Ha minden beoltott gyermek meghalna, az sem érné el az illetékesek ingerküszöbét – legalábbis így vélekednek az oltásellenes szülők. A helyzet esetükben meglehetősen paradox, hiszen mindig elfelejtik, hogy ők maguk is be vannak oltva különböző kórok ellen. A vakcinák beadásától való elhatárolódás mindaddig csak néhány „alternatív” szülő félreértett missziója, míg a szomszédos országokban fel nem üti a fejét egy járványos betegség. Mivel ezek ritkán állnak meg a határoknál, bárhová begyűrűzhetnek, ahol nem elégséges a lakosság átoltottsága. Így jelent meg Magyarországon is a súlyos romániai kanyarójárvány, amelyről azt is érdemes tudni, hogy már egy éve több európai országban is szedi áldozatait. A legsúlyosabb helyzet Olaszországban és Romániában állt elő. Az esetek többségében olyan területekre koncentrálódott a kór, ahol az immunizálás különösen alacsony szintű. A szakértők úgy látják, hogy ahol a gyermekek átoltottsága kanyaró és szamárköhögés esetén nem éri el a 95 százalékot, ott a járványok kitörésével is számolni kell. A torokgyík, a mumpsz, a gyermekbénulás, illetve a rózsahimlő esetében 80–86 százalék a kritikus immunitási arány, a HIV-nél ennél valamivel alacsonyabb az érték. A lakosság immunizálásában Magyarországnak igen nagy hagyományai vannak. A kötelező védőoltásoknak köszönhetően minimális a megbetegedések száma, a klasszikus fertőző betegségek tekintetében járvány kitörésére pedig nem kell számítani. A három hónapnál hosszabb ideig itt tartózkodó külföldi gyermekekre is a hazai szabályozás érvényes: a magyar oltási naptár és életkoruk szerint kell megkapniuk a védőoltásokat.
MI BAJUK A SZÜLŐKNEK?
A szülői aggodalmak általában az oltások tisztaságát firtatják, amiért főleg a különböző áltudományos portálokon megjelent cikkek okolhatók. E fórumok szerint összefüggés mutatható ki a vakcinázás és az autizmus, illetve a hirtelen halálesetek között. Ezeknek a szülőknek megrendült a bizalma az orvosokban és a gyógyszergyártókban, tízezrek tagadják meg világszerte gyermekük beoltását. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kanyaró az utóbbi években Európa-szerte 35 gyermek halálát okozta úgy, hogy megelőzhető betegségről van szó. A vakcinaellenes szülők azt sem értik meg, hogy a súlyos gyermekbetegségekkel éppen a védőoltásoknak köszönhetően sikerült leszámolni. Arról nem is beszélve, hogy amerikai számítások szerint egy oltásra költött dollár 2–27 dollár egészségügyi megtakarítást is hoz.
LESÚJT A TÖRVÉNY SZIGORA
Néhány európai ország – és Ausztrália – döntéshozóinak elegük lett abból, hogy a különböző szülőcsoportok szembemennek a kötelező védőoltásokkal, így komolyabb retorziókat helyeztek kilátásba. Például az ausztrál hatóságok nem engedik iskolába a vakcinát elutasítók gyermekeit, az e mellé kiszabott pénzbírság pedig a 30 ezer dollárt is elérheti. Mindez markáns változást mutat az oltásellenes csoportokkal szemben korábban tanúsított elnéző magatartásban, ám határozott állásfoglalás a mellett is, hogy megállítsák az egyszer már leküzdött járványos, halálos kockázatú betegségek – mint a kanyaró vagy a szamárköhögés – újbóli elterjedését. Az olasz parlament ez év júliusának végén nagy többséggel fogadta el azt a törvényt, amely 16 éves korig szabályozza az oltási kötelezettséget. E szerint tíz betegség ellen kell vakcinát kapniuk a gyerekeknek; többek között a diftéria, a tetanusz, a kanyaró, a mumpsz, a rubeola elleni oltásról van szó, az eredeti listáról viszont lekerült a meningococcus B és C típusa. Emellett a szülőknek a gyerekük iskolába lépése előtt ötszáz eurós büntetés terhe mellett igazolniuk kell az oltottságot. A szigorítást hangos tiltakozás övezte, az oltásellenesek egyenesen a fasizmus visszatérését látták az intézkedésben. A szigor immár Németországban is a mindennapok része, hiszen ez év júniusa óta törvény kötelezi az óvodák ügyintézőit, hogy jelentsék azokat a szülőket, akik elutasítják a vakcinákkal kapcsolatos orvosi tanácsadást. Ők bizony 2500 eurós bírsággal is számolhatnak. A 2015-ös adatok szerint a német gyerekek 96 százaléka megkapta a kanyaró elleni első oltást, ám a másodikat négy százalékkal kevesebben, ez pedig már komoly kockázattal jár. Néhány hónapja, Essenben elhunyt egy 37 éves nő kanyarófertőzés miatt, s az idén eddig már 410 megbetegedést regisztráltak. A Robert Koch Intézet tanulmánya szerint a fiatal felnőttek esetében azért jelentős a kockázat, mert a 30 év alattiak csak az első oltást kapták meg, ugyanakkor a teljes immunitáshoz kettő szükséges. Romániában a tavaly kezdődött – eddig 8500 megbetegedést kiváltó és 32 halálos áldozatot követelő – kanyarójárvány miatt dolgoztak ki törvényt a hasonló válságok megelőzésére. A parlamenti elfogadásra váró törvénytervezet szerint oltási igazolást kell csatolni az oktatási intézménybe történő beiratkozásnál, vagy háziorvosi igazolást arról, ha valamely vakcina beadása ellenjavallt.
USA: VAN MENTESSÉG
Az Egyesült Államokban mind az ötven államnak saját szabályozása van, de szinte mindegyikben létezik a vallási, filozófiai meggyőződésből kérhető mentesség intézménye is. A kivétel Mississippi, Kalifornia és Nyugat-Virginia állam: e helyeken a legszigorúbbak a vakcinázási törvények, mentesség, kibújási lehetőség nincsen, viszont itt az is megfigyelhető, hogy a szülők ismerik és megértik az átoltottság közegészségügyi előnyeit.
GRAFFITIVEL AZ OLTÁSOK ELLEN
Franciaországban a jövő esztendőtől az eddigi három helyett tizenegy kötelező védőoltással kell számolniuk a szülőknek, ugyanis Pasteur hazájában – a szkepticizmus eredményeként is – komoly gondokat okoz az alacsony átoltottsági szint. A francia szabályozás jelenleg három vakcinát – diftéria, tetanusz, polio – biztosít a kétévesnél fiatalabbak számára. A kormány javaslata kiterjesztené ezt a listát nyolc további oltóanyagra – köztük a hepatitis B, a szamárköhögés és a kanyaró ellenire is –, amelyet korábban csak ajánlottak. Az oltásellenesek graffitikkel tiltakoznak, még Marine Le Pen is hangot adott ellenvéleményének. A diftéria és a tetanusz vakcinázási aránya a franciáknál a legnagyobb az OECD szerint, de a kanyaróra vonatkozó immunizálás elmarad a kívánatostól, pedig 2008 és 2016 között közel 25 ezer ilyen esetet jelentettek úgy, hogy tíz ember bele is halt a betegségbe.
BIZALOMHIÁNY
Európában Franciaországban, Olaszországban és Bosznia-Hercegovinában bizalmatlanok leginkább az emberek az oltások fontossága és biztonságossága tekintetében – legalábbis ezt állítja egy tavaly publikált globális, 67 országban vizsgálódó, az oltóanyagok biztonságát érintő felmérés. A tízes rangsorban a további sorrend: Oroszország, Ukrajna, Görögország, Örményország, Szlovénia, Japán és Mongólia. Érdekes módon a háttérben egyáltalán nem a vallási összeegyeztethetetlenség áll, sőt az iskolázottság szintje sem befolyásolta a bizalmi szintet. Az oltást elutasítók jellemzően kiváló egészségügyi rendszerű országokban élnek, ezzel szemben az afrikai államokban élő megkérdezettek fontosnak ítélték a gyermekek beoltását.
AKTÍV HAZAI CSOPORT
A vakcinákkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek Franciaországban és az USA-ban már évtizedek óta jelen vannak. A közösségi média is sokat „segített” abban, hogy ezek a teóriák szélesebb közönséget érjenek el. Egy amerikai tanulmány szerint az ottani, oltás alóli mentességet kérő szülők arra hivatkoznak, hogy ők gyermekük legjobb „szakértői”. Nem fogadják el a valódi szakértők érveit arra vonatkozólag, hogy a vakcinák okozta károsodásnak nagyon kicsi az esélye. Nem átlagos életmódot folytatnak, bioélelmiszereket fogyasztanak, hajlamosak kerülni a glutént és a tejtermékeket. De nézzük, hogy mi a helyzet itthon. A hazai oltáskritikus Facebook-csoport bő hatezer főt számlál. Pár hete tették közzé egy oltás alóli mentességet kérő beadványukat, amellyel Székely László ombudsmanhoz fordultak. Ő viszont arról tájékoztatta őket, hogy a tudományos igazságok kérdésében állást foglalni csak maga a tudomány lehet kompetens, a tudományos igazságok, szakkérdések eldöntésére a tudomány és nem a jogvédelem képviselői hivatottak. Ezért az orvosi eljárások, beavatkozások szakszerűségének a megítélésével kapcsolatban nincs lehetősége vizsgálatot folytatni.
Borítófotó: Getty Images Hungary