A VÁLLALATALAPÍTÓ: KOLOSI TAMÁS
A rendszerváltás első évtizede sikertörténet volt Magyarországon – e meglepő mondattal kezdődik Kolosi Tamás írása, amelyet a Magyar Tudomány 2016. augusztusi számában közöltek le. A cikket az általa 1985-ben alapított, azóta is sikeres Tárki Társadalomkutató Intézet elnökeként jegyző, 1946-os születésű szociológus egy tévéinterjúban – a Szelényi Ivánnal közösen írt, Hogyan legyünk milliárdosok? – avagy A neoliberális etika és a posztkommunista kapitalizmus szelleme című kötete kapcsán – arról is beszélt, hogy a rendszerváltozás idején jóval több lehetőség volt nagytőkéssé válni, mint azóta. Igaz ez rá is. Hiszen Kolosi Tamás több alkalommal is szerepelt a száz leggazdagabb magyar listáján, a 2013-as kiadvány szerint a vagyona akkor 7,8 milliárd forintra volt tehető. Üzleti sikereit a kilencvenes évek elején alapozta meg.
Meghatározó tudományos munkássága mellett családi tulajdonban lévő cégcsoportja révén egyéb területeken is ténykedik, illetve üzletel. E tekintetben kiemelkedik az egykor Líra & Lant néven futó Líra Zrt., amelyet az állami könyvterjesztés „romjain” hozott létre. Azaz privatizáció révén. Az országos bolthálózat kulturális befolyását jelzi, hogy olyan kiadók is kapcsolódnak hozzá, mint a Corvina, a Magvető, az Athenaeum, a Manó Könyvek és a 2012-ben megnyitott Rózsavölgyi Szalon. Kolosi Tamás és felesége, Zimányi Zsófia részesedést szerzett a Városi Színház Kft.-ben, sőt Hátsó Kapu néven alternatív színpadot is avattak a Rákóczi úti Fókusz könyváruház egykori raktárainak helyén.
Kolosi Tamás a privatizáció második szakaszában Erdős Ákos nagyvállalkozóval működött együtt. Kapcsolatuk már a rendszerváltozás idején indult, Kolosi aztán részben az Erdős-féle LKH szaklap- és szakkönyvkiadói tevékenységét irányította. A cikk szerint az LKH-t a kezdetektől egy szűk bizalmi kör igazgatta, a csoporthoz tartozó cégek vezetésére viszont meg kellett találni a megfelelő embert. Például Gyergyák Györgyöt az Állami Nyomda, Morcsányi Gézát a Magvető élére – utóbbit Esterházy Péter ajánlotta. Végül 2000 környékén Kolosi részvénycserékkel magával vitte a Líra & Lant Rt. bolthálózatát a Központi Antikvárium nélkül és a könyvkiadókat.
A Népszava közlése szerint a Líra legnagyobb részvényese ma a Kolosi és Társa Kft., ennek tulajdonosai pedig a családtagok. Kolosi és Zimányi 30-30 százalékot jegyez, gyermekeik, Kolosi Beáta, a Líra vezérigazgatója, valamint Kolosi Péter, az RTL Klub vezérigazgató-helyettese 20-20 százalékot mondhat magáénak. A cég honlapján elérhető tájékoztató szerint a Líra megszerezte a Magyar Könyvklub adatbázisát is, így elindíthatta a hetvenezer tagot számláló Líra Könyvklubot, majd a cégcsoport a bevásárlóközpontok fő könyvbeszállítója lett. Kolosiék az Alexandra tavalyi csődjéből is profitáltak: a Móra Kiadóval közösen huszonnégy könyvesboltot és -áruházat vettek át. Így lett a Líra Magyarország legnagyobb könyvesbolthálózata, közel száz üzlettel. Az Alexandra Kiadó összeomlása után úgy nyilatkozott, nem támogatna erősebb állami szerepvállalást az ágazatban. Kolosi Tamás klasszikus „független értelmiségi”, vagyis a polgári kormány nagy kritikusa. A 168 órának adott tavalyi interjújában például úgy fogalmazott, az ország a rendszerváltás éltanulójából a hátsó padba került, nemzetközi megítélésben, versenyképességben és életszínvonalban is lemaradtunk. A Fidesz kapcsán pedig – a választások közeledtével – korrupciót és gyűlöletkampányt emlegetett a milliárdos, a Jobbik és a baloldal kiegyezését szorgalmazva.
AZ ELSŐ SZÁMÚ IMPRESSZÁRIÓ: ZIMÁNYI ZSÓFIA
Kolosi Tamásné Zimányi Zsófia kora gyermekkorától olyan nagypolgári közegben nevelkedett, amelyben a kultúra élvezete és szervezése mindennapos tevékenység volt. Nagyapja, Zerkovitz Béla zeneszerző a Royal Orfeum igazgatója volt. Édesanyja az Operaház művészeti titkáraként, apja jogtanácsosként tevékenykedett. Sokszor elmondta, nagymamája nagy szalont vitt otthonukban a harmincas években, ahol sok művészember is megfordult. A családi hagyományok hatására fordult érdeklődése a kultúraszervezés felé, és vált a legbefolyásosabb menedzserré, művészeti kuratóriumok megkerülhetetlen tagjává. Gyermekként balettozott és zongorázott, de végül magyar–német szakon diplomázott 1970-ben. Az Interkoncertnél dolgozott, és szerzett meghatározó tapasztalatokat komolyzenei területen, ez a cég szervezte és ellenőrizte a hazai zenészek vasfüggönyön túli szerepléseit. Ahogy véget ért az Interkoncert monopóliuma, 1989-ben Zimányi Zsófia létrehozta saját cégét, a Pentaton Művész- és Koncertügynökséget, amely Kelet-Közép-Európa legrégebbi privát művészügynöksége. Tevékenységük rendezvényszervezésen és művészek képviseletén túl színházi jogok képviseletéből, nemzetközi turnék bonyolításából és kulturális marketingből áll. 1996-ban a fővárosi kulturális vezetés kérésére elvállalta a Budapesti Fesztiválközpont Kht. irányítását. A pozícióban eltöltött 15 év alatt a művészeti élet minden területére elért a befolyása, sorban álltak kegyeiért a művészek és az intézményigazgatók. Ez idő alatt a Pentaton ügyvezetője közvetlen munkatársa Lőrinczy György lett, akit később a Nemzeti Kulturális Alap, majd az Operettszínház vezetésével bíztak meg, Kerényi Miklós Gábor állítólag nem egy alkalommal az Operettszínház Richelieu-ének nevezte Lőrinczyt. Igazgatósága alatt az Operettszínház legfontosabb partnerévé vált a Pentaton, ők szervezték a színház külföldi turnéit, tőlük vásároltak előadásjogokat. Kétségtelenül nagy tapasztalata van ebben az ügynökségnek, hiszen a Madách Színház, a Rockszínház és a Katona József Színház külföldi vendégszerepléseinek is kizárólagos szervezője volt. Mindezt jutalékért végzik, és jutalékért adják tovább az általuk megvásárolt külföldi előadások jogait is a hazai színházaknak.
Zimányi Zsófia 15 évig igazgatta a Tavaszi Fesztivált, két évig vezette a Tháliát, az Operaház vezetésére is sikeresen pályázott 2005-ben, ám az utolsó pillanatban nemet mondott. Az akkori hírek szerint a visszakozás hátterében a finanszírozás tisztázatlansága állt, mivel a kulturális kormányzat nem garantálta a korábbi adósságok rendezését.
Mind a mai napig elismerik azt a képességét, hogy kiválóan válogatja meg a munkatársait, jó érzékkel épít csapatokat. Zimányi Zsófia 2012-ben új fejezetet kezdett a karrierjében, és megnyitotta a Rózsavölgyi Szalon művészeti központot és játszóhelyet. A művészeti vezetést végzi, maga találja ki a programot, amely különböző produkcióknak ad helyet. 2011-ben befogadta a Fővárosi Önkormányzat által bezárt Király utcai Sirály nevű, balliberális civilek által működtetett szórakozóhelyet, ami erős politikai jelzésként is értékelhető.
AZ APA ÁRNYÉKÁBAN: KOLOSI BEÁTA
Kolosi Beáta az Oxford Brooks University International Business Schooljában szerzett diplomát, kis kitérőtől eltekintve mindig is a családi vállalatnál dolgozott, apja nyomdokaiba lépett. Már 20 éve tevékenykedik a könyvszakmában, 2011-ben vette át a Líra cégcsoport vezérigazgatói posztját, de saját gyerekkönyvkiadót is gründolt. Férje Weiler Péter képzőművész, médiavállalkozó, két gyermekük van. Weiler Geszti Péterrel együtt a Habostorta portál alapítója, idetartozott a Randivonal is. Sokirányú alkotói és performer tevékenységet folytat, 2015-ben a vasárnapi boltzár ellen úgy tiltakozott, hogy a kocsija csomagtartójából árult termékeket a zárva tartó nagyáruházak előtt. 2016-ban az akkori amerikai nagykövet, Colleen Bell nyitotta meg budapesti kiállítását. A zajos botrányt kavart puncs.hu úgynevezett „partnerközvetítő” cég vezérigazgatójaként tűnt fel a neve, bár ez a hírverés valószínűleg sokkal inkább jól jött a cégnek, mint ártott volna. Weiler kiállt a CEU mellett és felszólalt a Soros-plakátok ellen is.
A MÉDIAMOGUL: KOLOSI PÉTER
Az ellenzéki hírműsorokat, valamint a bulvár-szórakoztató adásokat sugárzó RTL Klub programigazgatója, a csatorna vezérigazgató-helyettese Kolosi Péter, aki büszke a televízió podukcióira.
Soha nem léptünk át olyan határokat – ennek még a közelében sem voltunk –, amelyekről mi azt gondoljuk, hogy határok – jelentette ki Kolosi Péter egy Story TV-s interjújában az RTL Klub műsorairól. A csatornánál 1997 óta dolgozó és vezetői pozíciókat betöltő televíziós szavaiból kiderül, hogy a közízlést alaposan befolyásoló médiumnál az a hozzáállás, hogy még a határokat is ők jelölik ki, amelyeknek természetesen mindig megfelelnek.
Kolosi Péter pályafutása során többször is kiderült, hogy jókor volt jó helyen. Színész szeretett volna lenni, háromszor jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, de egyszer sem sikerült a felvételije. Az akkor már jogásznak tanuló fiatalember harmadik nekifutásra, a biztonság kedvéért felvételizett a színművészeti televíziós műsorvezető-rendező szakára is, ahova felvették. Horváth Ádám osztályában csoporttársa volt többek között Batiz András, Jáksó László, Keleti Andrea, Marsi Anikó és Máté Krisztina is.
Az MTV-ben kezdte riporteri karrierjét, dolgozott az Objektív és a Nap-kelte című politikai műsorban is. Amikor végzett a televíziós iskolában, épp elindult az RTL Klub, ekkor igazolt a kereskedelmi televízióhoz, ahol az „infotainment” – valójában bulvár – Fókusz című műsornak lett a főszerkesztője, műsorvezetője. A műsor sikerei után nevezték ki programigazgatónak, 2001-ben.
A pozíció talán a legfontosabb poszt a kereskedelmi tévénél: a műsorstruktúráért, -szerkesztésért, -beszerzésért felel.
Kolosi harmincéves volt, amikor programigazgatóvá nevezték ki. A kereskedelmi televíziók épp ekkor kezdték letarolni a tévés piacot. Ebben leginkább a valóságshow-k elindítása játszotta a főszerepet, az RTL Klub a Való Világgal válaszolt az akkori TV2 Big Brother című produkciójára, a széria kilencedik fejezetébe most ősszel vágott bele a csatorna. Az évek során számtalanszor közfelháborodást kiváltó, főműsoridőben sugárzott produkciót a médiahatóság többször büntette, Kolosi szerint azonban mindezzel tehát nem léptek át semmilyen határt.
Emellett az RTL Klub az előző kormányzati ciklus óta Híradóiban – amelyekben még mindig főképp a bűnügyi hírek dominálnak – kemény ellenzéki pozíciót vett fel, belement a politizálásba, az ellenzéki narratívát erősíti. Ezen a hozzáálláson 2018 tavasza, a Fidesz–KDNP harmadik kétharmados választási sikere után sem változtattak. Kolosi pedig még ki tudja, hány évig nem lépi át a saját határait az RTL Klub programigazgatójaként.
MIT AJÁNL OLVASÓINAK EGY LÍRA ÜZLET?
A Líra-Móra Könyváruház terebélyes kirakatában Dragomán Györggyel, Nyáry Krisztiánnal, Náray Tamással, Spiró Györggyel, Vámos Miklóssal, Kepes Andrással, Hankiss Elemérrel csalogatja befelé az olvasni vágyókat. Akik, ha besétálnak az üzletbe, mindjárt kézbe is kaphatják a bejárattal szemben fölhalmozott kínálatból Dragomán: Rendszerújra, Nyáry: Írjál és szeress, Náray: Zarah öröksége, Spiro: Ikszek, Vámos: Legközelebb sikerül, Hankiss: Emlékkönyv című kötetét. Amennyiben beljebb baktat az irodalom szerelmese, pár lépés után Ajánlatunk feliratú könyvpiramis állja útját. Itt Krasznahorkai László: Aprómunka egy palotáért, Máté Gábor: Színházi naplók, Nádas Péter: Minotaurus, Esterházy Péter: Az olvasó országa, Uj Péter: Önbizalompumpa, Fehér Boldizsár: Vak majom című munkája várja a vevőket. S valami különös ok folytán Temesi Ferenc: 49/49 könyve is helyet kapott, igaz, a piramis legalján, úgy harminc centire a földtől. S ha már föld, Nyáry és Náray köteteiből emelt torlaszokat állítottak a járóútba, hogy a kevésbé szemfüles vásárló biztosan belébotoljon a művekbe, azután a felborított halomból zavarában egy-egy könyvet a kosarába tegyen.
