A világ teljes lakosságának a kétharmada néhány évtized múlva váro-sok-ban él majd. A megbetegedések, a különböző sérülések komoly fenyegetést jelentenek ma és a jövőben is – írja a Guardian egyik cikke. Az urbanizáció tehát többek közt az egészségügyi rendszert is kihívás elé állítja. A tervezetlenül növekvő városokban pedig egymilliárd ember él zsúfolt és a fertőzések melegágyaként jellemzett slumokban vagy szegénytelepeken, a higiéniához és orvosi ellátáshoz való szegényes hozzáférésük miatt megnövekedett egészségügyi kockázatokkal. A fejlett világban maga a városi életstílus is problémák – elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, mentális megbetegedések – forrása.
NEGATÍV SPIRÁL
S miközben számos országban – így hazánkban is – az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés alapjog, e szolgáltatások igénybevételét sokak számára az anyagi lehetőségeik határozzák meg. Pedig szakértők úgy vélik: a kiegyenlítettebb egészségügyi szolgáltatások erősítik a társadalmi kohéziót és a gazdasági növekedést. Bár a fejlődő országok növelik az egészségügyi büdzsé arányát, az infrastruktúra és a személyzet mégsem tud lépést tartani a városi lakosok számának gyors bővülésével. Az érintett intézmények főleg városokban koncentrálódnak, ahol a képzett munkatársak hiánya gyakran drámai helyzeteket idéz elő. Talán a világon mindenhol komoly probléma a városok és a vidék közötti diszparitás: az orvosok általában visszautasítják a vidéki munkákat az alacsony fizetésre, a korlátozott karrierlehetőségekre és a kórházi berendezések rossz állapotára hivatkozva. Éppen emiatt – szintén egy Guardian-cikk szerint – a jövőben nő az önkéntes és a közösségi munka, valamint a magánápolás szerepe.
MÉRGEZŐ VEGYÜLETEK ÉS ZAJ
A lakó- és munkahelyi környezet számos, hatását hosszú távon kifejtő szennyező ágenst tartalmaz, ezért a különböző megbetegedések okaiként nehéz azonosítani ezeket – mondta a Figyelőnek Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet Környezet-egészségügyi Igazgatóságának a szaktanácsadója. Egy 2013-as nemzetközi becslés szerint Magyarországon az összes betegségteher mintegy 6 százaléka – a globális átlag fele – tulajdonítható környezeti kockázati tényezőknek. „A légszennyezés – amely a WHO szerint a globális halálozások nyolcadáért felelős – után a közúti közlekedés okozta környezeti zaj hat a leginkább. A szálló por elsődleges forrásává a válság éveiben a lakossági tüzelés lépett elő, de jelentős a közúti közlekedés és az illékony toxikus és daganatkeltő vegyületeket a levegőbe juttató illegális szemétégetés is” – magyarázza a szaktanácsadó. Számítások szerint a levegőminőség hosszú távú javítása a budapesti lakosság várható élettartamát hónapokkal is meghosszabbítaná, illetve közel ezer fővel kevesebben halnának meg. Míg a dohányzással összefüggő betegségek miatti halálozás csökken a fővárosban, nem elhanyagolható az extrém hőmérséklet egészségkockázata sem. A zajterhelés Budapest lakosainak a 60 százalékát érinti. „A zajos környezet rontja a komfortérzetünket, jelentős mértékben növeli a magas vérnyomás, a migrén és a gyomorfekély kockázatát, alvászavart idéz elő és rontja a gyermekek kognitív funkcióit” – fejtette ki Páldy Anna.
EGÉSZSÉGES VÁROSOK
És mégis: a városi lét nem szükségszerűen jelenti a szegényes egészségügyi állapotokat. A világ metropoliszaiban Indiától az USA-ig az országos átlagnál tovább élnek. Mindenhol népszerűsítik az egészségesebb városokat: a jobb infrastruktúrát, a zöldebb közlekedést és a jobb tervezést. Az Egészséges Városok programot 1987-ben hozta létre a WHO Európai Regionális Irodája. A magyar nyelvű szövetség 19 tagú – egy határon túli magyarlakta településsel. Európában már 1400 város csatlakozott a programhoz. Nagy Zsuzsanna, az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségének a titkára a Figyelő kérdésére elmondta: munkájuk során a WHO ötéves programjait követik. „Az utóbbi években a férfiak és a nők egészségére, valamint a gyermekkori elhízás megelőzésére koncentráltunk. A lényeg a szemléletváltás: az önkormányzatok tudnak – például forgalomkorlátozással – javítani a levegő minőségén. A teljes várostervezés náluk fut össze, amelyet az egészség szempontjainak kell vezérelnie” – fogalmazott. Magyarországról Győr, Pécs és Székesfehérvár teljesítette a projekt városi követelményeit, így teljes jogú tagjai az Európai Egészséges Városok Hálózatának.
KEMÉNY LÉPÉSEK, JÓ MEGOLDÁSOK
Az „egészséges város” koncepcióban a társadalmi kirekesztés csökkentését, az egészséges, aktív életet, a gyermekeket és időseket is középpontba állító biztonsági és környezeti intézkedéseket, illetve az egészséges várostervezést tűzik ki célul. A városi lakosság egészségfejlesztése számos tényezőtől függ, a vízminőség biztosításától a biztonságos utak tervezésén át a légszennyezés ellenőrzéséig. Jó néhány országban vezettek be szigorú dohányzást korlátozó intézkedéseket, amelyek általában sikeresek is, hiszen a dohányzás aránya zsugorodik. Több országban megadóztatják a cukros italokat az elhízás és a cukorbetegség visszaszorítására, az ételek sótartalmát a magas vérnyomás előfordulásának a mérséklése érdekében csökkentik, s a közlekedési szennyezés visszaszorítására a testmozgást és a kerékpárhasználatot ösztönzik, forgalmat korlátoznak.
MILYEN AZ ÉLHETŐ VÁROS?
Laurence Carmichael, a West of England Egyetem adjunktusa és a WHO Egészséges Városi Környezetek Központjának a vezetője azt mondja: míg a kevésbé fejlett országoknak világszerte olyan területek rendbetételével kell kezdeniük, mint a higiénia, a vízminőség és a csatornázás, a rendszereik hatékonyabbá válása után elkezdhetnek az élelmiszer-ellátási szisztémáikon és a zöldinfrastruktúrán gondolkodni, hogy a város minden korosztály számára élhető legyen. A minket körülvevő környezet az emberek választásait befolyásolja. Szakértők azt mondják: a valóban egészséges város minden lakója számára jól működik. Az egyenlőtlenség és a szegénység vizsgálata nélkül viszont nem lehet jó megoldásokat találni. Ahogy egy WHO-jelentés kiemelte: Nairobiban egy szegénytelepen élő gyereknek négyszer akkora esélye van arra, hogy nem éri meg az ötéves kort, mint egy a város másik pontján élő gyermeknek.
