ÚJ AJÁNLÁS
Egyre világosabb a szakemberek számára is, hogy valamit kezdeni kell azzal, hogy a gyerekeket ne nyelje el a virtuális világ, mert árt nekik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb ajánlásának a vezérmondata szerint ahhoz, hogy a kicsik egészségesen fejlődjenek, kevesebb időt kellene a képernyő/monitor előtt tölteniük, kevesebbet kellene pihenőszékben üldögélniük, és elegendő alvásra van szükségük. A fizikai aktivitás fokozása, az ülőidő csökkentése és a kisgyermekek számára a minőségi alvás biztosítása javítja a fizikai, mentális egészségüket, valamint segít megelőzni a gyermekkori elhízást és a kapcsolódó betegségeket az élet későbbi szakaszában – írják a WHO szakértői.
A serdülők esetében még komolyabban megmutatkozik az ellustulás, nyolcvan százalékuk nem eléggé aktív fizikailag. Vannak ugyan kutatók, akik nem találják elegendőnek a képernyő előtt töltött idő és az elhízás közötti összefüggések feltárását; szerintük az utóbbi sokkal szorosabb kapcsolatban van a család táplálkozási szokásaival.
A szülők számára adható legegyszerűbb tanács az, hogy tereljék vissza a játékhoz a gyerekeiket. Nem szervezett programok sora kell az öt év alattiaknak, hanem szabad játék, labdázás, mászókázás, hintázás. Az iránymutatások konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg az alvásra, a fizikai aktivitásra és a képernyő előtt töltött időre vonatkozóan. A szakemberek szerint a kétévesnél fiatalabbaknak egyáltalán nem tanácsos kütyüzniük, a 2–5 éves korosztály számára pedig napi egy órában kellene ezt maximálni.
HOGYAN HAT A TANULÁSRA?
Arra még nem adott pontos választ a tudomány, miként befolyásolja a tanulási képességeket a korán megkezdett kütyüzés. De az józan ésszel is könnyen belátható, hogy a képernyő izgalmas, gyorsan változó világával, az online játékok jutalmazó mechanizmusával nem tudja felvenni a versenyt az olvasás-írás sok türelmet, elmélyülést igénylő tanulása. Ha a gyereket csak a virtuális játékok kötik le és hozzák izgalomba, akkor rettenetesen unja majd a fecskebetűk rajzolgatását. Márpedig az alapkészségeket nem lehet digitális eszközökkel tanítani, azaz az írást és olvasást továbbra is a hagyományos módon kell elsajátítaniuk az elsősöknek. Ha a szülők tisztában lennének ezzel, az talán ösztönözné őket arra, hogy erősen korlátozzák a korai eszközhasználatot. Sokatmondó, hogy az iskolai játéknapok megszervezésekor a pedagógusok külön kérik: az alsósok ne a tabletet vigyék be.
TÚLTERHELT IDEGRENDSZER
Az Újbudai Fejlesztőház gyógypedagógus és konduktor szakemberei is egyöntetűen a kontrollálás mellett foglaltak állást a Figyelő körkérdésében. A csecsemő életében rengeteg inger van, amelyeket még nem tud integrálni. Folyamatosan alkalmazkodik a külvilághoz, minden gesztus, mimika, hang tömegével érkezik hozzá. Ha a hétköznapi élet ingereit is sok idő feldolgozni, akkor a mesterséges – a tablet, a tévé, a telefon által közvetített – impulzusokat még nehezebb. Feleslegesen terheli az idegrendszert, a figyelem szóródik, nem a korának megfelelően fejlődik, hanem egy túlpörgött helyzethez alkalmazkodik a gyerek. A hagyományos behatások már nem kötik le a totyogó figyelmét, a vibráció – amelyet a képernyők okoznak – hibás, túlexponált ingert továbbít az agy felé – jelezték egybehangzóan.
A szülőknek tudniuk kell, hogy a természetes mozgásfejlődés elengedhetetlenül fontos a későbbi tanulási készség, képesség kialakulásához. Az idegrendszer érése során a gyermek a forgás, a kúszás, a mászás, az állás-ülés és a járás fokozatain megy keresztül.
Szüksége van arra, hogy folyamatosan mozgásban legyen, képességeinek megfelelően. Sudár Alexandra konduktor elmondta: kétéves kor alatt inaktivitást, alulmotiváltságot okozhat a képernyő előtt üldögélés, kevéssé lesz mozgékony „felfedező” a kisgyermek. Lelassulhat, megkeveredhet vagy felgyorsulhat a mozgásfejlődés, s a beszéd, a kommunikáció területére is ugyanez vonatkozik.
Azt is hozzátette a fejlesztő szakember, hogy a kicsik nyugtalanok, hiperérzékenyek, frusztráltak lehetnek, hiszen ilyen mennyiségben nehezen tudják befogadni ezeket az ingereket. Késhet a beszéd, de a kommunikáció minősége is romolhat, a túl sokat kütyüző gyerekek sok esetben a mutogatást használják a szavak helyett. Az élő dalolás, mondókázás nem helyettesíthető. Sudár Alexandra azt is elmondta, hogy a túlzásba vitt ketyerehasználat károsan befolyásolja a nagyobb gyerekek testtartását, a nyaki csigolyák állását.
SZÜLŐKÉNT TUDATOSAN
Ahhoz, hogy jó döntéseket tudjunk hozni szülőként, négy kulcsfontosságú kérdést kell figyelembe venni a szakemberek szerint. Az első az, hogy kontrollált körülmények között használja-e az eszközöket utódunk. A második: a kütyüzés megzavarja-e a család normál tevékenységeit, programját. A harmadik szempont: zavarja-e az alvási szokásokat a ketyerék használata. A negyedik pedig az, hogy képesek vagyunk-e ellenőrizni a kütyüzés közbeni nassolást. Ha sikerül proaktívan viszonyulni a problémához, s tudatosan irányítani és szabályozni a gyerek képernyő előtt töltött idejét, a viselkedését, akkor a mentális és a fizikai egészsége is várhatóan javul majd. Hiszen újra lesz ideje játszani, pihenni, tanulni és aludni.
