Leküzdhető függőség

Nehéz a leszokás. Nemcsak fizikai, hanem pszichés függőséget is okoz a dohányzás. A kamaszok egyre korábbi életkorban szívják el az első cigarettát.

Doktornő, hoztam a haverjaimat. Kérem, vizsgálja meg őket, s mondja el nekik is, amit nekem mondott, mert szintén dohányoznak, és nem akarom, hogy bajuk legyen. Azóta egy szálat sem szívtam, és a többieket is lebeszélem róla.” Az idézet Fejes Kinga fül-orr-gégész szakorvos Facebook-posztjából származik, amely bejárta a teljes hazai sajtót. A doktornő huszonöt éve dolgozik orvosként, saját bevallása szerint ugyanennyi ideje küzd a dohányzás ellen. Rendszeresen tart előadásokat tinédzsereknek. Kifejezetten drasztikus módszerekkel szemlélteti, milyen következményei lehetnek a káros szenvedélynek. Az ominózus bejegyzést a szakorvos saját rendelőjének oldalán osztotta meg, hogy közhírré tegye sikerélményét: egy tizenöt éves fiú nemcsak hogy leszokott a dohányzásról a szavait hallva, de másik három fiút is hozzá küldött.

KORAI RÁSZOKÁS

A probléma sajnos igen aktuális a kamaszok körében, amit egy júniusban közzétett globális jelentés is alátámaszt, amelyet tizenévesek körében végeztek. Az amerikai betegség-ellenőrzési és -megelőzési központ (CDC) adatai szerint a legtöbben már tizenéves korukban rászoknak a cigarettára. Minden második országban a fiúk legalább tizenöt, a lányok legkevesebb nyolc százaléka rágyújtott már. A kutatók 2012 és 2015 között hatvanegy országból származó felméréseket elemeztek a fiatalok dohányzási szokásai témájában. Ennek alapján a legtöbben, harmincöt százaléknyian a délkelet-ázsiai Kelet-Timorban cigarettáznak a kamaszok közül. A tizenéves lányok körében a legnagyobb arányban, huszonkilenc százaléknyian Bulgáriában dohányoznak, de a vizsgált országok többségében a tinédzserek között nem sokkal kisebb ez az érték, mindenhol tíz és húsz százalék között mozog.

HAZAI ADATOK

Ha Magyarországot nézzük, a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a fiatalok és a felnőttek körében egyaránt csökkent a dohányzók aránya. Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index statisztikája szerint az itthoni tizenöt év felettiek például az európai átlagnál kevesebb cigarettát vásárolnak. Érdekes és idekapcsolódik a Dohányzás Fókuszpont által közzétett adatsor is, amely szerint 2012 és 2016 között kilenc százalékkal mérséklődött az alkalmi dohányzók száma, míg a napi szinten rágyújtók aránya nyolcról hat százalékra esett vissza. Riasztó azonban, hogy a magyar hetedik, nyolcadik és kilencedik osztályosoknak a harminckét százaléka már cigarettázott élete során, tizenkilenc százalékuk alkalmi dohányos, míg öt százalékuk naponta rágyújt.       

Paksy Mária pszichiáter, addiktológus a Figyelőnek úgy nyilatkozott: ma a 12-14 éves kamaszok már rendszeresen járnak szórakozni. Ha egyikük dohányzik, mindig akad, aki nem akar lemaradni. Elmondta: a cigarettára rendkívül könnyű rászokni, hiszen a dohányban lévő nikotin addiktív szer, és a fizikai mellett pszichés függőséget is kialakít. „Ha valakinek az első néhány cigaretta bejön, jólesik és le tudja küzdeni a kezdeti rosszullétet, akkor nagyon rövid idő alatt megszokássá válik, hogy bizonyos helyzetekben, például társaságban, alkoholfogyasztás mellé rágyújt. Később pedig már nemcsak ezek a helyzetek idézik elő a dohányzást, hanem teljesen hétköznapi szituációk is” – mondta az addiktológus, aki szerint rosszabb a helyzet abban az esetben, ha a szülők, családtagok is füstölnek.

Gyakran mondják azt is, hogy a feszültséget oldja a cigaretta, ám Paksy Mária szerint nem a nikotin az, ami ezt előidézi, hanem az úgynevezett rituálé, amely a dohányzás folyamata köré kialakul, és eltereli a figyelmet a stresszhelyzetről. Tulajdonképpen ez jelenti a pszichés függést – folytatta –, vagyis azt, hogy bizonyos helyzetekben a dohányzás automatizmussá válik. A szakember elmondása alapján a tény, hogy a dohányzás okozza a legerősebb addikciót, többkomponensű. Egyrészt a nikotin fizikai függőséget is okoz, ezáltal pedig megvonási tüneteket produkál az elhagyása. A leszokás kezdetén az illető feszült, nem találja a helyét, nyugtalan, ingerültté válik, és sokszor egyéb pótcselekvést keres – ez okozza, hogy sokan felszednek pár kilót a leszokással párhuzamosan, mert például elkezdenek nassolni – magyarázta.

CÉL A VISSZASZORÍTÁS

„A teljes leszokáshoz változó hosszúságú idő kell. A dohányzás elhagyása kezdetén, bár egy ideig maga a nikotin is hiányzik, annak elvonási tünetei viszonylag rövid időn belül megszűnnek. A pszichés függőség viszont rendkívül sokáig megmaradhat. Ez főként akkor jelentkezik, amikor a korábbi dohányos olyan szituációt él át, amelyben régebben rágyújtott, a leszokás után viszont meg kell állnia, hogy füstöljön” – fejtette ki Paksy Mária, aki rámutatott: ez teszi igazán nehézzé a káros szenvedély maradéktalan elhagyását, így nem véletlen, hogy gyakori az akár többszöri visszaesés.

Az elmúlt években a kormány több intézkedést is tett annak érdekében, hogy visszaszorítsa a dohányzást. Ennek eredményeiről Orbán Viktor miniszterelnök is beszámolt az előző héten, a WHO európai regionális bizottságának budapesti ülésén. A még 2014-ben publikált adatokat idézte: 2012–13-ban huszonnyolcról tizenkilenc százalékra csökkent a cigarettázók aránya. Ennek egyik oka vélhetőleg a 2012-ben elfogadott, a fiatalkorúak dohányzásának a visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, amely egyaránt korlátozza a dohányáruk széles körű hozzáférhetőségét. Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára még júniusban közölt adatokat arról, hogy a törvénynek köszönhetően közforgalmú, zárt légterű helyeken, közösségi terekben is tilos rágyújtani, ennek nyomán pedig a beltéri levegőszennyezettség átlagos koncentrációja kilencven százalékkal csökkent a szórakozó- és vendéglátóhelyeken. Rétvári szerint mindezek eredményeként a fiatalok nehezebben jutnak dohánytermékhez. Az intézkedés s ezáltal Magyarország pedig a világon egyedülálló példává lépett elő: Orbán Viktor a dohányzás visszaszorításáért tett erőfeszítésekért 2013-ban megkapta a WHO díját.

A káros szenvedély mérséklése azonban továbbra is közpolitikai cél marad. Ezt erősíti, hogy mostanra megjelentek az első egységes csomagolású cigaretták a dohányboltokban. A 2016. augusztus 20-án hatályba lépett rendelet szerint már nincsenek védjegyek, grafikai szimbólumok és képi megjelenítések a dobozokon.

 

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink