– Tényleg ennyire veszélyes dolog a mélyvénás trombózis?
– Igen, problémás, mert egyrészt a lábvénákban képződő érrögök le tudnak szakadni és eljutnak a tüdőbe, ami legrosszabb esetben olyan tüdőemboliát okoz, amibe bele is lehet halni, másrészt, ha „csak” a lábban van trombózis, a későbbiekben az is rengeteg szenvedést okoz. A láb vastagabb lesz, a bőr egy idő után elszíneződik, olyan kisebesedések keletkeznek, amelyek nagyon nehezen gyó-
gyulnak meg, összességében olyan krónikus állapotot hozhat létre, ami az életminőséget jelentős mértékben rontja. Hozzá kell tenni, hogy ez a probléma a fiatalokat éppúgy veszélyezteti, mint az idősebbeket.
– A leggyakrabban mi okozza a trombózist?
– Most nyáron épp időszerű beszélni a problémáról, mert az egyik kiváltó oka az, ha „besűrűsödik” a vérünk, azaz nem iszunk eleget. Az, hogy mennyi az elég, sok mindentől függ; mennyire van meleg, mennyire száraz a levegő, mennyit izzadtunk. A másik veszélyeztető tényező, ha nem mozgunk eleget, például egy hosszabb repülőúton, de akár egy hosszú autós vagy buszos utazás is veszélyes lehet, ha időnként nem mozgatjuk meg a végtagjainkat. Gondot jelent, hogy kezdetben a betegség sokszor nagyon tünetszegény, alig-alig vesszük észre. Vastagabb a lábam, persze, a melegben megdagad. De ha csak az egyik lábat érinti, esetleg el van színeződve egy kicsit, nem múlik el másnapra, vagy tágult vénák jelennek meg, amik a másik lábon nincsenek, akkor alapos a gyanú, hogy valami elfolyási akadály van, trombózis alakult ki. Ilyenkor mihamarabb lépni kell, nehogy valami komolyabb kórkép alakuljon ki. A legfontosabb, gondoljunk arra, hogy akár ilyen betegségünk is lehet. Sokszor elbagatellizálják a kezdeti tüneteket, pedig ez súlyos következményekkel is járhat. Ezt a kórképet nevezték el turist class disease-nek, azaz turistaosztály-betegségnek. Arra figyeltek fel, hogy interkontinentális repülőutak után fiatalok haltak meg néhány napon belül. Keresni kezdték az okát, és ekkor derült ki: a hosszú repülőutakon a szűk ülésekben mozdulatlanná kényszerített, egyébként egészséges embereknél is kialakulhat a trombózis, ami tüdőembóliát okozva meg is ölheti őket. Tehát mozogni kell, mozgatni szükséges a lábunkat, bőségesen kell folyadékot fogyasztanunk, hiába nehézkes a repülőgépen a WC-hez való eljutás. Akinek dagadásra hajlamos a lába, felvehet kompressziós harisnyát, ami megakadályozza ezt, ezzel is javítva a láb vérkeringését. Különösen óvatosnak kell lenniük azoknak, akiknek a felmenőinél, a rokonságukban már előfordult ez a betegség. Az arra való hajlam ugyanis öröklődő. Ha időben felfedezzük a betegséget, és elkezdjük kezelni, akkor jó esély van arra, hogy komolyabb károsodás nélkül megússzuk. Éppen ezért ne halogassuk az orvoshoz fordulást, nem ér rá a kezelés a nyaralás után.
– Kik a veszélyeztettek még?
– Számos rizikója van a trombózishajlamnak az öröklődésen túl is. Az egyik, ha valaki fogamzásgátlót szed, de hasonlóan veszélyes a jelentős túlsúly, a mozgásszegény életmód vagy a folyamatos állással, üléssel járó munka. Növeli még a veszélyt a terhesség, az időskor, a lázas vagy tartós fekvéssel járó betegség, a műtét és a daganatos betegségek is.
– Kiknek érdemes hosszabb utazás előtt orvossal konzultálnia, hogy megelőzhesse az esetleges trombózist?
– Ha valakinek egyszer már előfordult trombózisa, az nem kérdés, hogy figyelnie kell erre. A betegek egy részének élete végéig véralvadásgátló gyógyszert kell szednie a trombózisa után, de nagyobb részüknél egy idő után abba lehet hagyni a szedését, azonban rizikóorientált helyzetekben átmenetileg ismét szükség lehet gyógyszeresen csökkenteni a trombózis kockázatát. Igazából az volna a jó, ha mindenki elvégeztetne egy laboratóriumi vizsgálatot, ami tisztázná, hogy van-e fokozott trombózishajlama. Különösen ajánlom azoknak, akiknek a családjában viszonylag fiatalkorban előfordult stroke, infarktus, trombózis vagy embólia, hogy végeztessék el ezt az egyszerű vérvételt. Többféle hajlamra derülhet fény, lehet, hogy folyamatos gyógyszerszedésre szorulnak, de elképzelhető, hogy csak fokozott rizikójú helyzetekben, mint például hosszabb repülőút, egész napos autózás, műtét vagy hosszan tartó ágyban fekvés esetén kell gyógyszeresen védekezni. Gyakran megesik, hogy egy fiatalember trombózissal bekerül hozzánk, és mivel elkezdjük vizsgálni a családját is, kiderül, hogy a rokonságban többen meghaltak viszonylag fiatalon trombózis következményeképpen, ami nagyon szomorú, mert ezt a családi átkot gyógyszeresen nagyon jól el lehet űzni.
– Fel vagyunk arra készülve, hogy mindenkit megszűrjünk?
– Pénzügyileg biztosan nem. Még a leggazdagabb országok sem engedik meg maguknak azt a luxust, hogy kötelező szűrővizsgálatként mindenkit megvizsgáljanak. Akiknél a családban ilyen rizikó előfordult, azoknál kötelező ezt a szűrést elvégezni, persze ha az érintett beleegyezik a vizsgálatba. Én azt szoktam tanácsolni, hogy azok a fiatal hölgyek, akik elkezdenék a fogamzásgátló tabletta szedését, végeztessenek el egy ilyen szűrővizsgálatot, akár egy magánlaborban is. Életük folyamán sokkal több pénz fognak felesleges dolgokra elkölteni, mint ez a tíz-húszezer forint, amibe ez a vizsgálat kerül. Csak egyszer kell az életben elvégezni, de az életüket mentheti meg. Ráadásul a fokozott véralvadási hajlam meddőséget is okozhat, és ennek ismeretében el lehet kerülni hosszas, felesleges mesterséges megtermékenyítési próbálkozásokat.
– Mi a helyzet, ha már a megelőzéssel elkéstünk, és kialakult a trombózis?
– Ha arra gyanakszunk, hogy trombózisunk lehet, akkor az egyik módszer szintén egy laboratóriumi vizsgálat, ami pozitív abban az esetben, ha friss trombózis van, illetve egy ultrahang-vizsgálat, ami annyira könnyen nem elérhető az országban, de a sürgősségi osztályokon többnyire megtalálható. Nem mindenhol a nap 24 órájában, de ilyenkor véralvadásgátló terápia mellett a beteget bent tartják a kórházban, amíg ezt a vizsgálatot el tudják nála végezni. Tehát ha valakinek ilyen gyanúja van, haladéktalanul forduljon szakemberhez.
– Idáig a mélyvénás trombózisról beszéltünk. Mi a helyzet a felületes vénákkal?
– Akinek tágultak, kanyargósak a bőr alatti vénái, szakszóval varikozitása van, annak jó az esélye, hogy ezekben a kitágult erekben pangó vérben trombus keletkezzen. Ez általában messze nem olyan veszélyes, mint ha a mély vénákban keletkezne a vérrög, bár szerencsétlen esetben a trombózis képes átterjedni a mély vénák irányába. A fájó, gyulladt, trombotizált felületes véna 1-2 hét alatt meggyógyul, ágynyugalmat sem igényel. Ennek ellenére ezeket a kitágult vénákat el kell távolíttatni, mert ha mélyvénás trombózist nem, krónikus vénás elégtelenséget is képesek okozni. Ugyanúgy meg tud barnulni a bőr, fekély keletkezhet rajta igen rossz gyógyhajlammal, bár csak lassan, sokszor egy-két évtized alatt. A súlyos végállapotot sokkal nehezebb kezelni, mint a kitágult vénákat, amiket manapság már egynapos beavatkozással, helyi érzéstelenítésben képesek eltávolítani. A láb visszeressége tehát korántsem csak esztétikai kérdés, nem érdemes halogatni a kezelését. Sajnos a köztudatban, de néha még az orvosok körében is tapasztalható, hogy a vénás betegségeket szépészeti kérdésként kezelik, elsősorban persze a felületes vénák esetében, noha olyan betegségekről van szó, amik elhanyagolva nagyon sok szenvedést okoznak a betegnek, rontják az életminőséget, valamint nagyon sok pénzébe kerülnek a társadalomnak. Orvoskollégáink hajlamosak átsiklani a más okból vizsgált páciensük visszerességén, mint ahogy nem lehetünk elégedettek azzal az aktivitással sem, ami a trombózist kapott betegek családtagjainak szűrése érdekében történik. Ez ügyben sokat léptünk előre, de fontos a népesség tudásának bővítése ezen a területen. Ebben segíthet ez a beszélgetés is.
NÉVJEGY
Belgyógyász angiológus.
Címzetes egyetemi tanár.
Osztályvezető főorvos a Pest megyei Flór Ferenc Kórházban.
Rendszeres magyar és angol nyelvű előadó az angiológia területén a Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen.
Előadó angiológiai tréningeken a Milánói Egyetemen.
A Szakmai Kollégium Angiológiai és Érsebészeti Tanácsának elnöke 2011-től.
Az Európai Vascularis Medicina Társaság főtitkára.
