Miközben nehezen vitatható állítás, hogy a gyerekek harmonikus növekedése és szocializációja szempontjából a teljes család jelenti az ideális közeget, arra is érdemes figyelni, hogy különböző okok miatt ugyan, de számos gyerek nevelkedik valamelyik szülőjét nélkülözve. E családok mindennapjaink részei, hiszen élhetnek a szomszédságunkban, dolgozhatunk velük egy irodában, vagy akár gyermekeink ugyanazon a pályán focizhatnak. S annak ellenére jut rájuk kevés figyelem, hogy háromszázezer szülőről és több mint félmillió általuk nevelt gyermekről van szó. Viszont egyértelmű áttörést jelent, hogy ez év őszén Budapesten – a régióban egyedülálló módon – félmilliárdos kormányzati támogatással megnyílik az Egyszülős Központ. Mindez hosszú munka eredménye, hiszen – megélve annak nehézségeit – Nagy Anna már bő egy évtizede szívügyeként kezeli a témát, létrehozta az általa elnökölt Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványt (ESZKA). De könyvet is írt annak érdekében, hogy láthatóvá tegye az egyszülős családokat és problémáikat a többségi társadalom, illetve a kormányzat számára is. Nagy Anna régóta hangsúlyozza: az egyszülős családok speciális élethelyzeteire másfajta válaszokat kell adni, így a központ megalakulása mindenképpen sikertörténet. A jelentős támogatás és az intézmény létrehozása mérföldkő az alapítvány életében. „Az egyedülálló szülő nem csak idehaza kapja meg a stigmát, mint aki elrontott valamit, hanem világszerte megfigyelhető beidegződésről van szó” – fogalmazott az elnök a Figyelő kérdésére. Jellemző az is, hogy a gyereket egyedül nevelő apákkal elnézőbb a társadalom, az anyákkal ellentétben nagyobb gondoskodás veszi őket körül. Az alapítvány az érintettek valódi igényeit felmérő online kutatása alapján az látszik, hogy a szingli szülők a legfájóbb problémának a közösségi élet hiányát, az elmagányosodást tekintik. Gondot okoz számukra, hogy évekig nem tudnak kimozdulni a gyerek mellől, napi ügyeikről nincs lehetőségük felnőttdiskurzust folytatni. A férfiak esetében – mivel nehezebben nyílnak meg egymás felé – ez még nehezebb szituációt teremt. Az egyszülős élethelyzet köztudottan jelentős szegénységi kockázatot hordoz magában. Erre ráerősítve a kutatás résztvevői is az anyagi nehézségeket sorolták az elsők között, s további problémát jelent a gyermekfelügyelet, illetve a nyári szünet megszervezése is. A központ egyébként fontos feladatokat lát el a jövőben. Nagy Anna a legfontosabbnak a jogi és pszichológiai segítségnyújtást tartja, de az érdeklődők a napi életvitellel kapcsolatos gondjaikra – legyen szó gyereknevelésről, gyászfeldolgozásról vagy me-diá-ció-ról – is válaszokat kaphatnak. Kiemelten foglalkoznak majd az egyedülálló szülőket ért munkaerőpiaci hátrányokkal is, segítve őket visszatérni a munka világába vagy éppen karrierjük építésében. De a kutatásukban feltárt, a közösséghez tartozásra, illetve a minőségi szabadidőre vonatkozó igényt sem hagyják válasz nélkül. A huszonnégy órás helytállás valódi nehezített pálya, ami nem csupán mentálisan, hanem idővel fizikálisan is igénybe veszi a szülőket. A missziónak tehát a hétköznapi problémák megoldásán túl – a lelki segítségnyújtás okán – népegészségügyi hatásai is vannak.
Borítófotó: David Engledow
