Magyar tanulók a világ élvonalában

Társadalom
A hazai köznevelésnek nagy hagyományai vannak a tehetséggondozásban. Az idén sem szakadt meg a sikeres tendencia, a legtöbb nemzetközi tantárgyi versenyről érmekkel tértek haza a magyar diákok.

DIÁKOLIMPIA

A nemzetközi tudományos diákolimpiák közül a matematikai a legrégebbi. Brassóban rendezték meg az elsőt, 1959-ben. Ezt követte a hatvanas években a fizikai és a kémiai megmérettetés. Ez kezdetben a keleti blokk versenye volt, de idővel bővült a résztvevők száma. A nyugati országok a hidegháborús időszak lezárultával kezdték el felfedezni, majd szervezni is a versenyeket. Amint a kínai oktatásban megjelentek a nemzetközi eredmények, és az ázsiai ország tanulói sorra nyerték a tanulmányi versenyeket – meg a kompetenciát firtató PISA-felméréseket –, újra felértékelődött a diákolimpiák presztízse. Az amerikai oktatásban például kifejezetten cél, hogy tanulóik jól szerepeljenek a tárgyi tudást mérő eseményeken. Nem mítoszrombolásként, de meg kell jegyezni, hogy az itthon gyakran idealizált és vágyott példának gondolt finn oktatásnak ezeken az extra tárgyi tudásra épülő megmérettetéseken nincsenek komoly eredményei. A tehetséggondozás, így a versenyeztetés is külön szakértelmet és elhivatottságot kíván a pedagógusoktól.  

Kihívás a tanároknak is

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke a Figyelő kérdésére elmondta: „Többféle hazai és nemzetközi tanulmányi verseny van. Ezek közül sok az olyan – mint például a diákolimpiák vagy az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) megmérettetéseinek sora –, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogat. Meg kell említeni a Nemzeti Tehetség Programot is, amelynek a keretében szintén komoly támogatást biztosít a kormány tanulmányi és sportversenyekre. A kiválasztást mindig megelőzi valamiféle szűrés. Első körben ez egy ajánlás a kollégáktól, aztán a diákok elindulnak a tanulmányi versenyeken, az OKTV-n, tehát többször is megméretik magukat, mire kiválasztják azokat, akik az országot képviselik. A Klebelsberg Központ a nemzetközi események közül a Hanoi Nyílt Matematikai Verseny mögé állt be. A kiválasztás folyamata először egy felkészítő programot takart, amelyben »edzettük« a tanulókat, aztán többkörös szűrést követően alakult ki a két hatfős csapat, egy nyolcadikosokból és egy tizedikesekből álló. A First Global Challenge robotversenyt is támogatjuk. A Klebelsberg Központ vállalta, hogy előzetesen megméretteti a jelentkező csapatokat, és segíti a legjobbakat.”

A tehetséggondozásra az iskolák pályázhatnak. A Nemzeti Tehetség Program 2009–18-ban több mint 12 300 nyertes pályázatot támogatott. 18 milliárd forintot fizettek ki erre a célra. Az elnyert összegeket az intézmények eszközökre, szolgáltatásokra és bérekre is költhetik.  

A kiemelkedő fiatalok gondozása pluszenergiákat igényel a tanároktól. „Sokszor kérdezik tőlem, melyik a nagyobb kihívás, a tehetséggondozás vagy a felzárkóztatás – fogalmazott Hajnal Gabriella. – A saját tapasztalataim alapján mind a kettő komoly feladat. Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy a tehetséggondozás könnyebb, hiszen okosak és motiváltak a gyerekek, szívesen dolgoznak. Ez igaz, viszont olyan kreatív elmékkel kell együttműködni, akik újszerűen gondolkodnak, új problémákat fogalmaznak meg, más megoldásokkal állnak elő. Azoknak a gyerekeknek a gondolkodása, akik ilyen csodálatos eredményeket hoznak, például a természettudományos területeken, akár a felkészítő tanár kreativitását, gondolkodását is túlszárnyalhatja. Ezt nem olyan könnyű kezelni, szakmai és emberi kihívás is, viszont nagyon inspiráló mind a tanulócsoportnak, mind a velük foglalkozó pedagógusoknak.”

Az ellenzéki lapok cikkeiben a diákolimpiák eredményeit hajlamosak azzal relativizálni, hogy ezek csak néhány fővárosi, hagyományosan nagy eredményeket felmutató gimnázium sikerei, nem érintenek tömegeket. Az elnök asszony azt mondja, ez már rég nem így van. Egyre több vidéki gimnázium is delegál tanulót a csapatokba, mind több gimnáziumból jutnak be diákok az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny megmérettetéseire és érnek el nemzetközi szinten is jó eredményeket. A statisztika is megerősíti ezt, ugyanis az OKTV döntőiben 1–3. helyezést elért versenyzőket 68 iskola adta. Ha a bővebb kört nézzük, az 1–30. helyezetteket, akkor 208 tanintézmény könyvelhet el sikereket.  

A nemzetközi versenyek érmesei előtt nemcsak hazai, hanem külföldi neves egyetemek kapui is megnyílnak. „Nincs pontos felmérésünk arról, hogy a megmérettetéseken jól szerepelt fiatalok közül hányan tanulnak hazai és hányan külföldi egyetemeken – közölte Hajnal Gabriella. – Tapasztalataim szerint közülük nagyon sokan tanulnak itthon, illetve jönnek haza a külföldi képzés után. A tehetségeinket megbecsüljük, a versenyzők és tanáraik mindig külön elismerésben is részesülnek, és nem szabad elfeledkezni a mögöttük álló szülőkről sem. A tanáraink módszertani sokszínűsége kiemelkedő. a Klebelsberg Központban ezt pontosan látjuk, és ezt mutatják a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study)- és a PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study)-mérések is, amelyekről sokkal kevesebb szó esik, mint a PISA-felmérésről; ez utóbbin valóban van mit javítani. De a reális képhez az eredmények is hozzátartoznak, ezekről szintén beszélni kell.”  

  

SZORGALOM ÉS AMBÍCIÓ

Mészáros Márton és Sarkadi-Nagy Lili a hétvégén tért haza Hongkongból, a nemzetközi földrajzversenyről. Mészáros Márton, aki ezüstérmet szerzett, a Figyelő kérdésére elmondta: óvodáskora óta érdekli a földrajz, általános iskolás kora óta versenyez a tantárgyból. Többször vett részt országos döntőkön, a Teleki Pál-, a Less Nándor-, a Lóczy Lajos- és természetesen a HunGeoContest (az iGeo válogatója)-versenyeken.

Ahhoz, hogy nemzetközi megmérettetésen is helytálljon egy diák, rengeteg pluszidőt és -energiát kell fordítania a szaktárgyra. „Mindkét évben, amikor kijutottam, sokat készültem tanév közben a válogató döntőjére, majd a nyári szünetben magára az iGeóra. A felkészülésben gimnáziumi földrajztanárom, Szabó Ildikó, valamint angoltanárom, dr. Kozma Zoltánné (a pápai Türr István Gimnázium és Kollégium tanulója voltam az elmúlt tanévig) támogatott. Mellettük a csapatkapitányok, dr. Trócsányi András és Máté Éva, továbbá a tavalyi csapatkapitány, dr. Pirisi Gábor, valamint a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézetének a munkatársai is sokat segítettek néhány budapesti foglalkozás, azonkívül egy pécsi felkészítőtábor formájában” – magyarázta Márton. Az idén érettségizett, így szorosabb időbeosztás mellett készült a versenyre és a vizsgákra. A tehetséges gyerekek tanulmányainak a finanszírozása sok esetben külön anyagi terhet jelent a szülőknek, de Mészáros Márton azt mondta, őt a tábor és a gimnáziumi tanárai teljes mértékben felkészítették.

A nemzetközi verseny legérdekesebb feladatának a terepi fordulót tartotta, amikor egy Hongkong közelében található halászfalut kellett felmérniük. A siker ellenére nem földrajz szakon tanul tovább. A BME matematikai alapszakjának lesz a hallgatója, alkalmazott matematikus szeretne lenni.  

Sarkadi Nagy Lili egy hajszállal maradt le a bronzéremről. Gimnáziumi tanulmányai alatt kezdett érdeklődni a földrajz iránt tanára hatására, akit a tárgy mély szakmai ismerete mellett nagy lelkesedés jellemzett, valamint sok tapasztalatot szerzett. 

„A pécsi felkészítő hét mellett leginkább önállóan és egy volt versenyző segítségével készültem, angol nyelvű tankönyveket, továbbá tudományos cikkeket olvastam és jegyzeteltem ki. A földrajztanárom is sokat segített, több prezentációt készített, képekkel kiegészítve – mondta Lili, aki csak jövőre érettségizik, s úgy gondolta, a verseny nem vesz el túl sok energiát a tanulmányaitól. – Nem szerettem volna, ha a jegyeim romlanának emiatt, ezért igyekeztem minél jobban beosztani az időmet. A terepi fordulót élveztem a legjobban, ahol lehetőséget kaptunk egy városrész részletes megfigyelésére és feltérképezésére. Különböző feladatok megoldásával kellett rávilágítani a területet formáló szociális, természetföldrajzi és gazdasági tényezőkre, valamint egy tematikus térképet kellett készíteni.”

Sarkadi Nagy Lili még nem tudja pontosan, milyen irányban tanul tovább; az építészet és a társadalomtudományok is érdeklik. De úgy véli, a földrajztudás nagyon sokféle területen előnyt jelent.  

 

A 2019-ES EREDMÉNYEK

  • Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia (Jongin, Dél-Korea) 
    Kövér Blanka (Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium) – bronzérem, valamint a legjobb megoldás különdíja
    Blaskovics Ákos (Budapesti Fazekas Gimnázium) – bronzérem
     
  • Nemzetközi Kémiai Diákolimpia (Párizs)
    Kapdos Ádám (Fazekas Gimnázium, Debrecen) – ezüstérem
    Mészáros Bence (Szent István Gimnázium) – ezüstérem
    Kozák András, Juhász Benedek (Apáczai Gimnázium) – bronzérem
     
  • Nemzetközi Mengyelejev Kémiai Diákolimpia
    Mészáros Bence Balázs (Szent István Gimnázium), Juhász Benedek László (Apáczai Gimnázium) – ezüstérem
    Fajszi Bulcsú (Fazekas Gimnázium), Kozák András Iván (Apáczai Gimnázium), Veres Tamás (Berze Nagy Gimnázium, Gyöngyös), Veszprémi Zsombor (Radnóti Gimnázium, Szeged) – bronzérem 
     
  • 30. Nemzetközi Biológia Diákolimpia
    Búzafalvi Dénes, Vizkeleti Péter (ELTE Radnóti), Kozma Csaba (Bonyhádi Evangélikus Gimnázium), Hunyadi Marcell Dávid (Radnóti Gimnázium, Szeged) – aranyérem
     
  • Közép-európai Informatikai Diákolimpia (Pozsony)
    Tóth Balázs (Budapesti Fazekas Gimnázium) – abszolút első helyezett
    Nagy Nándor (Budapesti Fazekas Gimnázium) – 129., bronzérmes értékű hely
    Molnár Bálint (Budapesti Fazekas Gimnázium) – 167., szintén nagyon jó helyezés
    Noszály Áron (Fazekas Gimnázium, Debrecen) – 208., szintén jó helyezés
     
  • Európai Leány Matematikai Diákolimpia (Kijev)
    Kerekes Anna (Budapesti Fazekas Gimnázium) – aranyérem
    Hámori Janka (Radnóti Gimnázium, Szeged) – ezüstérem
    Kocsis Anett, Mészáros Anna (Budapesti Fazekas Gimnázium) – bronzérem
     
  • Nemzetközi Matematikai Diákolimpia (Bath)
    Haiman Milán (Stuyvesant High School, New York) – aranyérem
    Zsigri Bálint (Szent István Gimnázium), Schrettner Jakab (Radnóti Gimnázium, Szeged), Matolcsi Dávid (Budapesti Fazekas Gimnázium) – ezüstérem
    Szabó Kristóf (Budapesti Fazekas), Nagy Nándor (Budapesti Fazekas) – bronzérem
     
  • Romanian Masters of Mathematics nemzetközi matematikaverseny (Bukarest)
    Haiman Milán (Stuyvesant High School, New York) – ezüstérem
    Matolcsi Dávid (Budapesti Fazekas Gimnázium), Weisz Máté (Radnóti Gimnázium, Szeged) – bronzérem
     
  • Nemzetközi matematikai verseny (Hanoi)
    Egyéni nyertesek: Várkonyi Zsombor (Budapesti Fazekas Gimnázium) – aranyérem
    Győrffy Johanna (Budapesti Fazekas), Tóth-Rohonyi Iván (Budapesti Fazekas) – ezüstérem
    Vámosi Boglár Tünde, Lengyel Ádám (Fazekas Gimnázium, Debrecen), Velich Nóra Zoé (Budapesti Fazekas), Lovas Márton, Székely Milán (Veres Péter Gimnázium, Békásmegyer), Osztényi József (Kecskeméti Katona József Gimnázium), Szabó Ágoston (Budapesti Fazekas)
    A csapatversenyeken korosztályonként a fiatalabb csapat bronz-, az idősebb ezüstérmes lett.
     
  • Nemzetközi Földrajzi Olimpia (Hongkong)
    Kaszap Kinga (ELTE Radnóti Miklós Gimnázium), Mészáros Márton (Türr István Gimnázium, Pápa) – ezüstérem
    Sarkadi Nagy Lili, a budapesti Eötvös József Gimnázium, valamint Kiszely Anna, az ELTE Radnóti Miklós Gimnázium tanulója pedig csak kevéssel maradt le a bronzérmes helyezésről.

 

Borítófotó: Kőkemény kihívás. A nemzetközi matematikai olimpián 103 országból több mint 600 diák vett részt