A csaknem három éve tartó kastély- és várprogramnak immár kézzelfogható eredményei is vannak. A programért felelős vezetők szerint a turizmusösztönzés és a látogatószám emelése mellett fontos hozadéka a programnak a szellemi edukáció. „Célunk, hogy a történelmünket és kultúránkat modern, 21. századi módszerekkel mutassuk meg a nagyközönségnek Magyarország újjáépített, felújított várain, kastélyain keresztül” – mondta Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár és Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a Figyelőnek adott interjújában.
– A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram 2016-ban indult el. Mi az alapcélkitűzés és miből gazdálkodnak?
Tuzson Bence: Célunk, hogy 20-30 éven belül Európa egyik legélhetőbb országa legyünk, ehhez elengedhetetlen a kulturális és történelmi hagyományaink ápolása, a jó minőségű turisztikai célpontok megléte. Vannak komoly értékeink, amelyeket meg kell mutatni nagyközönségnek és a gyermekeinknek, olyan módon, hogy ők is továbbadhassák ezeket az értékeket. Mindezt úgy, hogy gazdaságos is legyen. Mindenekelőtt el kellett döntenünk, hogy mit szeretnénk megmutatni. A program azért jött létre, hogy szakmai, kulturális és történelmi szempontból kiválasszuk azokat a műemlék épületeket, amelyeket új tartalommal és funkcióval tölthetünk meg. Olyan kastélyok, várak felújításáról van szó, amelyek kifejezik a magyarságunkat, identitáserősítő értékük van. Ezeket felújítjuk, a maradványépületeket átalakítjuk és funkcióval látjuk el őket.
Virág Zsolt: A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram 2016 decemberében egy kormányhatározattal nyerte el végleges formáját, ekkor nevesítették a jelenlegi ütemben helyet kapó kizárólagos állami tulajdonú épületeket. Nemcsak ismert, már régebb óta turisztikai célt szolgáló kastélyok és várak szerepelnek a programban, hanem ez idáig kevésbé ismert, vagy az ország turisztikailag kevésbé kiaknázott területein lévő műemlékek vonzerővé fejlesztésére is sor kerül. Kiemelt cél, hogy ne csak az épületek felújítása, hanem az újjászületése, ne csupán a fizikai, hanem a szellemi rehabilitációja is megvalósuljon, emellett egy korszerű, XXI. századi, fenntartható műemlékhasználat valósuljon meg a kastélyokban, kúriákban, várakban.
T. B.: A teljes felújítási, megújítási program első ütemére 60 milliárd forintunk van, ebből 39 épület, 20 kastély és 19 vár újul meg, számításaink szerint 2021-ig. A most elkölthető összegből 40 milliárd forint EU-támogatás volt, míg 20 milliárd kormányzati forrás.
– Mi jellemzi ma Magyarországon az örökséggazdálkodást? Miben más ez most, mint 10 éve?
T. B.: Ebben nagy vita van, hogyan is kellene az örökségvédelmet ma kezelni, és máshogy is gondolkodunk most, mint a 10 évvel ezelőtti politika. Amit nagyon fontos leszögezni, hogy mi azt tartjuk: nem lehet a műemlékeket egy megmerevedett történelmi alkotásként őrizni. Akkor tudjuk átadni a gyerekeinknek a történelmi anekdotákat, akkor tudjuk megmutatni a korhű életmódot vagy következtetéseket levonni számukra a jelenre vonatkozóan, ha élő, interaktív bemutatási formát, modern, XXI. századi eszközöket használunk. Éppen ezért sokféle programmal, történeti várjátékokkal vagy például holografikus kivetítővel tesszük vonzóvá a várakba, kastélyokba érkezők látogatásait. Ha így teszünk, majdan a gyermekeink is tovább tudják adni mindazt a kulturális, történelmi értékcsomagot, amit ők kaptak. Ahogyan Kodály Zoltán fogalmazott: „A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
V. Zs.: Az örökséggazdálkodás bevételi oldala szempontjából történt egy paradigmaváltás, új hasznosítási modelleket alakítottunk ki 4-5 évvel ezelőtt, amelyeknek köszönhetően ma már másfél tucatnyi nyereséges vár és kastély található az országban, nemcsak a Balaton mellett, hanem az északkeleti és a délkeleti országrészekben is. A műemlék adottságaihoz igazodó módon és szellemiségüket tiszteletben tartva is lehetséges olyan szolgáltatáscsomagok kialakítása, amelyek hozzájárulnak az épület fenntartásához. Míg korábban leginkább a jegybevétel volt a legfontosabb bevételi forrás egy-egy múzeumnál, látogatóközpontnál, az új modell alapján például gasztronómiai élménypontként, csapatépítő tréning helyszíneként, céges rendezvényhelyszínként, filmforgatási helyszínként, történelmi levegőt hordozó kulturális közösségi térként is hasznosulhatnak ezek az épületek, valamint a már bevált, esküvőkhöz kapcsolódó szolgáltatások is új elemekkel bővülhetnek. Természetesen a program alapját továbbra is a hiteles levéltári adatokon nyugvó, de friss, XXI. századi bemutatási formában installált, élményalapú történeti kiállítások képezik, és elengedhetetlen a korszerű, XXI. századi vendégfogadás minden elemének a megteremtése, a kávézótól az ajándékbolton át a garantált történelmi programokig. A programnak vannak olyan védjegyei, amelyeket a helyszíneken alakítunk ki, ilyen a Gyermekvilág, a Legendárium, a Kertbirodalom, az Örökségpont vagy a Kihíváspont. Alapvetően cél, hogy ösztönözzük a kastélyok, várak látogatását, így elkészült egy olyan Kastély- és Várkártya, amelynek a lényege, hogy minél több helyszínen jár valaki, annál nagyobb kedvezményt kap a különböző szolgáltatások, a belépőjegy vagy a csemegetárban a barokk kori sütemény árából.
– A kastélyok, várak az örökséggazdálkodás különleges területét jelentik. Fő szabály szerint milyen funkciókat alakítanak ki az épületekben? Például kastélyszállót is terveznek egyes helyszíneken?
T. B.: Nem, a kastélyszálló funkciót meghagyjuk a magánkézben lévő ingatlanok számára, mi a nagyközönség felé szeretnénk nyitni, egyetlenegy vár vagy kastély látogathatóságát sem kívánjuk ilyen módon korlátozni.
Az állagmegóváson és az épületegyüttesek felújításán kívül fontosnak tartjuk a turistacsalogató infrastruktúra megteremtését a korábban romos és kihasználatlan műemlékekben. A kastélyok, valamint a kastélyparkok alkalmassá válnak a kikapcsolódásra és a feltöltődésre is a családok számára. Az üzemeltető parkolókat, szálláshelyeket hoz létre, gyermekprogramokat és múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervez. Az így újjászületett kastélyok, várak nemcsak szellemi mozgatórugói és jelképei lesznek az adott térségnek, hanem munkahely- és közösségteremtő erejük lesz, valamint a helyi gazdaságot erősítik.
A kultúra és nemzettudat átadása mellett a turisztikai célpontok bővítése is kiemelt cél, ami egyben a helyi közösségek összetartását is jelenti hosszú távon.
– Milyen fázisban van most a programok előrehaladása?
V. Zs.: A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram szakemberei alapos kutatómunkával készítették elő a fejlesztéseket. A régészeti, a restaurátori és a falszövetkutatások, az értékleltár-készítés, a levéltári, a tervtári, a köz- és a magángyűjteményekben végzett kutatások mellett az egykori birtokos családok leszármazottjaitól is értékes adatokat gyűjtöttünk. Ezzel párhuzamosan zajlott a pályázati folyamat, az engedélyezési és a kiviteli tervek elkészítése, a fejlesztési kreatív koncepciók megalkotása, valamint a kiállítási forgatókönyvek megírása, amely minden helyszínen egyedi, az adott épület fordulatos történetén alapul. Kilenc helyszínen, a bajnai Sándor–Metternich-kastélyban, a dégi Festetics-kastélyban, a majki Esterházy-kastélyban és kamalduli remeteségben, a nádasdladányi Nádasdy-kastélyban, a sümegi püspöki kastélyban, a tatai Esterházy-kastélyban, a füzérradványi Ká-rolyi-kastélyban, a mosonmagyaróvári várban és a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban már zajlik az építési munka, az első hét helyszínen már mintegy 40 százalékos a készültségi állapot. Ezen épületek felújítása az év végéig elkészül, megnyitásukra az új kiállítások berendezése után, jövőre kerül sor. Az egri vár építési munkái is hamarosan elindulnak.
– A 39 épület megújítása után mik a következő lépések, lesz második üteme a Nemzeti Kastélyprogramnak és Nemzeti Várprogramnak?
T. B.: Igen, terveink szerint 2021-től indulhat a második ütem, amelynek kidolgozása, előkészítése most zajlik. A várakat, kastélyokat, kúriákat, ahogyan eddig is, szakmai szempontok szerint kategorizáljuk. Három csoportot képzünk: az első csoportba kerülnek azok az épületek, amelyek a legjelentősebbek, és már turisztikai vonzerőként működnek, ugyanakkor egy új ütem szükséges a fejlesztésükhöz. A másodikba azok, amelyek kiváló turisztikai célponttá tehetők, a harmadikba pedig azok a helyszínek kerülnek, ahol az állagmegóvásra koncentrálunk, ilyen például romvárak egy része.
– Európában, a környező országokban milyen példák vannak? Jobban állunk ezen a téren?
T. B.: Egy időben az volt a tapasztalat, hogy például Szlovákiában korhű módon meg tudták őrizni a történelmi váraikat, amelynek természetesen történelmi okai is vannak, hiszen ezen terület legnagyobb részére már nem terjedt ki a török hódoltság. Ugyanakkor például a trencséni és a véglesi várat igen nagy mértékben újjáépítették.
V. Zs.: Különböző felújítások vannak a környező országokban is, ugyanakkor ilyen átfogó, összetett, láncokban gondolkodó, egységes szakmai elvek mentén zajló kastély- és vármegújítási program jelenleg csak Magyarországon fut.
– Mely felújításokat emelnék ki?
V. Zs.: A köztudatban ez idáig kevéssé ismert, ugyanakkor hamarosan az adott térség jelentős turisztikai vonzerejévé váló épületeket emelném ki, így a magyar–román határ mentén álló komlódtótfalui Becsky–Kossuth-kúriát, ahol a köznemesi életforma, a kúria falai között zajlott élet rétegeit, hétköznapjait és ünnepeit is bemutatjuk a látogatóknak az élménybe bevonó módon, a vármegyei nemesi életet övező színes anekdotákat is felidézve. A magyar–szlovák határhoz közeli, Aggtelektől nem messze álló szögligeti Szádvárban a romok konzerválása és értelmező kiegészítése után unikális módon egy rendezett ligetes romterület alakul majd ki, ahol okostelefonos applikációk segítségével ismerhetik meg a látogatók a vár több évszázados fordulatos történetét, a várak napirendjét, illetve azokat az alapvető kérdéseket, hogy honnan hozták ide a vizet és az élelmet. Ezek a különféle bemutatási módok mind azt a víziót szolgálják, amelyet az egész Nemzeti Kastély- és Nemzeti Várprogram jelmondatának választottunk, hogy bemutatásra kerüljön: „Múltunk, jelen időben”.
Tuzson Bence
47 éves, nős, 4 gyermek édesapja.
Jogi szakvizsgáját 2003-ban tette le, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett, 1999-ben.
A Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkári tisztségét 2018 óta tölti be.
Virág Zsolt
42 éves, nős, 2 gyermek édesapja.
2001-ben jogászként, 2006-ban pedig művészettörténészként végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Magyar Kastélylexikon-sorozat szerzője, számos kiemelt műemléki helyreállítás fejlesztője, projektmenedzsere, kiállításrendezője volt.
A Miniszterelnökség Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa 2016 óta
A püspöki palota tetején. tuzson bence és virág zsolt
Siroki vár. A legvadregényesebb sziklavár
edelényi kastélysziget. az impozáns épület a hazai barokk-rokokó építészet kiemelkedő alkotása
majk. A kamalduli remeteség és esterházy-kastély belső terei is régi pompájukban
Tiszadob. Az andrássy-kastély
a magyarországi historizáló építészet egyik legkarakteresebb épülete. A kommunizmus évei alatt gyermekotthon volt
