Relativizálhatjuk azzal a témát, hogy az ember mindig használt pótszereket, de arra vajon van-e pontos válasz, milyen következményekkel jár a kedélyjavítók – mint a Xanax – szedése? Sok sztár – Heath Ledger, -Michael Jackson, Amy Winehouse, Whitney Houston – halálában is szerepet játszott, a névtelen áldozatokat viszont csak a családjuk gyászolja.
A szorongáscsökkentők fogyasztása bő fél évszázados múltra tekint vissza Amerikában, a hidegháború idején – ahogy a New York magazin egy régebbi cikke fogalmazott – szinte hazafias cselekedet volt nyugtatót szedni. Nagy port vert fel Andrea Tone könyve, A szorongás kora, melyben azt írja, hogy ezek a szerek lehetővé tették az amerikaiak számára, hogy kezeljék a modernitás stresszét, miközben „nemcsak elvégzik a munkájukat és jó fizetést kapnak, hanem a társadalomban is szerepet vállalnak: döntéseket hoznak és feladatokat töltenek be, miközben fenntartják a bizalmat és a kontrollt”. A hatvanas-hetvenes évek anyaga a Valium volt, az első igazán nagy profitot termelő készítmény, ezt követte a hetvenes évek találmánya, a Prozac, amely a dicstelen legnépszerűbb nyugtató címet nyerte el, és 54 millió ember szedte világszerte. A Xanaxot 1981-ben fejlesztették ki; egészen más hatást gyakorolt a közérzetre, mint elődei, nem váltak zombikká a fogyasztók. A Xanax hatóanyaga az alprazolám – egy triazolo-benzodiazepin típusú vegyület –, amelyet a Valium (diazepám) alternatívájaként hoztak forgalomba, szorongás, a pánikrohamok és a depresszióval kapcsolatos problémák kezelésére. Úgy működik, hogy befolyásolja az agy működését, növeli az örömérzést, csökkenti a stresszt és a szorongást, ellazít. Egy előírt adag hatása 5–12 óráig tarthat, de a gyógyszer négy-öt nap alatt ürül ki a szervezetből.
FIATAL FOGYASZTÓK
Tanulmányok szerint Amerikában a depresszió több mint kétszeresére nőtt a lakosság körében 1991 és 2001 között, az elmúlt 15 évben további 65 százalékkal. A nyugtatót jellemzően fehér nők szedik, sokkal kisebb az arány a feketék, a spanyol ajkúak és az ázsiaiak között. A férfiak a szexuális mellékhatásoktól tartanak, konkrétan a potenciazavaroktól, ezért óvatosabbak ezekkel a szerekkel.
Egy tavalyi mérés szerint a briteknél a tinédzserek több kábítószert használnak, mint más korcsoportok, a 16–19 éves korosztály 16,5 százaléka, a 20–24 évesek 21,2 százaléka fogyasztott drogot. Bár a kábítószer-használat évről évre csökken, életveszélyes tendencia jelent meg a Xanax szedése formájában – hívták fel a figyelmet orvosok. Nagy-Britannia a második legnagyobb piaca ennek a készítménynek, de a forgalom jelentős része a feketepiacon meg az internet sötét oldalán zajlik. A Guardian kutatása szerint a globális illegális forgalom majd negyede a brit szigeteken realizálódik. Az illegális gyógyszerpiacra kerülő tabletták, porok gyártási folyamata és összetétele teljesen bizonytalan.
Növekvő aggodalommal figyelik a szakértők, hogy több fiatal szedi ezt a kedélyjavítót, mint valaha. Ugyan legálisan csak receptre válható ki, de a feketepiacon egy fontért pillanatok alatt hozzá lehet jutni. A szakértők szerint a válsággal már az USA-ban és Skóciában is számolnak, a kórházakban megjelentek a Xanax-túladagolással küzdő fiatalok. A baj az, hogy az emberek alábecsülik a gyógyszer hatóerejét, illetve a feketepiacon árult készítmények tisztasága erősen kérdőjeles. Másrészt azt sem tudják a felhasználók, hogy a Xanax szedése különösen veszélyes alkohollal és más drogokkal együtt fogyasztva. A szociális munkások viszont azt találják aggasztónak, hogy a mentális problémákkal küzdő fiatalok rekreációs célokra használják ezt a szert.
A brit parlament is foglalkozott a kérdéssel, ugyanis egy jelentés szerint 2014-től 130 millió benzodiazepines tabletta (köztük a Xanax) kerülhetett a szigetország feketepiacára. A Valiumnál hússzor erősebb ez a szer, így az illegális terjesztése ellen intézkedéseket kell hozni. A Ruskin Egyetem kutatói azt állítják: mivel az emberek egy részét nem lehet eltéríteni a drogoktól, a kockázatok felismertetése a járható út. A rendszeres fogyasztás együtt jár a hozzászokással és az adag növelésével, s az agynak már az emelt mennyiségre van szüksége, hogy „normális” állapotban érezze magát a szorongó ember. A tudósok már kapcsolatot találtak a terhesség alatt szedett antidepresszánsok és az autizmus gyakoriságának a megnövekedése között.
A rizikó tehát nagy, viszont az agysejtek leszoktatása a szerről hosszú és gyötrelmes folyamat. Olyan mellékhatásokkal jár, mint az apátia, álmosság, kognitív zavarok, dühkitörések.
ELÉG-E A PREVENCIÓ?
A támpontot kereső, jövőjükért aggódó fiatalokkal meg kell értetni, hogy a gondjaikra nem a tabletták jelentik a megoldást, még rövid távon sem. A millenniumi (1980 és 1997 között születettek) generáció a leginkább stressz alatt élő, vagy másként fogalmazva: a feszültséget a legnehezebben tűrő korosztály. Sajnos közülük is egyre többen fordulnak a Xanaxhoz.
A nyugtatók szedésére releváns válaszokat kell adnia az amerikai és a brit társadalomnak. Hogy ezt miként tudják megtenni, nehéz megjósolni. Ugyanis a safe space-eket kialakító, ultraérzékeny és a minimális konfliktust is kerülő „hópihe” nemzedék rettegése a való élettől nem azt mutatja, hogy stresszkezelésben jártas generáció nő fel. A problémának tehát szociokulturális vetülete is van, és annál sokkal összetettebb, mint hogy megoldja egy prevenciós kampány, vagy csak népegészségügyi kérdésként kezeljék.
