Válságkezelés lépésről lépésre

A magyar családok és nők helyzetéről nem az internetes alternatív valóság adja meg a pontos képet – többek között erről is beszélt a Figyelőnek Novák Katalin. A család- és ifjúságügyi államtitkár szerint eredményes  a kormányzat családpolitikája, a fiatal apákat pedig fantasztikusnak tartja.

– A Figyelő minapi, női konferen-ciáján többek között arról is beszélt, hogy a 21. század a nők évszázada lehet. Globálisan értette, vagy a magyar hölgyekre gondolt?

– Amikor a nőkről beszélek, akkor elsősorban a magyar nőkről szólok, tehát igen, úgy látom, hogy jelenkorunk a magyar hölgyek számára is a lehetőségek évszázada lesz.

– Nem mindenki osztja ezt az álláspontot: a világháló tele van olyan tartalmakkal, amelyek szerint Magyarországnál kevés rosszabb hely létezik a nők számára.

– Szerencsére az életünket nem az interneten és az ottani véleményvezérek világában éljük, bár sokan azért is szeretnek a világhálón böngészni, hogy olykor az alternatív valóságban is elmerüljenek. Amikor a kormány a nőkkel, illetve a családokkal kapcsolatos döntéseket hoz, akkor a valós magyar helyzetre és igényekre, hús-vér emberekre fókuszál, az ő problémáikra keres megoldásokat. Magyarország nemhogy a legrosszabb, sokkal inkább jó hely a hölgyek számára.

– Mik azok a sarokpontok, amelyek szintén az ön által emlegetett választási lehetőséget adják meg a hölgyek, illetve a családok számára? Hogy például egy magyar nő akkor és oly módon tudjon érvényesülni, amikor és ahogyan neki és a családjának is a legmegfelelőbb?

– Három pillért emelnék ki. Egyrészt a nőket támogató jogszabályi környezetet – persze a jogszabályokat ismerni kell és be is kell azokat tartatni. Másrészt lehetőséget adnak a különböző támogatások és szolgáltatások is, mint például a gyes vagy a gyed extra, a CSOK, a Munkahelyvédelmi akció vagy a bölcsődeépítési program és a Nők 40 – a sor hosszan folytatható. A mentalitás kérdése a harmadik pillér: egy olyan családközpontú gondolkodásmódról van szó, amely elfogadja és támogatja a személyes, illetve a családi döntéseket is. Minden élethelyzet eltérő, így sok döntés lehet egyformán helyes és legitim. Válassza valaki akár azt, hogy az egész életét a családjának szenteli, vagy azt, hogy a família mellett a munkaerőpiacon is szeretne érvényesülni. A családot tisztelő munkahelyekre és a munkát tisztelő családokra van szükség. Van még teendő, de azt látjuk, hogy egyre inkább elmozdulunk a családbarát gondolkodás irányába.

– A munkaadók családbarát címkézése mennyire segíti e folyamatot?

– A családbarát gondolkodás egy vállalat esetében komoly versenyelőnyt biztosító tényező lehet, főleg amiatt, hogy ma már a munkavállalók kifejezetten keresik az olyan cégeket, amelyek a családi élet sajátosságait is figyelembe veszik. Ez marketingszempontból is kifejezetten fontos tényező. A kérdés: mit is nevezünk családbarát munkahelynek? Attól, hogy valaki kap egy ilyen elismerést, még nem feltétlenül nevezhető családbarátnak. Ha például egy cég nyári napközit indít – ami egyébként fontos lépés –, ám egész évben figyelmen kívül hagyja a munkavállaló családi körülményeit, az a cég valójában nem nevezhető családbarátnak. A mentalitásban is szükség van egyfajta akadálymentesítésre, hogy a famíliával szembemenő, a családalapítást gátló tényezők általánosan szűnjenek meg.

– A Családok Budapesti Világkongresszusán Orbán Viktor miniszterelnök nagy ívű demográfiai csomagot jelentett be. Ennek mi volt az oka? Hiszen a mélypontot jelentő 2011-es 88 ezerrel szemben tavaly már 91 ezer gyermek született. Nem tartják ezt sikernek, vagy éppen ellenkezőleg, s a mostani csomaggal a folyamatokra akarnak ráerősíteni?

– 2018 a családok éve lesz. A családok védelmét, segítését 2010 óta a középpontban tartjuk, ennek meg is vannak az eredményei. Fontos, hogy ezek az eredmények hosszú távon is megmaradjanak, a magyar emberek megszokják, hogy komoly támogatásra számíthatnak. A célunk az, hogy segítsük a családokat az előttük álló döntések meghozatalában. Ha a fiatalok családot szeretnének alapítani vagy további gyermekeket vállalnának, akkor ennek ne legyen anyagi akadálya. Úgy látom, hogy 2010 óta sokat léptünk előre. Megdupláztuk a családok támogatására szánt összeget, a 2018-as költségvetés közel 2000 milliárdos összeggel számol a családpolitikát illetően. A GDP öt százaléka felé közelítünk, ez majdnem kétszerese a fejlett országok átlagának, Európa élmezőnyében vagyunk. Persze nem értünk még az út végére. Amikor Magyarország jó gazdasági teljesítménye lehetővé teszi – és erre sok példa volt az elmúlt időszakban –, mindig a családoknak adjuk a többletet. Gondoljon itt akár a rezsicsökkentésre, akár a devizahitelesek megsegítésére, akár a családi adókedvezmény emelésére. Az eredmény, hogy ma jobban élnek a magyar családok, és minden demográfiai mutató jó irányba mozdult az elmúlt években, a házasságkötések számának emelkedésétől kezdve a csecsemőhalandóság soha nem látott szintre való csökkenéséig.  

– Mik a program konkrét elemei?

– A most bejelentett családvédelmi programmal a megkezdett úton lépünk még egyet előre. A jövő évtől azokban a családokban, ahol az édesanyának diákhitele van, az első gyermekkel való várandósság harmadik hónapjában felfüggesztjük a törlesztést, a második gyermeknél – szintén a várandósság harmadik hónapjában – elengedjük a hiteltartozás felét, a harmadik vállalásakor pedig a teljes adósságot. A kormány a jövő évtől a családok jelzáloghitel-tartozásából is elenged egy-egy millió forintot a harmadik és további gyermek(ek) vállalása esetén. Újabb bölcsődefejlesztési programot is indítunk, a „diplomás gyed” időtartamát duplájára, egyről két évre emeljük, ezzel átlagosan 1,3 millió forinttal tudunk többet adni az érintett családoknak. Köldökzsinórprogramnak is nevezhetjük azt a két intézkedést, amellyel a nem Magyarország közigazgatási határain belül született gyermekek családját segítjük, hiszen számukra is elérhetővé tesszük az anyasági támogatást és a Babakötvényt.

– Kijöttek a mikrocenzus első adatai, amelyek többek között jelentős népességcsökkenést mutatnak az előző nagy népszámláláshoz képest. Ez a mínusz 134 ezer fő mit üzen a mindenkori kormányzat és a társadalom számára?

– Ezt az adatot máshonnan már ismerjük, a részletek lesznek igazán izgalmasak. Ha a gyermekvállalási kedv megtartja a jelenlegi dinamikus növekedési ütemét, akkor nincs okunk az aggodalomra.

– Mi lehet az oka annak, hogy miközben lassan négy évtizede ismert a probléma, valójában csak az utóbbi években vált markánsan a politikai gondolkodás és a közbeszéd részévé?

– A mi kormányunk őszinte az emberekkel, a demográfiai válságról való nyílt diskurzus pedig az őszinte helyzetkép része. Ezt aláhúzta az időközben súlyossá váló migrációs válság, amely rávilágított az európai problémákra és az azok mélyén lévő kérdésre is: az európai alacsony gyermekvállalási kedvre az a válasz, hogy betelepítünk sok bevándorlót? Vagy inkább nézzük meg, hogy miért nem születik annyi gyermek, amennyire valójában vágynak a fiatalok? Az különböztet meg minket a baloldali kormányoktól, hogy mi a családokban látjuk Magyarország jövőjét, hiszen erős családok nélkül nincs erős Magyarország sem. Ebben lényegesen eltér a gondolkodásmódunk a liberális, individualista megközelítéstől. Atomjaira hullott társadalom helyett közösségekre épülő, erős nemzetben gondolkodunk.

– Ha a családról esik szó, a legtöbbször anya-gyermek kontextusban történik. Spéder Zsolt tanulmányából tudjuk, hogy az apáknak is kemény kihívásokkal és elvárásokkal kell megküzdeniük: legyenek eleget otthon, de biztosítsák az anyagi hátteret is. Felróják nekik, hogy nincsenek jelen a családban, miközben biztos nem jókedvükben dolgoznak akár két-három munkahelyen is. Elindult már egy társadalmi párbeszéd erről, de a politika érzékeli-e a problémát? Várhatnak-e a magyar apák is egy „csomagot”?

– Nem tartom jó megoldásnak a felülről jövő társadalommérnökösködést”, azokat az előírásokat, hogy például az apáknak bizonyos időt kötelezően el kell tölteniük gyeden, gyesen. Az ő számukra is adott minden lehetőség. Fantasztikusnak tartom a mai fiatal édesapákat: kikövetelik a maguk helyét a gyermekek körül, az élet számos más olyan területén is, ahol korábban kevéssé voltak jelen. A mai fiatal férfiak többsége „jelen lévő” apa szeretne lenni, s nekünk erre az igényre kell válaszokat adnunk, így például ők is igénybe vehetik a családtámogatási rendszer különböző elemeit. Ezek közé tartozik például a gyed, a gyes, valamint a gyed extra. Megdupláztuk a gyermekek betegsége esetén járó szülői táppénz időtartamát, éppen azért, hogy az édesanya és az édesapa egyaránt otthon tudjon maradni a kicsivel. Ezt segíti az is, hogy 2012 óta mindkét szülő jogosult a gyermekenként járó évi két-két nap (három gyermek után 7 nap) fizetett pótszabadságra, ami korábban csak az egyiküknek, jellemzően az édesanyának járt. Ennek az lehet az egyik legnagyobb hozadéka, hogy a mostani gyermekek jelen lévő, aktív édesapák mellett nőhetnek fel.

Lippai Roland

 

Borítókép: Novák Katalin államtitkár. A kormány a valós magyar helyzetre és igényekre fókuszál (Bruzák Noémi/MTI)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink