasonló stílusjegyeket használnak. Példaként hozta fel e sorban a csíksomlyói Salvator-kápolna mennyezeti kazettáit is. 

 

A FEKETE BOJTÁR FEHÉR NAPJAI 

Amikor a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa lett, azt a feladatot vállalta, hogy Csíksomlyó környékének minden szintű élő népművészetét – az archaikus imáktól az építő művészetig – próbálja újraéleszteni, „újra látni a világot”. Az archaikus imákon keresztül döbbent rá: „Nekünk van egy a kereszténységnél sokkal korábbi, ha nem is vallásunk, de hitvilágunk.”

A művész úgy véli, létezik a tudatalattinkban egy ősműveltség, amellyel igen keveset foglalkoznak. Az utóbbi húsz évben történtek erre kísérletek, de ezek eredménye rejtve maradt. Őshitünkben szerinte egyfajta duális világ létezett, a sötétség és a fény harca. Ez visszavezet a sámánizmushoz, a magyar ősvilághoz. Azt mondja, ezt a világképet nem valami szervezett, intézményesített vallás alakította ki, hanem „ez volt a legtisztább hitvilág, semmi sem befolyásolta, szervesen született meg az emberek lelkében”.

Csomortáni a művészetére hatással lévő alkotók közül Tóth Menyhértet, Van Goghot és Csontváryt említette meg – de úgy fogalmazott, az elődök helyett leginkább az anyagra, a fára figyel, annak az üzeneteit szeretné továbbítani. Elmondta: több órán át tart, míg „ráhangolódik” a faanyag erezetére, görcseire. 

Kérdésünkre válaszolva megerősítette, hogy erős hatással volt rá Sinka István költészete is. Egyik festményének a címe egy Sinka-idézet: „Szóljon, aki látta”. San Diegóban kötött ki az egyik munkája, mely szintén a költőre utal, a címe: S a fölhasadt bot kivirágzott. Hozzátette: „Az ő élete nekem egy nagy szimbólum, megjárta a poklot és a mennyországot. A poklot azért, amilyen élte volt – s a mennyország az ő alkotásai. Sinka művei is a sötétség és a fény harcáról szólnak, ez már a legelső verseiben benne van.” Csomortáni példaként a fekete bojtárként is emlegetett költő Napimádó című versét említette.

 

A FÉNY ÉS A SÖTÉTSÉG HARCA

Csomortáni festményein nemegyszer különös, démoni teremtések magasodnak a táj felé, vagy pördülnek elő a mélyből. A művész a „sötét alakokról” így vallott: „Ha például most kinézek az ablakon, én az eget nem látom. Aki járt Csíkban, tudja, miről beszélek: a magas hegyek miatt itt mindig sötétebb van, mint más tájakon, később kel a nap, s korábban lenyugszik.”

Igazából Csíkban érződik a fény és a sötétség harca – fejtette ki –, hiszen: „Ez a legsötétebb pontja a Kárpát-medencének. Szentendrei barátaim mondták, hogy nem kapnak itt levegőt. Ellátni nem lehet tovább négy-öt kilométernél. Így akaratlanul is kijön belőlem a kevesebb fény és a nagyobb sötétség. Például a fa görcseiből, hiába is próbálgatom, mindig egy szomorú arc áll össze.” Majd hozzátette: képein „mindig a fény győz”. 

Arra a kérdésre, hogy most min dolgozik, arról beszélt, hogy megfogta őt „ez az úzvölgyi katonatemetős cirkusz”, s most katonadalok megfestésén munkálkodik. „A háborút szépen megfesteni nem lehet, az egy sötét téma. De minden háborúnak vannak túlélői, az élet megy tovább. A sok sötétbe, a sok háborúskodásba próbálom belevinni az optimizmust, hogy a fény győzzön.”

Mindennapi művelődés

NEM NEMZET CSÓTÁNYA

Falussy Lilla Ricse, Ricse, Beatrice című darabját legközelebb május 16-án tekinthetik meg, az Újszínházban. Az előadásban természetesen színpadra lép a Nagy Feró vezette legendás együttes. A fiatal Ferót Kurkó József Kristóf alakítja, míg a jelenkorit maga a nem nemzet csótánya. A szerző Nagy Feró életén, a Ricse pokoljárásán keresztül idézi elénk a késő Kádár-kor képmutató világát. Azt a világot, amelyet a rendező, Bozsogi János remekül ismer, hiszen pályáját A sípoló macskakő című, 1971-es film kamasz szereplőjeként kezdte. Az előadás zenei vezetője Papp Gyula, a Mini, a Skorpió és a Dinamit villámkezű orgonistája. Csurka István szerepében öccsét, Csurka Lászlót láthatjuk. Mi sem nyilvánvalóbb, mint hogy a Beatrice eljátssza legendás nótáit, mint a Jerikó, az Angyalföld, a Nagyvárosi farkas, a Motorizált nemzedék, a Térden állva vagy az Azok a boldog szép napok.

 

A PÁPALÁTOGATÁS ELÉ

A napokban mutatták be a Hagyományok Házában, s már kapható a Két Hollós Kiadó gondozásában újra megjelentetett Csíksomlyó titka és Csíksomlyó ragyogása című kötet. Lukács atya vallási néprajz tematikájú műveit már antikváriumokban sem lehetett fellelni. A szerző, világi nevén Daczó Árpád Ernő tavaly hunyt el, 98 esztendős korában. Az erdélyi ferences szerzetes pap több évtizedes, súlyos nélkülözésekkel, üldöztetésekkel, szenvedésekkel, számkivetésben eltöltött időszakokkal nehezített lelkipásztori szolgálata mellett a vallásos néprajz területén is kiemelkedőt és maradandót alkotott. Nyugállományba helyezése után, a dési ferences kolostorbeli visszavonultságában írta a Csíksomlyó titka című könyvét, s egy évtizedre rá a kiegészítését. Kutatásainak alapját Babba Mária égi elhívása jelentette, valamint a papi hivatás gyakorlásához is szükséges tanulmányok.

 

FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS GÁTLÁSOK NÉLKÜL

A jeles lengyel forgatókönyvíró-rendező legújabb munkája, az Éter már látható a mozikban. A kosztümös történet az első világháború előtt játszódik, az Osztrák–Magyar Monarchia területén. Egy lengyel orvos mániákusan kísérletezik az éterrel, amely megfosztja pácienseit szabad akaratuktól, tudatuktól, ugyanakkor teljesen megszünteti a fájdalomérzetüket. Amikor egy fiatal nő belehal kudarcos kísérletébe, halálra ítélik, de az utolsó pillanatban megmenekül a bitófától. Az orvos a Monarchia hadseregébe kerül, ahol parancsnoka jóváhagyásával katonaorvosként folytatja a kísérletezést, minden gátlás nélkül manipulálva az embereket. A rendező fizikusnak készült, ám mivel úgy vélte, nem válik Nobel-díjas tudóssá, pályát módosított. Azért nem lett író, mert nem érzett elég talentumot magában, de forgatókönyvírói képességét elegendőnek érezte. Joggal.

Hozzák a kötelezőt

RAMMSTEIN

A zenekar pedig csepegtet, spannolja a népeket: egy-egy klip, egy-egy riff az új nótákból. Ráadásul a Deutschland számuk videóklipjének botrányig hype-olása jelentősen meglódította a népszerűségi indexüket. Mondhatni, a Rammsteint sem kerülte el a kettősmércézők nácizása. Hagyjuk, túlestünk rajta.

 

HIBÁTLAN SHOW

Meglepőt, különlegeset, mást, pocsékat nem várhatunk egy olyan csapattól, amelynek a koncertjei inkább tökéletesen, német precizitással kidolgozott show-műsorok, mint rockbulik. Minden a helyén, semmi, de semmi rögtönzés, amely a műfajnak azért jellemzője maradt a hatvanas évek túltolt, végeláthatatlan gitárimprovizációs hőskorából.

Tény: a klipek változatlanul parádésak. Az eddig nyilvánosságra engedett számok tanúsága szerint pedig az előző sorlemez óta eltelt évtized semmiféle változást nem hozott. Na ja, a rajongók ezt igénylik, ezt szeretik. Igaz, ez a stílus ilyen, nem változik, nem finomodik, nem feszegeti kemény sziklába vésett határait.

 

DEUTSCHROCK

A Rammstein pikantériája, hogy németül énekelnek, ám angolul hallgatva minden egyéni íz odavész. Erre ékes példa az Emigrate, a szólógitáros-zeneszerző másik bandája, amely angolul tolja, és hát tucatból a nyolcadik. A Rammstein Deutschland klipjének a bemutatóját követően egy az Easy German – egy videósorozat, amelyben a német utca emberét kérdezik meg különféle témákban, hogy segítsenek a nyelvtanulóknak a hétköznapi kiejtés és beszédstílus megismerésében – által forgatott riportban a derék germánok kifejtik: külföldön, például az Egyesült Államokban jóval népszerűbb a banda, mint a hazájában.

 

A SZABAD VILÁG HULLÁMHOSSZÁN

Ez bájos, lévén az együttes tagjai NDK-s fickók. Így mondjuk nekünk, magyaroknak befogadhatóbbak a dalok mélyebb rétegei, mint a kellemesebb történelmű országokban eszmélőknek. Itt van például az egyik teljes hosszában promotált szám, a Radio szövege, amely arról vall, miként hallgatták a nyugati rádióadást éjszaka, kiszakadva egy röpke időre a keletnémet valóságból – csakúgy, ahogy mi éltünk a Magyar Népköztársaságban. Nos, ebből a szabad világ gyermekei vajmi keveset fognak fel. Eszembe villan egy jellemző epizód. Andrzej Wajdát, a világhírű, Oscar-díjas lengyel filmrendezőt megkérdezte egy nyugati kritikus: miért nem csinál olyan személyes filmeket, mint Ingmar Bergman? Wajda így válaszolt: Bergmant a világ egyik legnagyobb rendezőjének tartja, de ő nem Közép-Európában él, az ő életét nem a történelem és a társadalom eseményei határozzák meg.

Erre is gondoljunk, miközben magával ragad a Rammstein ellenállhatatlan, dinamikus rockja.

Robbanás előtt az online bankpiac

Az új rendelet lehetőséget ad majd például arra, hogy egy finteches startup által fejlesztett alkalmazáson keresztül egy helyen kezeljük a különböző bankoknál vezetett számláinkat, ellenőrizzük az egyenlegünket, indítsunk utalást vagy más műveletet. Leegyszerűsítve ez olyan, mintha a különböző e-mail-címeinket egy közös fiókban kezelnénk. Ez kényelmesebbé és egyszerűbbé teheti az online bankolást, miközben új és izgalmas versenyhelyzetet teremt a pénzügyi piacon.

A változás további biztonsági és szabályozási kérdéseket is felvet, ezért a rendelet arra is kötelezi a pénzügyi szolgáltatókat, hogy 2019 második felétől egységes biztonsági protokollnak megfelelő tanúsítvánnyal lássák el a weboldalaikat, s speciális, minősített bélyegzőtanúsítvánnyal hitelesítsék és tegyék ellenőrizhetővé az online tranzakciókat. Ez sok szempontból más helyzet, de az azonosítási protokoll nem teljesen új, csak talán még szigorúbb és egységesebben elvárt, mint előtte. A bizalmi szolgáltatások, elektronikus aláírások és hitelesítési tanúsítványok kiadása évtizedek óta formálódó iparág. A piaci szereplőknek a már meglévő, megbízható technológiát kellett megfeleltetniük az új szabályoknak és szolgáltatási formáknak. A világ digitalizálódik, az új típusú kihívások pedig egyre inkább előtérbe helyezik azokat a hitelesítési megoldásokat, amelyek képesek a virtuális térben is kontrollált és főleg biztonságos kommunikációt teremteni.

A PSD2 miatt szükséges minősített webtanúsítvány egy olyan biztonsági hitelesítési protokoll, amely lehetőséget ad arra is, hogy a különböző vállalatok szabványos és ellenőrizhető módon kapcsolódjanak egymáshoz és az ügyfeleikhez. Ilyen tanúsítványt kizárólag minősített bizalmi szolgáltató adhat, ami uniós szinten is a legnagyobb biztonságot garantálja. Ezek az igazolások egyrészről garanciát jelentenek arra, hogy a szervezet valóban egy MNB-engedéllyel rendelkező, az adott pénzügyi szolgáltatás nyújtására felhatalmazott cég, másrészről technikailag is biztosítják a védelmet, a titkosított, hitelesített és utólag is ellenőrizhető online kommunikációt az érintett feleknek.

Hasonlóan egy repülőtéri biztonsági kapuhoz, ahol átvilágítják az utasokat és ellenőrzik a személyazonosságukat.