Egyes adatok szerint 750 millió embert érint ez a hormonbetegség, köztük húszmillió amerikait. A közösségi oldalon a magyar pajzsmirigybetegek csoportjának 25 ezer tagja van. Egymás laborleleteit véleményezik, gyógyszeradagolásról beszélnek, és tucatjával linkelnek be minden tudományosságot nélkülöző cikkeket. Egy másik, nemzetközi csoport egymillió tagot számlál, és ha mindkettő fórumába beleolvas az érdeklődő, úgy fest, mintha sehol a világon nem értené elég jól a mainstream orvosközösség ezt a kórt. Már ha valóban pajzsmirigybetegek ezek az emberek, s nem csak maguk gondolják azt. Ugyanis vannak olyan cikkek a neten, amelyek háromszáz, egymástól egészen különböző tünetet hoznak összefüggésbe pajzsmirigyproblémákkal.
Koppány Viktória endokrinológus szakorvost arra kérte a Figyelő, fejtse ki, mit gondol a felfokozott érdeklődésről, másrészt ismertesse a betegséggel kapcsolatos tényeket. A doktornő kifejtette: az igaz, hogy ez a leggyakoribb hormonbetegség. Azonkívül a nők körében kilencszer nagyobb arányban fordul elő, s jellemzően 25–40 éves korban kulminál.
„Kialakulása hátterében ott lehet maga az anatómiai elhelyezkedése, hogy mindig szabadon van, egy vékony kis bőr választja el a mirigyet a külvilágtól. Hatással van rá a környezetszennyezés, a táplálkozási szokások, az alkoholfogyasztás és a genetikai faktorok – ezek mind árthatnak a pajzsmirigynek. Azért érzékeljük úgy, hogy egyre több a beteg, mert ma sokkal könnyebben tudjuk vizsgálni a kórt; nagyon komoly fejlődésen ment át az ultrahang-diagnosztika, és a laboratóriumi elemzések értékei is sokkal pontosabbak a hormonszintek mérésekor” – mondta a szakember. Tökéletesedik tehát a kivizsgálás, sokkal több az elérhető információ. Ám a szakorvos hozzáteszi: a kérdés az, valóban beteg-e a páciens, tényleg kell-e gyógyítani, akármilyen furcsán hangzik is ez elsőre.
A JELLEMZŐ TÜNETEK
Koppány Viktória úgy fogalmaz: sok szimptómát rónak fel a pajzsmirigynek, jóval többet, mint amennyi indokolt lenne; az endokrinológiai tankönyvben ma is az szerepel például, hogy nem okoz nagymértékű elhízást a szerv alulműködése, ez egy gyakori tévhit. Tehát nem minden elhízottnak vannak pajzsmirigygondjai, a probléma hátterében inkább életmódbeli okokat kell keresni. De az igaz, hogy ha valaki nagyon elhízott és cukorbeteg, akkor idővel számolnia kell e szerv működésének a zavaraival. A doktornő az mondja, sokkal előbb fogy el az ereje a betegnek a krónikus fáradtságtól, mint hogy százkilósra hízzon, s azt a súlyt cipelje.
„A pajzsmirigyproblémák inkább akkor kerülnek előtérbe, amikor nem sikerül a teherbe esés. Kitolódott a gyerekvállalás ideje, később szülnek a nők, viszont ahhoz, hogy minden rendben legyen, kell egy jól működő pajzsmirigy. Az alulműködés azért veszélyes, mert hatással van az általános anyagcserére, a teherbe esésre, a magzat fejlődésére; mielőbb fel kell ismerni és kezelni szükséges. Meglepő módon a túlműködő szervet könnyebb diagnosztizálni, hiszen szemmel látható jegyei vannak: soványság, dülledt szemek, remegő kéz. Akinél alulműködik a pajzsmirigy, az »csak« nagyon fáradtnak érzi magát, erre pedig könnyű magyarázatot találnia, nem szalad rögtön az orvoshoz. Másik tünet lehet egy fojtogató érzés nyaktájon, amelyet a mirigy megnagyobbodása okoz. Ha ezekkel a jelekkel elmegy valaki a háziorvoshoz, akkor vérvétellel ellenőrzik a TSH-szintet, s kiderül, jól funkcionál-e a szerv. Ha magas, akkor alulműködik, ha alacsony, akkor túlműködik, ezt az alapellátásban ki lehet szűrni. Ekkor küldik a beteget endokrinológushoz, mert a további részletes hormonvizsgálatot már csak szakorvos tudja kérni, és ő képes a betegség pontos státuszának a meghatározására” – tájékoztat Koppány Viktória az ellátás folyamatáról.
JÓL KEZELHETŐ
Mindig alaposan ki kell kérdezni a pácienst, mert lehet, hogy teljesen jól érzi magát, miközben a laborlelet eltérést mutat – mondja a doktornő.
„A TSH felmehet egy lázas betegségtől vagy a munkahelyi konfliktusoktól is, így ilyen esetben érdemes két hónap múlva megismételni a vérvételt. Ha megvan a biztos diagnózis, akkor olyan gyógyszert kap az illető, amely vagy pótolja, vagy blokkolja a hormonműködést, attól függően, hogy alul- vagy túlműködésről van szó.” Az öngyógyító csoportokban laktóz- és gluténmentes diétát ajánlgatnak egymásnak az emberek. Úgy vélik-hiszik, hogy ez segít helyreállítani a normál állapotot.
„Nem biztos, hogy jó ötlet azonnal kiiktatni a glutént és a laktózt. Az alulműködés nagy részben autoimmun eredetű, ahogy a laktóz- és a gluténérzékenység is, tehát ezek valóban együtt állhatnak a pajzsmirigybetegségekkel, de nem biztos, hogy speciális diétát kell folytatni. A testsúlyt mindenképpen rendezni szükséges, az segít, ha sikerül elérni a normál BMI-tartományt. De az élemódváltásnak nyilván van egy határa, nem csak az akaraton és a sporton múlik, ezzel sem lehet mindent megoldani” – folytatja a szakember. A gyógyszeres kezelés általában egész életre szól. Azt tanácsolja, egyszer mindenki menjen el ultrahangos szűrésre. Ha elpusztul a pajzsmirigy, vagy daganatos elváltozás miatt eltávolítják, akkor is élhet normális életet a beteg. A tudomány jelenlegi állása szerint az erre a betegségre kifejlesztett gyógyszerek hatékonyak és jók.
Borítófotó: Getty Images
