Középpontban az élet védelme

Megújuló koraszülöttosztályok, csökkenő csecsemőhalandóság, növekvő születésszám – a hosszú évek óta negatív trendet egy ideje sikerült megfordítani.

A kedvező adatok mögött igen összetett rendszerszemlélet húzódik meg. Magyarországon jelenleg minden tizedik újszülött korán jön a világra, azaz a baba a harminchatodik hét előtt születik meg. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a csecsemőknek akár már a 24. terhességi hét után, 500 grammos születési súllyal kell elérniük az optimális születéskori testarányokat és fejlettségi szintet, ám mindezt az anyaméhen kívül.

„LEDOLGOZOTT” HÁTRÁNYOK

Az idő előtti világrajövetel okai igen összetettek, azonban a születés időpontját befolyásolhatja az édesanyák egészségi és lelkiállapota, a magzatra káros életvitel a terhesség alatt – például alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás, egészségtelen táplálkozás –, de akár a szociális helyzet is. Nem véletlen például, hogy általában Borsod-Abaúj-Zemplénben regisztrálják a legtöbb koraszülöttet, aminek az is következménye, hogy a megyei kórház koraszülött- és újszülött-patológiai osztálya az egyik legkorszerűbb az országban.

 „Minél jobban hasonlít az anyaméhhez a koraszülött babák számára kialakított környezet, annál nagyobb és gyorsabb az esélyük a gyarapodásra” – mondta Földvári-Nagy Zsuzsanna, a Koraszülöttekért Országos Egyesület (Kore) elnöke a Bács-Kiskun Megyei Kórház Perinatális Intenzív Centrumában (PIC) átadott új, nyitott, de fűthető inkubátorok bemutatásakor. Egy koraszülött esetében már maga a születés is veszélyekkel jár, mivel nem kiszámítható a világrajövetel időpontja, valamint testi éretlenségük miatt a sérülés esélye is nagyobb. Az egészséges fejlődés és a születés utáni túlélés tekintetében sok múlik azon, hogy a baba az első élethónapokban mennyire tudja „ledolgozni” a hátrányát.

Mivel a kis súlyú korababák világrajövetelük után nem képesek tartani a testhőmérsékletüket, inkubátorban, mesterségesen kell őket melegen tartani. Ennek az a hátránya, hogy mindez az édesanyától elválasztva, lezártan történik. A Bács-Kiskun Megyei Kórház PIC részlegén felállított készülékek esetükben azért egyedülállók, mert ezt az állapotot megszüntetve egy speciális, melegítést biztosító matrac segítségével a babák édesanyjuk mellett maradhatnak, fenntartva így az igazoltan jó hatású testkontaktust.

„Nem mindegy, milyen körülmények között fejlődnek a korababák. Az állandó testmeleg biztosítása azonban megnyugtató számukra, jobb minőségű pihenést tesz lehetővé. Ez már önmagában is jó hatással van nemcsak rájuk, hanem az aggódó szülőkre is” – fejtette ki Földvári-Nagy Zsuzsanna.

A kisbabák a melegítőberendezésekkel megnyugtató, testmeleg helyzetben gyógyulhatnak és gyarapodhatnak, így kiegyensúlyozottabbak lesznek. Az inkubátor, amelyben biztonságban tudnak növekedni, nyitott, így az anyukák és az apukák könnyebben gondozhatják őket. Ez nemcsak a csecsemő optimális fejlődését segíti elő, de jelentős mértékben hozzájárul a későbbi otthoni ápoláshoz is. Kelemen Edit, a koraszülöttrészleg vezetője arról számolt be, hogy a PIC-en évente körülbelül háromszázötven-négyszáz új- és koraszülöttet ápolnak, s a betegszám évről évre növekszik. Az inkubátorok az anyaméhet próbálják helyettesíteni, a nyitott, de fűthető készülékek pedig az anya-gyermek kapcsolat mielőbbi kialakulását segítik.

AZ ÉLET VÉDELMÉBEN

Magyarországon a születések számában az utóbbi években a statisztikák szerint trendforduló állt be, vagyis a korábbi csökkenő tendenciát növekedés váltotta fel. Bár a népesség tartós és kívánt bővülését a jelenlegi mutatókkal még nem lehet elérni, biztató statisztika, hogy a csecsemőhalandósági ráta is minden korábbinál alacsonyabb szinten áll. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly ez az arány 3,9 ezrelék volt. A márciusban közzétett eredményeket Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának az igazgatója kommentálta, aki szerint a 2015-ös számokhoz képest hét, a 2013-as statisztikákhoz viszonyítva huszonöt százalékos javulást jelent az idei adat. Úgy véli, mindez a perinatológusok, csecsemő- és gyermekgyógyászok, védőnők és szakdolgozók munkáján túl az elmúlt években végrehajtott, a területre szánt ötmilliárd forintos műszerbeszerzéseknek is köszönhető. Ezek eredményeként az országban huszonegy PIC részleg újulhatott meg

A szakma egyöntetű véleménye szerint azonban a jó eredmény csak akkor tartható, ha a következő öt-tíz évben a koraszülöttek, újszülöttek és csecsemők gyógyítása egy deklarált nemzeti stratégia mentén folyik. Ennek része lehet a Bethesda Gyermekkórházba tervezett új szemléletű szülészeti osztály is, amelynek egyik egyedisége az abortuszmentesség.

MÁS MEGKÖZELÍTÉS

Az új szülészet három alappillér mentén épül fel: egyrészt megteremtik a kevésbé medikalizált, ugyanakkor teljes biztonságot adó hátteret, különös hangsúlyt fektetnek az életvédelemre, tehát nem végeznek az osztályon abortuszt, valamint világos pénzügyi rendszert alakítanak ki, s kizárják az egyébként a teljes ágazatra jellemző hálapénzkultúrát.     Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója ezzel kapcsolatban többször is hangsúlyozta: Magyarországon jelenleg nincs olyan intézmény, ahol tilos lenne az abortusz, mivel annak elvégzése a protokoll része. Ugyanakkor szerinte van egy jelentős réteg nálunk, amelynek a tagjai ezzel nem értenek egyet, és úgy gondolják, ki lehet alakítani egy olyan intézményt, ahol nem történik terhességmegszakítás.                                                               

A lombikprogram finanszírozásának a bővítése kapcsán pedig Balog Zoltán humánerőforrás-miniszter arról tájékoztatott, hogy a közelmúltban született meg az a kormányhatározat, amely 1,5 milliárd forinttal támogatja az intézményben és a Budai Irgalmasrendi Kórházban kialakítandó új nőgyógyászati és andrológiai részleg létrehozását, ahol a fentebb felsorolt kapacitások mellett olyan alternatív kezeléseket is kínálnak, amelyek meddőségi problémákkal küzdő pároknak segítenek abban, hogy természetes úton foganjon gyermekük.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink