Gyerekeink az olasz szakember gondolatai nyomán ülnek kisszékeken, asztalkáknál az oviban és immár otthon is. A nagy hatású orvos, pedagógus alapvető gondolata ugyanis az volt, hogy a kicsiknek azt a közeget kell megadni, amelyben önállóan tevékenykedhetnek, és csak annyit szükséges segíteni, amennyit igényelnek. Stefán Mariann, a Magyarországi Montessori Egyesület elnöke azt mondja, érdemes tudni, hogy a svéd, a norvég, a dán, a holland, az új-zélandi, a német iskolák többsége Montessori. Franciaországban, Svájcban és Angliában 30 százalék körüli ezen intézmények aránya, mostanában terjednek Kínában és Koreában is. A világ minden táján, összesen 86 nyelven alkalmazzák a kiváló pszichológus tanításait. Az 1907-ben általa alapított Casa dei Bambiniben (Gyermekek Háza) szerzett tapasztalataira építve megírt, 1909-ben megjelent könyvét 136 nyelvre fordították le. Több ismert ember a módszernek köszönheti sikereit. „Bár a kezdetekben a Google két alapítója, Larry Page és Sergey Brin rendkívül ellenszenves volt egymásnak, később mindenki számára láthatóan jól működtek együtt. Aztán kiderült: mindketten Montessori-szellemiségű óvodába és iskolába jártak” – említi meg az egyesület vezetője.
FEJLESZTŐESZKÖZÖK
Maria Montessori abban hitt, hogy a tanulás aktív folyamat. Korosztályokra bontott tananyaga a gyerek érzékszervi (látás, hallás, tapintás, ízlelés) fejlesztésére helyezi a hangsúlyt: az ezeket stimuláló speciális játékok mellett a matematikai és anyanyelvi érzék erősítéséhez, a környező világ átfogó megismeréséhez, az önállóság kialakulásának a segítéséhez szükséges módszerekre fókuszált és ilyen eszközöket használt. Ezek óvodában játékokat, alsó tagozatban természetes anyagokból készült, többnyire logikai tudást fejlesztő speciális tárgyakat, míg felső tagozatban csoportos társasjátékokat jelentenek. Juhász Edit, a Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnázium igazgatója ottjártunkkor megmutatta, hogyan használják saját eszközök készítésére ezeket az elveket.
Maria Montessori 1940-ben. Arra tanított, hogy tiszteljük a gyermekeket (Fotó: storypick.com)
„Az alsósoknak Andi néni a kivonás megértését és gyakorlását szolgáló tojástartó dobozt készített, valamint kartonból ragasztott, nyolcoldalú dobókockát, amellyel a szorzótáblát gyakorolják a gyerekek. Puxler Andrea Bergamóban (Olaszország) végezte el az eredeti Montessori-pedagógusképzést. Tőle tanul nálunk minden tanár és tanító” – magyarázza Juhász Edit. Ezek az eszközök is részei annak az előkészített környezetnek, amelyben a gyerek önállóan tud tanulni és képes ellenőrizni saját tudását. Az alsósok összes termében – hasonlóan egy óvodai csoportszobához – van elkülönített rész a társaságra nem vágyók számára, a csoportmunkára, a játékra és a pihenőre. A Montessori-módszer sajátossága: a fejlesztőeszközöket és a játékokat olyan módon helyezzük el, hogy azok közül a gyerekek saját igényüknek és fejlettségi szintjüknek megfelelően szabadon választhassanak, a nap folyamán bármikor. „Felsőben ezek már elmaradnak, viszont a padokat nem színházteremszerűen rendezzük el, hanem U alakban, így a tanár mindenkivel egyformán tud kapcsolatot létesíteni, és a tanulók egymással is tudnak munka közben beszélni” – mondja Juhász Edit. A metódus lényegéhez tartozik, hogy a gyerekek az önkiszolgálás minden előnyét élvezhetik. Ehhez szükséges a tudatosan berendezett, hozzájuk méretezett környezet, például az óvodákban a kis vécék, mosdók. „Montessori nevéhez fűződik a vegyes korcsoportú óvoda és a »naposi« rendszer is” – emeli ki Stefán Mariann.
ÖNÁLLÓ MUNKA
„Míg a tehetségeseket, a jobb képességűeket gátolja a frontális oktatás és a kötött haladási ütem egy hagyományos iskolában, nálunk sokkal több és nehezebb feladat megoldására sarkallja őket a pedagógus. Amíg a kevésbé jó adottságúakkal foglalkozik, addig a tehetséges diákok érdekes példákat oldanak meg; persze segítséget, magyarázatot bármikor kérhetnek” – meséli Juhász Edit, aki egyébként elmondta: náluk a legnagyobb túljelentkezés éppen a valamilyen tanulási nehézséggel küzdő gyerekek köréből van: az 5 helyre rendszerint harmincan jelentkeznek. Minden évben 15 iskoláskorú gyermeket vesznek ugyanis fel, akik harmada sajátos nevelési igényű lehet. A pedagógus feladata nem a direkt tanítás, hanem olyan feltételek megteremtése, amelyek között minden gyerek a tevékenysége során maga fedezi fel a dolgok tulajdonságait, a világ összefüggéseit. „A diákok tudását értékeljük, nem azt, amit nem tudnak” – mondta. Megfigyelői státuszból minden pedagógus megismeri a diákjait, így tud értő segítséget nyújtani, s ezáltal méri fel, milyen tudásszinten kell az adott gyermeket fejleszteni. A frontális oktatás ritka, de felsőben már elkerülhetetlen: a tanár elmondja, miről lesz szó a tananyagban, esetleg saját illusztrációval segíti a megértést. Ötödik osztályos korukra a montessoris gyerekek megérnek rá, hogy nagyobb tananyagokat is önállóan dolgozzanak fel, együtt készülnek a számonkérésre. A pedagógus feladata a diákot elvezetni ahhoz az eszközhöz, amelyik a fejlettségének megfelel, s csak annyit segíteni, amennyire a továbblépéshez szüksége van. „A nevelőnek nehezebb ezt a magatartást elsajátítani, mint a hagyományos tanítást és fegyelmezést” – mondja Stefán Mariann.
A MONTESSORI-MÓDSZER FŐBB JELLEMZŐI
A gyerekek megtanulják a konkrét, majd az elvont fogalmakat
Egy időben egy fogalmat sajátítanak el
Spontán módon, megerőltetés nélkül tanulnak
Fejlesztik pozitív énképüket
Uraivá válnak a környezetüknek, nő az önbizalmuk és az önállóságuk
Megtanulják önmaguk, egymás, valamint a világban létező minden dolog elfogadását és tiszteletét
Önállóan választják ki azt a tevékenységet, amellyel foglalkozni szeretnének
