A pedagógusok alapvetően önkéntesek, van, akinek nincs is ilyen irányú végzettsége. A szabadidejüket feláldozva hívják össze a diaszpóra tagjait annak érdekében, hogy magyar nyelvet tanuljanak. Óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy a szórványban élők meg tudják tartani a magyarságukat, az identitásukat.
Ez alkalommal tizennégy országból harmincan jöttek. Az intézet 140 vasárnapi iskolával tartja a kapcsolatot, ezek a világ legkülönbözőbb tájékain működnek és szolgálják ki a magyar diaszpórának a nyelvoktatással kapcsolatos igényeit. Dr. Muhari Nóra Washingtonból érkezett. Szeghalmon született, egy ösztöndíj vitte annak idején Amerikába, a szerelem marasztalta ott. Ügyvédként dolgozott addig, amíg a kisebbik fia, aki most hároméves, meg nem született. Úgy döntött, hogy amíg kicsik a gyerekek, főállású anyuka lesz, és önkéntesként elvállalta a vasárnapi iskola ovicsoportjának a vezetését. „Piros, fehér, zöld, ez a magyar föld – ezt tanítom meg nekik először, az arcomra és az ő arcukra festem a zászló színeit. Nagyon-nagyon fontos a kicsik oktatása, mert ott kezdődik el a magyar identitás. Az én csoportomban például alig beszélnek magyarul. Az a baj, főként a vegyes házasságoknál, hogy az iskola, a család nyelve az angol, és a magyar szülők nem mindig tudják otthon megtanítani a magyar ábécét, az olvasást, az irodalmat. Itt jövünk a képbe mi.”
MAGYAR ÁBÉCÉ
A szlovákiai Nagykaposon 2014-ben indítottak vasárnapi iskolát. Tizenöt-húsz fős csoportjaik vannak, a helyi Magyar Házban tartják a foglalkozásokat. Jakab Katalin az egyik tanár, aki egyébként hét közben a nagyszelmenci alapiskolában tanít alsósokat. „A szórványban élő magyar gyerekeknek tartjuk a foglalkozásainkat, mert egy nagyon elszlovákosodott környéken élünk, nincs magyar óvoda és iskola. Van történelem-, irodalomóra, kitérünk a jeles napokra, a nemzeti ünnepekre. Azzal a céllal csináljuk, hogy ne felejtsék el a nyelvet. Ezekben a szórványközösségekben a nagyszülők még mind magyarok, de a vegyes házasságoknál is igényt tartanak arra, hogy ne vesszen el a magyar abécé, tudjanak a gyerekek magyarul olvasni.”
Sydney-ben évtizedek óta működik magyar iskola. Négy osztályba jár 55 gyerek, van óvoda, iskola-előkészítő, alsó és felső tagozat. Harasta Emőkének óvónői és tanári végzettsége van, férjhez ment Ausztráliába. Hétvégenként mint önkéntes tanít a vasárnapi magyar iskolában. „Különleges a mi munkánk, mert nemcsak életkor szerint különbözők a gyerekek, hanem tudásszint szerint is. Van, aki azt is tudja, hogy »villás farkú fecskemadár«, mert otthon magyarul mesélnek neki, s van, aki azt sem érti, hogy »húzd alá a mondatot«. Harmadik, negyedik generációs gyerekeink is vannak, köztük olyanok, akik perfektül beszélik a magyart. Erre a nagyszülők, a szülők ügyeltek, generációkra visszamenően jártak a magyar iskolába, részt vettek a cserkészmozgalomban.”
ÉLŐ LEGYEN A NYELV
Revuczky Eszter Spanyolországban él. A férje kint szerzett diplomát, most közgazdászként tanít egy egyetemen. Madridból költöztek Barcelonába, ahol a fővárosi példa alapján Eszter létrehozta a Játékvár nevű intézményt. „Most a féléves kisfiammal vagyok otthon, és lassan két éve viszem a magyar programot, a magyar nyelvű órákat. Négytől tizenkét éves korig várjuk a kicsiket. Megpróbálunk elővenni minden olyan érdekes háttéranyagot, földrajzi, irodalmi, történelmi témát, amely az őshazához köthető. A gyerekek vegyes családokból érkeznek. Vannak olyanok, ahol mindkét szülő magyar, de kint élnek, és olyan kisgyerekünk is volt, akit örökbe fogadtak Magyarországról. Mindkét szülő spanyol, de úgy gondolták, lehetőséget adnak a kicsinek, hogy megtanulja a magyar nyelvet, megismerje a gyökereit. Hogy hol tud majd magyarul beszélni? Ezeknek a foglalkozásoknak az is a célja, hogy baráti közösségek alakuljanak ki a gyerekek körében, így egymás között tovább tudják használni a magyart. Ne az anyuka vagy az apuka titkos beszéde legyen az a fura nyelv, hanem élő maradjon.”
„Ezeknek az iskoláknak egyfelől módszertani segítségre, tankönyvekre, tananyagokra van szükségük, mert ezek az önkéntes pedagógusok nem is feltétlenül pedagógusok. Van, aki például mérnök – mondja Hammerstein Judit, a Balassi Intézet vezetője. – Ezért nagyon fontos feladatunk, hogy olyan tankönyveket fejlesszünk ki, amelyek tükrözik ezeknek a vasárnapi iskoláknak az igényeit, mert azt tapasztaltuk, hogy a hazai oktatási intézményekben használt tankönyvek ebben a közegben nem megfelelők. A Balassi Intézet ezen igények alapján hozta létre a Balassi-füzeteket. Ez egy tankönyvcsomag, amely nagyon játékosan, innovatív módon segít megtanulni, újratanulni vagy frissen tartani a magyar nyelvet. A tankönyvek nagyon népszerűek, immáron 45 ezer példányban adtuk ki őket, ingyenesen elérhetők. Ezenkívül bármilyen segítséget megadunk a diaszpóra iskoláinak, bármivel megkereshetnek bennünket, feladatlapokat állítunk össze, mert a gyerekek magyar nyelvi tudásszintje nagyon különböző.”
Az intézet ezenkívül továbbképzéseket tart, amelyek a magyar szakemberek számára is nagyon fontosak, hiszen ilyenkor szereznek közvetlen információkat a vasárnapi iskolák működéséről. Egy-egy ilyen alkalom tehát komoly tapasztalatcsere is.
MEG KELL BECSÜLNI
A tanulók számára kétféle ösztöndíjat kínálnak. Az egyik a Balassi Nyári Egyetem; ez rendkívül népszerű, ezen évente – az idei létszámbővítésnek köszönhetően – hatvanan tudnak részt venni. A másik típus a magyarságismereti ösztöndíj; ennek keretében kifejezetten a vasárnapi iskolákból kikerülő diákokat várnak képzésekre. Ez már egy komolyabb, egész évre szóló oktatás, amelynek az alapját a magyar nyelvi képzés jelenti, de a tanulók mellette még különféle kurzusokon vehetnek részt a magyarságismereten belül, irodalom, történelem, magyar művelődéstörténet témakörben. „A mi kapacitásunk is véges. Egy ilyen konferenciát harminc fő részére tudunk megszervezni, de itt is gondolunk a bővítésre – folytatja Hammerstein Judit. – Alapvetően az a célunk, hogy rotációval mindegyik vasárnapi iskolát elérjük, és a jelentkezők közül, ha nem most, akkor jövőre vagy a következő évben mindenki részt vehessen egy ilyen budapesti továbbképzésen. Nagyon fontos, hogy a magyar állam kifejezésre juttassa, mennyire nagyra becsüli ezt a tevékenységet.”
Borítófotó: Vasárnapi iskola Los Angelesben. Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczeg Anita meglátogatta a San Fernando-völgyi Református Egyház vasárnapi iskoláját
