Ezekben a napokban kezdődhet meg az aláírásgyűjtés, miután a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) március végén jóváhagyta az alábbi kérdést: Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy módosítsa a Városligeti építési szabályzatot, hogy a Városliget közpark megengedett legkisebb zöld területe 70 százalék legyen?” Moldován László LMP-s önkormányzati képviselő eredetileg három kérdést adott be, ezek közül kettőt elmeszelt a bizottság. A bennfentesek szerint magát a beadvány megfogalmazóját is meglephette az FVB döntése, legalábbis eddig túl sok előkészületet nem tettek, hogy elindíthassák az aláírásgyűjtést. Persze külső támogatásban nem lesz
hiány. Moldovánék többek között a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace segítségére is számítanak. Minden bizonnyal az ellenzéki pártok is felsorakoznak. Ám a Momentum Mozgalom nem áll be ebbe a sorba. Ez már csak azért is elgondolkodtató, mert ma ennek a mozgalomnak van a legnagyobb tapasztalata, már ami az aláírásgyűjtést illeti. Sőt, egy olyan sikert is elkönyvelhetett, amelyet gyakorlatilag egyetlen ellenzéki párt sem mondhat el magáról: meghátrálásra bírta a kormányt, mégpedig nem egy hétköznapi ügyben. Az olimpiai pályázat visszavonása végül is „álomgyilkosnak” nevezett akciójuk egyenes következménye volt. Több liberális médium az újabb népszavazás megpendítésekor megint álomgyilkosságot vizionált, de mint az egyik neve elhallgatását kérő momentumos aktivista lapunknak elmondta, ehhez már nem kívánnak asszisztálni sem. Mégpedig abból az egyszerű megfontolásból, hogy szerintük ez a kérdés már nem ütné meg a választópolgárok ingerküszöbét. És ehhez az álláspontjukhoz akkor is tartani fogják magukat, ha az ellenzéki oldalról ezért majd kapnak hideget-meleget.
PLUSZ ÖT SZÁZALÉK
Szóval jelenleg számháború zajlik a 150 ezer aláírás ügyében is. A másik szám, amely már a kezdetektől heves vitákat vált ki, a 65 százalékos zöld terület. A Budapest legnépszerűbb parkjának a felújítására létrehozott Városliget Zrt. váltig állítja, hogy terveik szerint 60-ról 65 százalékra nő ennek aránya, de ezt a ligetvédők minduntalan kétségbe vonják. Azzal érvelnek: ha növekszik a liget beépítettsége, a zöld terület csak csökkenhet. És különben sem elégednének meg ennyivel. Emelik a tétet: egy népszavazáson 70 százalékot követelnek majd. És amennyiben meglesz a 150 ezer aláírás, jöhet a következő kérdés, az újabb számháború: érvényes lesz-e a népszavazás? Úgy tűnik, a befektető egyelőre nem különösebben aggódik, hogy emiatt dugába dőlhet a beruházás. Az Ipsos közvélemény-kutatónak a Városliget Zrt. megbízásából elkészített felmérése szerint a fővárosiak és a ligetbe járók 69 százaléka támogatja a projektet. (Igaz, ezt a mérést időszerű lenne frissíteni, mert tavaly tavasszal készült.) A Városliget Zrt. vezetőinek pillanatnyi nyugalmát sejteti, hogy nem siettetik különösebben a beruházást, azaz nem akarják kész helyzet elé állítani a szavazókat. A Magyar Zene Házának építése jóval később, valamikor az év második felében kezdődik. Sághi Attila, a társaság műszaki igazgatója azt közölte, hogy a kivitelezőt tárgyalásos eljárásban választják ki, mert a közbeszerzési pályázatra benyújtott árak jócskán meghaladták az eredetileg tervezett összeget. Magyarán inkább a pénz számít, nem annyira az idő. Az Új Nemzeti Galéria építési engedélyének a kiadása júniusra várható, nagyjából arra az időpontra, amikor befejeződik a szép emlékű Petőfi Csarnok lebontása.
CIVILCUNAMI
„A népszavazás alapjog. Ha az emberek úgy döntenek, hogy népszavazást akarnak, nyilván lesz is, és az eredménye mindenkire nézve kötelező – mondta lapunknak Persányi Miklós, a projekt kert- és tájépítészetért felelős miniszteri biztosa, aki főállásban a Városligetben található Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. – Nyilván lehetne vitatkozni arról, hogy pontosan miről is szól a beadott kérdés, és még inkább arról, hogy a beadott kérdés ismeretében mennyire alkalmas és szakszerű módja a vélemény kifejezésének a népszavazás. A 2016 őszén elindított Liget Park Fórumokra mindenesetre nem kevesebb mint 144 civil szervezetet hívtunk meg, maga a parktervezést végző Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda pedig összesen 60 szervezet részvételével 16 alkalommal tartott részletes, tematikus egyeztetést. A párbeszéd során végül 118 szervezet, intézmény és közösség képviselői fogalmaztak meg észrevételeket, javaslatokat, összesen 558-at. Mindössze 57 olyan akadt, amelyet nem lehetett elfogadni a tervezés kapcsán – ez annyit jelent, hogy a javaslatok kilencven százalékát beépíti terveibe a Garten Studio. Ők is, én is azon dolgozunk, hogy minél szebb és minél zöldebb legyen a liget.” Megkérdeztük, szerinte mennyiben szakmai alapon tiltakoznak a ligetvédők. „A tiltakozásokban nyilván változó arányban keverednek szakmai és politikai elemek. Magam a parkkal kapcsolatos, tényeken alapuló szakmai vitákat gondolom inkább hasznosnak, ezért is hívtam létre rögtön kinevezésem után a Liget Park Fórumot, amely az idén is folytatódik” – így Persányi, aki amúgy korábban a Medgyessy-, majd az első és második Gyurcsány-kormány környezetvédelmi és vízügyi minisztere volt. Ám az, hogy most elvállalta a miniszteri biztosi posztot, arra utalhat, hogy a Városliget parkjának szakmai ügyeit, illetve a környezetvédelmet előbbre tartja a politikánál.
