Összesen 10,7 millió nő hunyt el világszerte a terhesség vagy a szülés alatt kialakuló súlyos vérzés, kardiológiai betegségek, mérgezés, valamint trombózis következtében 1990 és 2015 között. Ennek ellenére az anyai halálozások száma folyamatos csökkenést mutat: míg huszonhét évvel ezelőtt 532 000, addig 2015-ben már csak 303 000 édesanya elhunytát regisztrálták. A fogalom alatt egyébként azokat az eseteket értjük, amelyek a várandósság alatt vagy a szülést követő negyvenkét napon belül történnek.
LÉTEZŐ PROBLÉMA
A szülés medikalizációjának a kezdetét a XVII. századra datálják. Ez akkor annyit jelentett, hogy a világrajövetelek során már használtak fogót. Ennek ellenére egészen Semmelweis Ignác felfedezéséig, sőt, még az 1800-as évek végén is veszélyesebb volt kórházban szülni, mint otthoni körülmények között. Talán ez a magyarázata annak, hogy a XIX–XX. század fordulóján is a világrajöveteleknek csupán öt százaléka zajlott gyógyintézményben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ez az arány hetven év alatt gyökeresen megváltozott, így 1970-re a születéseknek már a kilencvenkilenc százaléka kórházi körülmények között történt, ám csak a világ fejlett országaiban. A negyvenes évektől azáltal, hogy általánossá vált a terhesgondozás és a kórházi szülés, anyák és gyermekek százezrei menekültek meg.
Ha országokra lebontva vizsgáljuk a statisztikákat, tíz esztendővel ezelőtt a szülés és a születés Bulgáriában, Romániában, valamint a balti államokban járt a legtöbb halálesettel, míg Finnországban a legkevesebbel. Emellett az anyai halálozások száma Csehországban és Luxemburgban meglepően nagy volt. Ugyanebben a témában tavaly a WHO (Egészségügyi Világszervezet) készített összeállítást, amely szintén megállapította, hogy bár világszerte előrelépés történt az anyai mortalitás csökkentésében, a probléma továbbra is markánsan jelen van. A volt szocialista országok közül a lengyelek állnak a legjobban, ahol három anyai halálozás esik százezer élveszületésre. Az ország ezzel Ausztriával kerül egy szintre, ahol európai viszonylatban a legjobbak az egészségügyi mutatók. Százezer élveszületésre hat anyai halálozás jut Szlovákiában, amivel megelőzik Franciaországot és egy szintre kerülnek Németországgal.
Ehhez képest nálunk tizenöt nő huny el erre a számra vetítve (Szerbiában hasonló a helyzet), s megelőz minket sok más ország mellett Kazahsztán és Bosznia-Hercegovina is.
MIK AZ OKOK?
Ez év nyarán a Medicalonline nevű szakportál részletes elemzést közölt az anyai halálozás okairól. A bemutatott két tanulmány alapján megállapítható, hogy az északi országokban a legkisebb az ilyen esetek száma a világon, amit elsősorban annak tulajdonítanak, hogy a terhesgondozás mindenki részére térítésmentesen elérhető, kiváló hatásfokkal ismerik fel a nagy kockázatú terhességeket, illetve akadály nélkül biztosított a sürgősségi szülészeti ellátás.
Azonban az ismertetett adatok is alátámasztják, hogy még a nagyon magas színvonalú egészségügyi ellátás ellenére is az anyai halálozás aránya átlagosan 7,2 minden százezer lakosra vetítve az észak-
európai államokban. A leggyakoribb okok – mint már szó volt róla – a kardiológiai betegségek, a preeclampsia, vagyis a terhességi mérgezés, valamint az öngyilkosság. Ezeket elemezve az összes eset körülbelül harmadában sikerült azonosítani olyan körülményt, amelyben az ellátás javítása potenciálisan megelőzhette volna a fatális kimeneteleket. Ahol szignifikáns eredmények érhetők el az egészségügyi szolgáltatások javításával, az a terhességi mérgezés és a trombózissal összefüggő esetek mielőbbi felismerése és kezelése. A preeclampsia egyébként egy több szervet érintő betegség, amelynek oka ismeretlen. Az összes terhesség öt-hét százalékát érinti, és – ahogyan azt a friss statisztikai adatok is alátámasztják – mind az anyai, mind a magzati morbiditás és mortalitás jelentős részéért tehető felelőssé.
GLOBÁLIS KEZDEMÉNYEZÉS
Az általános problémát felismerve elindult egy MSD az anyákért nevű globális kezdeményezés, amely világszerte az anyai halálozások számának a csökkentését tűzte ki célul. Magyarország is csatlakozott a mozgalomhoz, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MSD Pharma gyógyszeripari vállalattal együttműködve indít el itthon. Sőt, kiterjesztik a határon túli magyarokra, elsősorban az Erdélyben és Kárpátalján élőkre, mert ezeken a területeken jellemzően rosszabbak az egészségügyi mutatók. Naveen Rao, az MSD az anyákért program vezetője szerint az olyan fontos problémák esetében, mint az anyai mortalitás, a civil, a kormányzati és a magánszférának együtt kell fellépnie, ezért külön üdvözölte, hogy a humántárca nyitott volt a kooperációra. Eredményként könyvelte el, hogy az elmúlt években csökkent Magyarországon az ilyen esetek száma, ugyanakkor szerinte nem szabad abbahagyni a munkát, hiszen vannak olyan területei az országnak, ahol igen nagy szükség van a segítségre e téren. Az itthoni megvalósítás finanszírozását a vállalat állja, a programra pedig összesen ötszázmillió dollárt szánnak, amelyre a részt vevő országok civil szervezetei pályázhatnak kidolgozott tervekkel és megoldási javaslatokkal. A 2011-es indulás óta egyébként harminc országban hetvenöt szervezet csatlakozott a projekthez, így több mint hatmillió anyát értek el eddig. A kezdeményezés itthoni fővédnöke Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, aki a bejelentéskor elmondta: évente négy-öt nő hal bele hazánkban a szülésbe, ami „nem tűnik soknak”, de akkor sem elfogadható, hogy „valaki az élet átadásába hal bele”.
