– Miért a Giro Italia, s miért nem a Tour de France indításával próbálkozunk?
– A Pannon Cycling Team Magyarország egyetlen professzionális és teljesen magyar kontinentális csapata. Amikor kitűztük a céljainkat, részletesen felmértük a hazai és a régiós professzionális kerékpárpiacot, s 2025-ig a második (pro continental), 2030-ig az első (pro tour) szintre szeretnénk elérni. De ahhoz, hogy szabadkártyával akár a Giro Big Starton, akár a Tour de France Grand Départ-on elindulhassunk, számtalan olyan feltételnek kell megfelelni, amilyennek még soha, de soha nem felelt meg egyetlenegy magyar csapat sem. Ezt a képességet meg kell teremteni, ezt üzembe kell helyezni, pályán szükséges tartani. Mi képesek vagyunk erre, mert a Pannon Cycling Team versenyzői gárdája és szervezőcsapata felnőtt ehhez a feladathoz. 2018-ban mi voltunk a legsikeresebb magyar csapat, és a nemzetközi porondon is letettük a névjegyünket. Ma már Európa-szerte ismerik a Pannon Cyclinget. Ez a csapat eredménye, és ez mutatja azt, hogy mennyire jól terveztünk. A Giro-rajtot már 2020-ban vagy 21-ben meg lehetne nyerni, a Tour-rajtot szerintem csak egy-két évvel később. Ettől függetlenül, ha a kormány a Tour-rajtot célozza meg, mi azt is teljes mellszélességgel támogatjuk.
– Mit jelentene a hazai sportéletnek, Magyarországnak, ha a Giro 2020-ban Budapestről indulna?
– Az egy űrugrás lenne. A magyar kerékpársport és az egész hazai sportélet történelmi tette. Egy világverseny, egy kis olimpiai nézettségű megmérettetés innen indulva ugyanazt adná, amit 1986-ban az első mogyoródi Forma–1. Hiszem, hogy ez a három nap megváltoztatná Magyarországot és a kerékpársportot is.
– Egyáltalán hol képzelhető el hazánkban a Giro? Van-e hozzá kellő infrastruktúra?
–Igen és nem. Igen, majdnem megfelelő az infrastruktúra, s ami hiányzik, azt meg tudjuk építeni. Három nap – három helyszín. Én az ország három legbecsesebb szegletét mutatnám meg a több száz millió nézőnek: Budapestet, Balatont, Tokajt –de nyilván nem én jelölöm majd ki az útvonalat. Viszont ha a kezembe akadna egy ceruza, akkor a budapesti világörökségi helyszínek után másnapra egy Gyöngyös–Kékestető-érintés–Eger–Szilvásvárad–Miskolc–Tokaj- és harmadnapra egy Balatonfüred–Keszthely–Zalaegerszeg-útvonalat vizionálnék. S a zalaegerszegi befutóra már ott az elképesztő tesztpálya.
– Milyen előkészítést igényel a Giro idehozása? Hol kell pályázni, s mikor dől el, hogy esetleg tényleg nálunk lesz?
– A magyar kormánynak egy hivatalos megbízott útján személyesen kell kinyilvánítani a rendezési szándékot Milánóban, a szervező cég központjában. Ezután már a szervezők jönnének ide, és megkezdődhetnének a tárgyalások a részletekről. Az erre vonatkozó javaslatunk már a miniszterelnök úrnál és a sportállamtitkár asszonynál van.
– Mekkora a hazai országúti kerékpáros társadalom? Vannak-e nemzetközi viszonylatban is ismert road bike-sportolóink?
– Az utóbbi években rengeteget nőtt az országúti kerékpározás népszerűsége Magyarországon. Több ezer amatőr versenyzővel számolhatunk. A nemzetközi színtéren az elmúlt esztendőkben nem igazán voltak számontartott magyar versenyzők. Ez az idén sokat változott, nagyrészt pont a Pannon Cycling Teamnek köszönhetően. A csapat már az első évében a nemzetközi kontinentális együttesek élvonalába került. Ennek eredményeként Valter Attilát a pro tourban szereplő CCC igazolta le, de Peák Barnabást is említhetjük, akit a Quick Step kontinentális fiókcsapatába szerződtettek. Nekik már látótávolságon belül van a World Tour-mezőny…
– Milyen képzési háttér biztosított a magyar versenykerékpárosok számára? Konvergál-e már ez a sportág a nyugati, egyébként újból felkapott versenykerékpáros sportághoz?
– Pontosan ehhez a vakfolthoz kapcsolódik az a kezdeményezés, amellyel létre szeretnénk hozni a Pannon Cycling Kerékpár Akadémiát. Olyan életpályamodellt és közösségi értékteremtést alapoznánk meg, amely lehetővé tenné, hogy magyarországi bázison, de felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági fiatalok bentlakásos iskolájaként, már tizenhat éves kortól biztosíthassunk olyan egyéni képzést, amely megteremti a jövő magyar generációját a professzionális kerékpársportban. Ha Lengyelország meg tudta lépni ezt, mi, magyarok is képesek vagyunk erre. Hiszem, hogy 10 év múlva a magyar országúti kerékpársportnak a Pro Tour-mezőny kihívásai, lehetőségei és adottságai jelentik majd a mindennapokat. Nekünk magyaroknak ott a helyünk a világ élvonalában.
névjegy
1968-ban született, házas, három gyermek édesapja.
1992-ben a SOTE fogorvos karán végzett
1996-ban szakvizsgázott
1996-tól a Bátorfi Fogászatot vezeti
2004-ben szerezte meg mester diplomáját Németországban
2010 óta a Bátorfi-Agria Kerékpár és Triatlon Klub elnöke
2013-tól a Magyar Triatlon Szövetség elnöke
2017-től a Magyar Olimpiai Bizottság tagja
2017: a Pannon Cycling Team tulajdonosa, csapatfőnöke
