Azok a 35 év alattiak, akik 2018-ban vagy azt követően szerzik meg első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgájukat, akár 35 ezer forintos támogatást is kaphatnak. A döntés pozitív hatásai mellett az intézkedés hátterében az is áll, hogy 2020-tól az egyetemekre, főiskolákra való bejutás feltétele lesz a középfokú, komplex nyelvvizsga megléte. A következő három esztendőben évi mintegy hárommilliárd forintot különít el a kormány a fiatalok első sikeres egzámenjének ingyenessé tételére. Az erre a célra fordítandó összeg évről évre nő: 2018-ban 2,8 milliárd, 2019-ben 3,1, míg 2020-ban 3,4 milliárd forintja lesz a kabinetnek a nyelvvizsgákra. A tervezett szabályozás értelmében a jövő év január 1-jétől az adott esztendőre érvényes minimálbér 25 százalékának megfelelő összeghatárig térítik meg a díjat azoknak, akik még nem töltötték be a 35. életévüket.
A BME Nyelvvizsgaközpontjának vezetője, Kiszely Zoltán ezért januártól több jelentkezésre számít. A Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában elmondta: általában a vizsgázók 60 százaléka jár sikerrel, függetlenül attól, hogy melyik központban próbálkozik. A díj visszafizetése az első sikeresen teljesített komplex középfokú (B2) nyelvvizsgára vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségire és a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgára vonatkozik. A rendelettervezet alapján csak az angolból, németből, franciából, olaszból, oroszból, spanyolból, nemzetiségi nyelvekből, latinból, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, finn nyelvből tett egzámen árát lehet visszaigényelni. A kedvezmény a szaknyelvi megmérettetések után is kérhető. Ha az adott személy a nyelvvizsgát nem egy időben, hanem részenként – de még a 35. életév betöltését megelőzően – szerzi meg, akkor az időben második részvizsga díját térítik meg. Akinek ma az egyetemi, főiskolai végzés évében még mindig nincs nyelvvizsgája, nem kap diplomát, ezért csak a záróvizsga eredményének a birtokában tud állást vállalni. Az Oktatási Hivatal (OH) számai szerint ők most a végzősök 17-20 százalékát teszik ki. Ugyanakkor a másik oldalon, a középiskolások körében már egyre több a nyelvvizsgával rendelkezők aránya: szintén az OH adatai alapján, míg a gimnáziumot végzettek közül 2014-ben 38 ezer diáknak volt erről papírja, az idén már 47 ezernek. „Az általános nyelvvizsgákon részt vevők 60 százaléka már most is középiskolás” – emelte ki nyilatkozatában Kiszely Zoltán. Egyre jobbak tehát az esélyek arra, hogy 2020-ban szinte senki sem lesz, akit a nyelvvizsga hiánya miatt nem vesznek fel a felsőoktatásba.
MIRE ELÉG A TÁMOGATÁS?
A hozzájárulás mértéke a nyelvvizsga vagy az emelt szintű nyelvi érettségi díja, de legfeljebb az adott évben érvényes minimálbér 25 százaléka (ez 2018-ban 34 500 forint). A komplex B2-esért a TELC-nél 32, az ECL-nél 28, az Euroexamnél 31, míg a Rigó utcában, vagyis az ELTE Origó Nyelvvizsgaközpontjában 28 ezer forintot kell fizetni, de a legjobban a BME-nél járnak a diákok: ott 27 500-ból megvan a számonkérés. A C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsga mindenhol drágább: a TELC-nél kereken 35 ezer forint, azaz csak 500-zal haladja meg az állami támogatás maximumát. Az ECL-nél 29, az Euroexamnél 33, a Rigó utcában 31 ezer, a BME-nél 29 500 forintba kerül. A díjat először a vizsgázóknak saját maguknak kell megfinanszírozniuk, előre senki sem kapja meg a támogatást. Ha mind az írásbelin, mind a szóbelin átmegy a jelölt, kérelmeznie kell a díj visszautalását az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft.-nél, a nyelvvizsga-bizonyítvány vagy -tanúsítvány kiállításától számított egy éven belül. A kérelemhez csatolni szükséges a vizsgadíj befizetését igazoló számlák másolatát. A központ tizenöt napon belül dönt a kérelemről, és az Oktatási Hivatalnál ellenőrzi a nyelvvizsga adatait. Ha mindent rendben találnak, az illető bankszámlájára visszautalják a sikeres egzámen díját. A visszaérkező összeg után adózni nem kell.
A NYELVTANÁR SZEMÉVEL
Bódis Krisztina, a Budapesti Metropolitan Egyetem Idegen Nyelvi Intézetének a vezetője azt mondja, a közoktatás az óraszámot, lehetőségeket tekintve elvben biztosítja az első nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges tudást. „A középfokú angol letételéhez minimum 500-600 óra szervezett keretben történő tanulás kell. Ha a középiskola négy esztendejében évi 120 órával számolunk, az 480 óra; amennyiben a diák hozzáteszi az otthoni tanulást, akkor le tudja tenni a vizsgát” – fogalmazott az intézetvezető. Mint Bódis Krisztina kifejtette: már az is nagyban függ a család anyagi helyzetétől, hogyan tud az oktatásban részt venni a diák, s ha a megmérettetés nem sikerül elsőre – márpedig azért az ritka –, akkor komoly anyagi teher lehet a vizsgadíj. Amennyiben az első egy-két alkalom után valaki többször próbálkozik, valódi segítség, ha az állam megtéríti a sikeres szereplést. „Fontos lépés ez, s lényegesen javíthatja majd a nyelvvizsgával és értékelhető nyelvtudással rendelkezők arányát az országban. Az egyetemeken ugyanis nem mindenhol van nyelvoktatás; ebben az esetben fizetős nyelviskolákba kellene járni, ráadásul ezen a szinten már az egyes szakokon kötelező szakmai nyelvvizsgákra fókuszálnak” – tette hozzá Bódis Krisztina, s azt is elmondta, hogy a középiskolai utolsó évek előtt viszont a megmérettetések témakörei, tematikái miatt nem érdemes nyelvvizsgázni.
