Miközben a tél elmúltával első blikkre azt gondolná az ember, hogy a hajléktalanokat segítő civilek nyári szabadságra mennek, valójában egy percre sem áll le a gépezet. A társadalmi problémák és az elemi emberi szükségletek évszaktól függően jelen vannak, ennek megfelelően a Budapest Bike Maffia (BBM) tagjai sem „szakadnak le” a bringáról. Maga a közösség hat évvel ezelőtt, egy hideg decemberi napon lépett először akcióba, tevékenységüket már több társadalmi díjjal is elismerték. A szervezők és az aktivisták zömével a bringás szubkultúrából érkeznek, ám a részvételhez nem a kerékpáros-attitűd a legfontosabb. „Nagyon jól sikerült az este, összesen száz szendvicset osztottunk ki a hajléktalanoknak, emellett egyre több új arcot is látunk az önkéntesek között, aminek örülünk, hiszen érdekli az embereket, hogy mit csinálunk” – mondta a Figyelőnek Havasi Zoltán, a BBM fő szervezője az egyik, Vitamin Kommandó néven futó eseményük után.
Vízkérdés
A hosszú téli hónapok akár életveszélyessé is válhatnak a hajléktalanok számára, s a nyári hőség idején az egyéb szükségletek mellett az ivóvízhiány teszi különösen nehézzé az egyébként is kihívásokkal teli utcai életet. Havasi szintén az ivóvíz hiányát említi mint súlyos problémát; Budapesten kevés a közkút, egy hajléktalan ember számára pedig nem evidencia, hogy bemegy a szupermarketbe ásványvizet venni. Így az éltető folyadék központi kérdéssé válik a nagy hőségben, de az éjszakai hideg miatt
takarókat is szállítanak, a törődés pedig magában foglalja a jó emberi szót is. Ám ez az időszak – ugyan csekély mértékben, de – lehetőségeket is tartogat. „Nyáron azért lehet könnyebb a helyzet az utcákon lakók számára, mert több lehetőség van valamilyen munkát, akár idénymunkát is elvállalni, amiből jövedelemhez juthatnak a fedél nélkül élők, azaz a napi megélhetés könnyebben biztosítható, mint télen” – fogalmazott a Figyelőnek Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója. Persze rendkívüli helyzetek ilyenkor is előfordulhatnak, de legalább a kihűlés veszélyével nem kell számolni. A nyári időszakban az alapítvány krízisautója is – szemben a téli huszonnégy órás működéssel – csökkentett üzemmódban fut. Viszont a hajléktalanok így sem maradnak figyelem nélkül: minden budapesti kerületben van úgynevezett utcai szolgálat, amelynek a keretében rendszeresen bejárják és ellenőrzik a körzeteket.
Létező szolidaritás
A bringások a már említett Vitamin Kommandó mellett egyébként szervezik a hétvégi közös főzéseket és kitelepüléseket is, azonkívül a különböző meghívásoknak szintén igyekeznek eleget tenni. A fő szervező szavai erősen árnyalják a „közönyös magyarok” gyakran hangoztatott toposzát. Szerinte ez a vélemény a közgondolkodás felszínességét mutatja. Bő öt év tapasztalatai számára azt mutatják, hogy a magyar emberek szolidárisak, odafigyelnek egymásra és elképesztő mértékű összefogásra képesek, csak meg kell számukra adni a lehetőséget, a platformot. Példaként a tavaly téli krízisidőszakot említi, amikor kétezer ember három tonna tartós élelmiszert, kettőezer-ötszáz takarót és polifoamot rakott össze, emellett tizenkét nap alatt több mint tízezer szendvicset készítettek és osztottak ki.
A szervezet a napi segítségnyújtás mellett a szemléletformálásban is komoly lehetőségeket lát, így e területen is aktivizálták magukat; az iskolalátogatások, valamint a vállalatok dolgozóinak és vezetőinek tartott előadások s tréningek célja a szegénységgel és a hajléktalansággal kapcsolatos érzékenyítés. A közös főzések és ételkiszállítások pedig tényleg a valós élethelyzetet mutatják meg minden résztvevő számára.
Vidék vs. Budapest
Magyarországon örök vita tárgya a hajléktalanok száma. Ezzel kapcsolatban Aknai Zoltán az idei, szokásos február 3-i kutatásukat idézi; e mérés keretében kicsivel több mint nyolcezer fedél nélkül élő válaszolt a kérdésekre. A szakember hangsúlyozta: ez a kutatás keretében elért hajléktalanok számát mutatja, a tényleges érték ennél nagyobb. Egyébként az egy évvel korábbi felmérés még kicsivel több mint tízezer embert ért el. Az utcán élők település szerinti megoszlása változatlan: kétharmaduk él vidéken és a vidéki nagyvárosokban, harminchárom százalékuk pedig Budapesten. Hasonló az arány a közterületen és a szállókon lakók esetében is: kétharmaduk lakik valamilyen szálláson, a többiek közterületen töltik az éjszakáikat.
Működő sejtek
A BBM már jó ideje átlépte Budapest határait is. Jól működő csapata van Debrecenben, de mozognak a miskolci, pécsi, székesfehérvári, sőt a bukaresti sejtek is. Ugyanakkor érkeznek nemzetközi megkeresések, itthon főleg ételosztó szervezetekkel működnek együtt. A szervezet „teljes mértékben kerüli a politikát”, a vállalati tréningek díjaiból, havi adományokból tartja fenn magát, miközben keresik a nagyobb támogatókat is. A végső cél pedig olyan társadalmi és szociális vállalkozások létrehozása, amelyek segítő tevékenysége valódi gazdasági alapokon nyugszik.
Borítókép: Budapest Bike Maffia/Facebook