Hazánkban a nemzetközi kutatások adatai akkor söpörnek végig az ellenzéki médián, ha rossz színben lehet feltüntetni az országot. A kedvező adatsorokkal nehezen boldogul a „független” sajtó. Ezeket vagy elhallgatják, vagy annyira szubjektíven szemlézik és narrálják, hogy erősen sérül a valóságtartalmuk. Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) háromoldalú uniós ügynökséget, amely ismeretanyagok közvetítésével segíti a jobb szociális, foglalkoztatási és munkaügyi politikák kidolgozását, 1975-ben hozták létre. A kontinensre kiterjedő adatgyűjtést végeztek az életminőség számos vetületéről: az életszínvonalról, az egészségről, a szubjektív jóllétről, a családokról, a társadalmi kirekesztésről, a gondozási feladatokról, a munka és a magánélet egyensúlyáról, a lakhatásról és az életkörülményekről, a közszolgáltatásokról, valamint a társadalom nívójáról – írják tanulmányukban. Az európai életminőség-felmérés (EQLS) az EU-s életszínvonal nyomon követésének és elemzésének bevált eszköze.
AHOL JAVULÁS VAN
A vizsgálat azt mutatja, hogy az élettel való elégedettség az unióban az elmúlt évtizedben viszonylag magas szinten maradt: 2016-ban átlagosan 7,1-es értéket mutatott a tízes skálán. „E tekintetben 2011 és 2016 között néhány tagállamban, különösen Magyarországon, Észtországban és Nagy-Britanniában javulás volt tapasztalható, míg az életszínvonallal való elégedettség leginkább Magyarországon, Bulgáriában, Észtországban és Lengyelországban növekedett. Az élettel való elégedettség Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban csökkent ebben az időszakban, ami egy már a gazdasági válságot megelőzően is megnyilvánuló tendencia folytatódását jelenti” – írja az elemzés összefoglalója.
BOLDOG NEMZETEK
Az EU 28 átlagos boldogságmutatója tízes skálán 7,4 pont. Ennél nagyobb értéket Dániában és Finnországban mértek, de előbbinél megfigyelhető egy halvány csökkenés 2011-hez képest. A magyar adat lassan, de közelít az uniós átlaghoz: 2011-ben 6,9 pont volt, 2017-ben már 7. Jelentősebb mérséklődés a görögöknél és a spanyoloknál látható, valamint Cipruson és Máltán, de a cseh mutató is visszaesett. Hazánk esetében sokkal komolyabb emelkedést mutat az életminőséggel való megelégedettség szintje, ez 5,8-ről 6,5 pontra javult, ahogy az ábrán is látható.
OPTIMISTÁBBAK A MAGYAROK
A kutatás szerint derűlátóbb Magyarországon a foglalkoztatotti kör, s a 18–34 éves korcsoportban az uniós átlaghoz hasonló mértékben optimisták a magyarok mind a saját jövőjüket (7,3 pont), mind a gyermekeik, unokáik kilátásait illetően (7,1). Drámai pesszimizmus figyelhető meg azonban Görögországban (3,5), Franciaországban (4,6), Olaszországban (4,6), Belgiumban (5,5), Németországban (6,4) a gyerekek, unokák jövőjével kapcsolatban. Nem nehéz összefüggést találni a multikulturalizmus csapdájában vergődő országok fiataljainak bizonytalan jövőképe és az integrálhatatlan migránstömegek okozta problémák között. A 35–64 éves korosztály már alacsonyabb pontértékkel fejezte ki az optimizmusát Európa-szerte utódai perspektíváját illetően (5,8 pont). A magyar középkorúakra ugyanez az érték vonatkozik, s ebben a korosztályban is a görögök, az olaszok és a franciák a legborúlátóbbak.
TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK
A mérés szerint jelentősen mérséklődött a társadalmi feszültség a magyar fiatalok és idősek között. Szinte egész Európában ez a tendencia, de a legnagyobb csökkenés nálunk, Luxemburgban és Horvátországban következett be. A hazai válaszadók a férfiak és a nők közötti viszonyban is enyhülést érzékelnek. Nagyobb időtávon hasonlóképpen csökkent a feszültség az etnikai csoportok között, ám míg 2007-ben a másodikak voltunk ebben a sorban a csehek mögött, mostanra a franciák, a belgák, az olaszok és a hollandok is megelőztek bennünket, ezekben az országokban már súlyosabban mutatkoznak a feszültségek az etnikai csoportok között. Mérték még a gazdagok és a szegények közötti feszültséget, ebben jelentős mérséklődés mellett is egyelőre listavezetők vagyunk.
AZ EGÉSZSÉGÜGY SEM SÖTÉT LÓ
Ugyan némileg az európai átlag alatti a magyarok elégedettsége az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban, de annak mértéke nőtt 2011 óta. Hasonló nagyságú a javulás az oktatást tekintve, ez utóbbi esetében is megközelítjük az EU-s középértéket. Az utóbbival nálunk elégedetlenebbek a belgák, a lettek, a románok és a szlovákok. Ezt a rangsort a dánok, a finnek és a máltaiak vezetik.
BEVÁLT A CSALÁDTÁMOGATÁS
A gyermekgondozási támogatásokkal kapcsolatos elégedettség terén viszont az élbolyba került hazánk. Míg az EU28 átlaga 6,7 pont, addig Magyarország 7,1-et kapott, a legnagyobb növekedést mutatva a 2011-es 5,7-es értékhez képest. Ez a listát Málta vezeti, a sereghajtó Bulgária, Görögország és Románia. Az állami nyugdíjrendszerrel szintén elégedettebbek a magyarok, közel járunk az uniós átlaghoz. A közösségi közlekedést tekintve meg is haladjuk azt. Mindezek az adatok is pontosan mutatják, hogy az optimizmus, valamint a boldogulás jól mérhető, és sokszínű paraméterei alapján már nem igaz az ellenzéki politikusok és a sajtó által sugallt állítás, hogy mi lennénk a legboldogtalanabb és a legpesszimistább nemzet.
