HYPE
Évről évre megjelenik az országok boldogsági rangsora. Európában hol a dánok, hol az izlandiak, hol a finnek vannak az élen, sarkukban a norvégokkal és a svédekkel. A legboldogabb gyerekeknek is a dánokat tartják, ott a legjobb fejek a szülők, nem ordítoznak naphosszat, nem fenyegetőznek, ha kettes lett a matekdolgozat. Az embernek valahogy mégsem a 18 fokos északi nyár vagy egy fjord jut az eszébe, amikor elképzeli vágyott boldogságának tökéletes helyszínét, hanem az olasz vagy a spanyol tengerpart, sangríával, proseccó-val, kenyérrel és olívával. Van itt valami ellentmondás, nemde?
IGAZI VILÁGSIKER: A HYGGE
Megismerhette az egész világ a skandináv életérzést, a hyggét – mondjuk úgy: meghittséget –, amelyet nagyon nehéz szavakkal leírni – mondják a szakértők. Aztán egyszer csak önálló életre kelt, túlnőtt önmagán, s piacképes, jól jövedelmező üzletággá vált.
Merthogy a hyggét leginkább a skandináv dizájn képes megteremteni a maga letisztult formáival, természethez közeli forma- és színvilágával, minimal stílusú bútoraival, gyertyatartóival és meleg takaróival. Ebben kétségtelenül kimagaslóan tehetségesek, mint ahogy a nemzetközi gasztronómia élvonalában is ott találjuk az északiakat.
A hygge a magazinok címlapjára került. Végre lett egy ígéretes receptje a boldogságnak, és ezt meg is lehet szerezni – sugallták. Gyönyörű albumok, filozófiai és életvezetési munkák jelentek meg minden nyelven, az emberek nagyobb lelkesedéssel vásárolták a skandináv könnyűipar termékeit, mert a hygge maga a boldogság. Lássuk be, zseniális, bár az IKEA ezt már évtizedek óta kínálja, csak a maga direkt módján. Itt viszont ártatlan szempilla-rebegtetéssel sikerült célba venni a fogyasztókat, akik észre sem vették, hogy a marketingguruk osztják a lapokat.
A VALÓSÁG AZÉRT MÁS
Az nem vitás, hogy magas életszínvonalon élnek ezeknek az országoknak a polgárai, de akik hosszabb időt eltöltenek köztük és erről blogolnak, egyöntetűen azt írják: az északiak meglehetősen zárkózottak, leplezik az érzelmeiket. Nem túl kedvesek, és nem vetik meg az alkoholt. Az idegenekkel szemben kifejezetten bizalmatlanok. A svédek a liftben is egyedül szeretnek utazni, s nem fordulhat elő, hogy átugranak a szomszédhoz kölcsönkérni egy csavarhúzót. A dánok lazábbak, de ott sem szokás idegenekkel szóba állni az utcán vagy a boltban. A kapcsolatteremtésnek két helyszíne elfogadott: a munkahely és az iskola. Ehhez képest a szexuális szabadosság senkinek sem szúr szemet, semmi kivetnivalót nem találnak az egy éjszakás kalandokban, nagy keletjük van a swinger cluboknak is. Azzal az információval sem gyakran találkozunk, hogy a dánoké a világ legnagyobb magán-adósságállománya, és rengeteg erdőt irtottak ki a sertéstenyésztés miatt.
Dán kutatók is látták az ellentmondásokat. Azt találták, hogy a mainstream médiában közhelyszerűen ismételgetett északi boldogságnak jól látható árnyoldalai is vannak. Amikor feltették a kérdéseiket dán, izlandi, angol és katalán válaszadóknak, kiderült: a dél-európai emberek mentális állapota jobb, mint az északiaké. Arra várták a választ, mennyire érezte jól magát a megkérdezett az elmúlt hetekben. Mennyire volt nyugodt, optimista, energikus. Ebben az állapotban képes ugyanis az ember tisztán gondolkodni és jól kezelni a problémáit. A kutatók azt tapasztalták: a katalánok mentális jólléte lényegesen stabilabb, magasabb szintű, mint az északiaké. A világszerte publikált boldogságot mérő rangsorok módszertana tízes skálát vesz alapul, melynek végpontjai a válaszadó számára a legrosszabb és a legjobb élet, ezen kell elhelyeznie magát. A dán kutatók azt mondják, ez így túl szimpla, mert a méréseket erősen befolyásolják a gazdasági tényezők, viszont ez nem ad reális képet a valós helyzetről.
A PÉNZ NEM MINDEN
A felmérés ugyanis azt mutatta, hogy míg az életértékelés arányosan nő a jövedelemmel, és az érzelmi jóllét – az egyén szubjektív megélése – csak egy bizonyos pontig emelkedik. Ha az emberek egy adott gazdasági küszöb alatt élnek, nagyobb valószínűséggel érzik magukat rosszabbul, és életminőségük szintjét alacsonyra értékelik. A gazdasági küszöb fölött élők életértékelései javulnak ugyan a bevételeik növekedésével, de a mentális jóllétük nem. Tehát a magas életszínvonal senkit sem tesz minden kétséget kizáróan boldoggá.
Egy 2018-as skandináv tanulmány szerint a norvég és a svéd fiatalok egyre nagyobb számban minősítik küzdelmesnek és szenvedéssel telinek az életüket, ez elsősorban a lányokra jellemző. Az ifjak mentális állapota az egész északi régióban aggasztóan rosszabbodik, erősen jelen van a stressz, a depresszió, az önbántalmazás, s mindennek a következményeként a sor végén ott áll az antidepresszánsok fogyasztása. Az elmúlt öt évben negyven százalékkal emelkedett azoknak a norvég fiataloknak a száma, akik mentális problémákkal küzdenek, míg Dániában közel húszszázalékos a bővülés. A tavalyi boldogság-világranglistán Finnország került az élre, miközben minden harmadik 18–24 éves elhalálozott fiatal önkezével vetett véget az életének a hivatalos adatok szerint. A felsoroltak tehát messze nem egy felhőtlenül boldog társadalom képét rajzolják meg.
A Bloomberg friss, 2019-es egészségranglistája is azt mutatja, hogy a boldogság nem feltétlenül a skandináv régióban lakozik. 169 országot soroltak be, rengeteg szempontot figyelembe véve, és az első helyre Spanyolország, a másodikra Olaszország került. Az európai népek között a spanyolok várható élettartama a legmagasabb, 2040-ben már 86 évre nő a prognózis szerint. Úgy fest tehát, hogy a mediterrán környezet, az emberek viszonya az élethez, a kiváló alapanyagok nagymértékben hozzájárulnak a fizikai és a mentális jólléthez, mindenféle marketing nélkül.
