Mielőtt Orbán Viktor beszédében rátért volna a gazdasági kérdésekre, elmondta, hogy politikusok nem szívesen szoktak újságok ilyen típusú rendezvényeire járni, "amelynek az az egyszerű oka van, hogy él egy ósdi felfogás, amely arról szól, hogy a sajtó, a nyilvánosság szükségszerűen ellenzéki". Orbán Viktor kifejtette, hogy "ez a gondolat egy intellektuális természetű tévedés eredménye, hiszen a sajtó, és általában a gondolkodó emberek, közöttük az újságírók is, valóban kritikai természetűek. A hiba ott van, hogy sokan azt gondolják, a kritika tárgya a kormány, pedig valójában a széles nagyvilág".
Ha a magyar gazdaságról van szó, Ronald Reagan példáját követjük – fejtette ki, és e kapcsán megosztott két történetet az amerikai elnökről. "Amikor az első kormányülését összehívta, akkor azt mondta, >>Uraim és hölgyeim! Utálom az inflációt, utálom az adókat és utálom a kommunizmust. Na, ezekkel kezdjenek Valamit!<<, az ülést ezzel be is rekesztette" – jegyezte meg a miniszterelnök. A volt amerikai elnökhöz kapcsolódik az történet is, amikor egyik kormányülésén bejelentette: új stratégiát hirdet a hidegháborúban. Szakértők megkérdezték, hogy mi is volna ez az új stratégia, erre ő azt mondta "Mi győzünk, ők veszítenek", ami csak látszólag egyszerű mondat, hiszen addig az együttélés és a kölcsönös elrettentés volt divatban – idézte fel Orbán Viktor.
Ezek után összefoglalta milyen eredményeket ért el Magyarország a "reagani kiskáté" követésével: "az inflációt megfékeztük, folyamatosan csökkentjük az adókat, a kommunisták naftalinban". 2010-ben az ország padlón volt, de "ilyen a magyar logika, ha padlón vagy, akkor vizsgáld meg az alapozást", a magyar kormány is ezt tette, és úgy találta, hogy az alapok jók. "A magyarok szeretnek dolgozni, jó a munkabírásuk, kezdeményezők, vagyis nem várják, hogy a sült galamb a szájukba repüljön, és képesek felelős döntést is hozni" – foglalta össze a miniszterelnök. Ha az alapok már 2010-ben is jók voltak, akkor az azt jelenti, hogy a politikával volt baj, hiszen nem tudta kihozni belőlünk azt, ami bennünk van – folytatta Orbán Viktor.
Az alapok megvizsgálásakor le tudtunk vonni néhány egyszerű igazságot Reagan nyomán: "Ha a tőke kevés, viszont munkáskéz sok van, akkor ne a tőkére, hanem munkára építsd a gazdasági rendszert. Ha az adók magasak, de a költségvetés mégis bajban van, akkor ne új adókat vess ki, hanem szedd be a régieket. Ha mindenki ügyeskedik az adókulcsokkal, akkor töröld el őket, legyen elég egyetlen kulcs. Ha azt tapasztalod, hogy a gyerekek után járó állami támogatásból akarnak egyre többen megélni, akkor a családtámogatást kösd munkához. Ha kevés a felhalmozott tőke, akkor hagyd keresni a vállalkozókat, és amikor a családon belül, az utánuk következőkre hagyják az örökséget, akkor azt ne adóztasd meg. Ha sok a nyugdíjas, és folyamatos elosztási nyomás alá helyezik a költségvetést, akkor egyezz meg velük, és tedd őket érdekelté a gazdaság sikerében. Mondjuk GDP-növekedéshez kötve adj nyugdíj prémiumot" – magyarázta.
"Önök, a magyar vállalkozók, és a Magyarországon dolgozó vállalatok vezetői derekasan kivették részüket mindabból, ami 2010 után történt" – fogalmazott Orbán Viktor a meghívottaknak, és megköszönte, hogy szövetséget kötöttek a kormánnyal. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a kudarcra nagyobb esély volt, mint a sikerre, "ezért akik akkor mellénk álltak, aligha számításból tették ezt". Megemlékezett arról is, hogy "bár szívták a fogukat, de mégiscsak a kormány mellé álltak a bankok, és befizették a bankadójukat, az ország mellé álltak a nagy nemzetközi és magyar cégek, és befizették a különadóikat, és a kis- és középvállalkozások is vállalták azt, amit akkor vállalni kellett" – mondta a miniszterelnök. Így juthatttunk el oda, hogy tavaly már adócsökkentéseket tartalmazó szövetségeket lehetett kötni a vállalkozókkal.
"Ezzel egy új szakaszt nyitottunk meg Magyarország gazdaságtörténetében, mert véget vetettünk az alacsony bérek korszakának" – vonta le a következtetést.
"Rengeteg még a tennivalónk. A vállalkozói társadalomnak a helyzetét tekintve Magyarország sajnos ma csak az európai középmezőny vége felé található" – kezdte el következő gondolatát a miniszterelnök. Hozáttette, a térség azon országaiban, amelyek egyszerre szabadultak fel Magyarországgal a kommunizmus alól, jóval sikeresebb a tőkefelhalmozás, és jelentősebb magánvagyont alapoztak meg. Tehát még a régiót tekintve is van hová fejlődnie a magyar vállakozóknak. A miniszterlenök ezt azzal magyarázta, hogy "nálunk hosszabb ideig tartott a kommunizmus hordalékának az eltakarítása. Ezt talán az is tetézte, hogy az EU csatlakozáskor mi magyarok úgy viselkedtünk, mint a szerelmes férj, mindent elhittünk és semmit se láttunk" – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint ma már elmondhatjuk, hogy jó döntés volt a magyar modell felállítása, " a segélyalapú gazdaság helyett megágyaztunk a munka alapú gazdaságnak, és a külföldi tőkét érdekelté tettük, nem csak a profitban, hanem Magyarország sikerében is."
A magyar gazdaság sikerei kapcsán gyakran megjegyzik, hogy azok csak átmenetiek, "de azt gondolom, hogy Önök, akik jól ismerik a magyar gazdaság valóságát, pontosan tudhatják, hogy a magyar gazdaság szilárd lábakon áll", és egy felívelő korszak elején állunk, ami tekintélyes részben a sikeres magyar vállalkozóknak is köszönhető – folytatta a miniszterelnök.
Hozátette: "ha mindent összeadunk, a családok és a friss házasok adókedvezményeit, az egykulcsos adórendszerből fakadó többletbevételeket, a családi adókedvezmény összegét, az adókulcs csökkentésének a következményeit, akkor 2010 óta több mint 3000 milliárd forint maradt a magyar családoknál".
Végezetül Orbán Viktor megjegyezte: "már van annyi erőfölöslegünk", hogy a magyar vállalkozók befektethetnek Magyarország határain kívül, az egész Kárpát-medencében. "Mi azt szeretnénk, ha Önök erre vállalkoznának. Szeretnénk, ha a magyar vagy magyarországi székhelyű cégek vezető regionális vállalkozásokká nőnék ki magukat, és szeretnénk magyar világmárkát is" – fejtette ki a miniszterelnök a jövővel kapcsolatban.
Borítókép: MTI
