Míg az első, 2002-es alkalommal csupán harmincan, az idén már több mint négyszázötvenen vettek részt a budapesti Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola által szervezett kerékpáros zarándoklaton, melynek keretében a fővárosból a Pilisen át kerekeztek diákok, tanárok és szülők Esztergomba, hogy részt vegyenek a Mindszenty József halálának évfordulóján tartott szentmisén. Hogy az ott elhangzott, a hercegprímás boldoggá avatásáért mondott május eleji fohászok tették-e meg a hatásukat, nem tudni, ám kicsivel több mint egy hónappal később végre előrelépés történt a vatikáni procedúrában. Hosszú idő után.
A katolikus eljárásrend szerint a boldoggá avatás a szentté avatás kvázi előszobája. Noha a két kategória teológiai tartalma lényegében azonos – annak kinyilvánítása, hogy az adott személy hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket, vagy pedig életét áldozva tett tanúságot a Krisztusba vetett hite mellett –, a boldoggá avatásnak területileg korlátozott hatálya van. További különbség, hogy a szentekkel ellentétben a boldogok ereklyéit nem tehetik ki nyilvános tiszteletre, templomot sem nevezhetnek el róluk. Mindazonáltal megtörténik annak ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, vagyis „az Isten színe látására jutott”.
Mindszenty József 1975-ben hunyt el, boldoggá avatásának a kezdeményezése pedig már a minimális öt év lejártával, 1980-ban megkezdődött. Az ügy posztulátora, azaz a szükséges dokumentumok beszerzője és a Vatikán elé terjesztője a 2012-ben elhunyt P. Szőke János atya volt, aki – úgymond – sikerrel vitte végig mások mellett a kommunisták börtönében mártírhalált halt Meszlényi Zoltán segédpüspök és a nyilasok által kivégzett Salkaházi Sára szociális nővér boldoggá avatását.
Velük, illetve az idén ebben a tiszteletben részesített Brenner Jánossal ellentétben azonban Mindszenty nem halt hősi halált, noha rengeteg üldöztetést és meghurcoltatást volt kénytelen elszenvedni mind a német, mind a szovjet megszállás idején. Hosszas egyházmegyei és római vizsgálat után 2016 végére készült el a szakmai összesítés, az úgynevezett positio, melyet június közepén a Szentté Avatási Kongregáció teológus szakértői kifejezetten az életszentség megvalósulása szempontjából értékeltek – számolt be a fejleményekről Habsburg-Lotaringiai Mihály főherceg, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke.
A szervezet közleménye szerint a testület egyhangú pozitív döntést hozott. Ezt követően kerülhet sor a Szentek Ügyeinek Kongregációja bíborosainak és püspökeinek rendes ülésére – így a tájékoztatás –, mely a teológuskongresszus szakmai értékelésére alapozva fogalmazza meg azt a testületi véleményt, amelyet a kongregáció bíboros prefektusa terjeszt majd a Szentatya elé, aki elrendelheti a hősies erénygyakorlásról szóló dekrétum kihirdetését. Ezután a hercegprímást tiszteletre méltónak nevezhetjük, s ha elismerik a közbenjárására történt és egyházmegyei szinten már kivizsgált, csodásnak tűnő gyógyulást is, akkor kerülhet sor a boldoggá avatásra.
Vagyis az évszázadok során sokat változott, egyre szigorúbb eljárás kifejezetten bonyolult, Mindszenty megítélése ráadásul számos beszámoló szerint kissé ellentmondásos a Vatikánban, így erényeinek egyértelmű bizonyítása sem ment könnyen az elmúlt évtizedekben. Állítólag akadtak Rómában kifejezett ellenzői az annak idején a pápával is összekülönböző, itthon nagy tiszteletnek örvendő főpásztor ügyének. A jelek szerint ez most megváltozhat. Amúgy egyre inkább nemcsak hazánkban, hanem a környező, hasonló sorsú országokban is egyre több, a kommunista rezsimek által meghurcolt egyházi személyt kanonizáltak. A hős hercegprímás boldoggá avatása minimum szimbolikus gesztus lenne a Szentszék részéről.
Borítófotó: Szolgálatban. Mindszenty József gyóntat az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszuson
