Az ez év május–júniusában érettségi bizonyítványt szerzett csaknem 60 ezer diák közel kétharmada felvételizett is. Az összesen több mint 100 ezer felvételiző közül nagyjából 72 ezer sikerrel járt (az arányokról lásd az ábrákat). Az általunk megkérdezettek szerint jól látható a kedvező tendencia: a tíz legnépszerűbb BA- és BSc-képzés között a gépészmérnöki, a programtervező informatikusi, a gazdaságinformatikusi, valamint a turizmus-vendéglátással kapcsolatos is szerepel.
TERELGETÉS
„Persze nem lehet erőltetni az irányultságot, de látszik, hogy – részben a kormányzati kommunikációnak, részben a piaci szereplők tájékoztatásának köszönhetően – a családok megértették: van perspektíva ezeken a területeken. Továbbra is népszerűek a jogi és kommunikációs szakok, de végre a legkeresettebbek közé kerültek a hiányszakmák is” – fogalmazott a Figyelő kérdésére Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Egy magát megnevezni nem kívánó egyetemi oktató viszont emlékeztetett, hogy csak néhány éve csökkentette 30-40 százalékkal a kormányzat a gazdasági és kommunikációs szakokon az államilag finanszírozott férőhelyek számát, s akkor a gépészmérnöki képzések létszámkorlátja ugyanakkora maradt. „A nevezett szakokon akkor túljelentkezés volt, ma már ez egyáltalán nincs így” – kommentálta Horváth Zita. Azt mondja, nem valami felől szeretné a kormányzat terelni a diákokat, hanem valami felé. Inkább növelnék az érdeklődést azon területek iránt, amelyeken szakemberhiánnyal küzd az ország. A helyettes államtitkár szerint a kormányzat és a piac is jól kommunikálta, hogy tízezer informatikusra van szükség. Egyre inkább érvényesülnek e szándékok: néhány éven belül több mérnök, informatikus, műszaki szakember, természettudós, pedagógus és gyógypedagógus állhat munkába. Bár a változások kiteljesedését csak esztendők múltán lehet mérni, az idén ezek a területek benne vannak az első tíz mesterszinten legnépszerűbb szak között is.
MÉG MINDIG KÖNNYŰ BEJUTNI
A legmagasabb pontszámok – leszámítva a központilag szabályozott 41 szak ponthatárait – olyan államilag finanszírozott területeken voltak, mint többek között a gyógytornász-, a vegyészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a nemzetközi biztonsági és védelempolitikai vagy a keleti nyelvekkel és kultúrákkal kapcsolatos képzés. Számos műszaki és mérnöki területen nőtt a ponthatár a tavalyihoz képest, bár még mindig igaz, hogy néhány egyetem műszaki szakára akár közepes érettségivel is be lehet kerülni. Parragh László szerint a fiatalok bíznak a jelenleg jól teljesítő gazdaságban, látnak perspektívát ezekben a pályákban. Ugyanakkor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azt mondja, a műszaki területeken sok teendő van még. „Magyarországon – köszönhetően a GDP növekedésének, a befektetések és a foglalkoztatás bővülésének – a reáltudományokra van szükség. Egy termelő gazdaságban a jó műszaki, gazdasági, természettudományi és informatikai szakemberek számát kell növelni” – fejtette ki a szakember. A tendencia lassan változik, de a közgondolkodásban és a jogalkotásban is jól láthatók a módosult irányok. Az alapképzésben tapasztalható hiányosságok ugyanakkor még mindig gondot okoznak felsőfokú szinten is, ezért ezt a problémakört egyben kell kezelni – hívja fel újra a figyelmet Parragh László. Horváth Zita szerint persze a humán tudományterületeket vagy az alapkutatási szakokat sem szabad elhanyagolni, hiszen mindenre szükség van.
MEGÉRI DUÁLIS KÉPZÉSRE JÁRNI
A kormányzat és Parragh László is úgy véli, hogy a mérnökök félkezű óriások lennének középfokú végzettségű munkatársak nélkül, így erős középfokú szakképzésre is szükség van. Az MKIK egyik legfontosabb célkitűzése a kis- és középvállalkozások „helyzetbe hozása” és versenyképessé tétele, így annak érdekében, hogy szakember-utánpótlásukat támogassák, egy felsőoktatási szakkollégiumot működtetnek. Gazdasági szereplők, felsőoktatási intézmények vesznek részt az itt folyó munkában, s még az Emmi felsőoktatási államtitkára, Palkovics László is. Parragh szerint ahhoz, hogy még több villamos-, jármű-, mechatronikai és gépészmérnök legyen, nem elég növelni a férőhelyek számát vagy alacsonyabban meghúzni a ponthatárokat, hanem a fia-talokat (és a szüleiket) kell megfelelően megszólítani. Ebben fontos szerepe van a jó pályaorientációnak már általános iskolától, a felsőoktatási intézmények oktatási színvonalának, a gyakorlati helyeknek és a fiatalokat elérő kommunikációnak. A népszerűsítés egyik legfontosabb és legjobban működő húzóeleme maga a duális képzés (lásd az elmúlt évek statisztikáit a táblázatban). A felvételi során a diák egy pluszmeghallgatáson is részt vesz a kiválasztott cégnél. Ha felvételt nyer, ingyenes oktatásban és a cég részéről fizetésben részesül. A képzőhely állami normatívát kap, s a vállalat szempontjából is jó a helyzet: adókedvezményt és a későbbiekben egy a saját elvárásai szerint képzett munkaerőt kap. „Fontos, hogy hosszú távon erősödjön a duális képzés mind közép-, mind felsőfokon, amihez elengedhetetlen a megfelelő alapszintű oktatás is” – emeli ki Parragh László.
ÉLETPÁLYAMODELLEK
A helyettes államtitkár azt mondja, fontosnak tartják a diplomás pályakövető rendszer (DPR) kiépítését, míg Parragh László egy egységes, a NAV által kezelt életpálya-követésben gondolkodik. „Azt látjuk, hogy azok, akik egyetemet végeztek, előbb vagy utóbb el tudnak helyezkedni – emelte ki Horváth Zita. – Ezért fontos, hogy ideálisan a lakosság 30 százaléka végezzen felsőfokú tanulmányokat.” A pedagógusi életpályamodell már most hoz eredményeket: az új képzési rendszerben egyre többen látnak lehetőséget, ezt az ösztöndíjak is segítik. A ponthatár növekedése azt jelzi, hogy a rendszer kontraszelektivitása csökkent – magyarázza a helyettes államtitkár. Ősztől a pedagógusok és a gyógypedagógusok mellett a diplomás ápolókat képző szakokon tanulók is pluszösztöndíjat kaphatnak az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól.
Forrás: Oktatási Hivatal
