Novemberben jelentette be az amerikai élelmiszer- és gyógyszerellenőrzési hatóság (FDA), hogy hivatalos forgalmazási engedélyt kapott az USA területén az első úgynevezett digitális gyógyszer, így pedig az e-orvostudomány új szintre lépett. A készítmény olyannyira XXI. századi, hogy jelez, ha a beteg elmulasztotta bevenni. A működési mechanizmusa abban áll, hogy szenzort tartalmaz, amely közvetlenül a kezelőorvost informálja.
Adatok gyorsan
Az Abilify MyCite nevű medicina tehát „lenyeléskövető rendszerrel” ellátott, és mivel ez a világon az első digitális készítmény, amely forgalmazási engedélyt kapott, egyelőre csak a pszichiátria területén alkalmazható a skizofrénia, a felnőttkori depresszió, valamint a mániás depresszió kiegészítő kezelésére, ugyanis antipszichotikumot tartalmaz.
Napjainkban tehát az egészségügy területén is megfigyelhető a digitalizálás, amely nemcsak felgyorsítja az adatok elérését, de ki is terjeszti azok körét, vagyis a kezelőorvos jóval több információhoz juthat rövid időn belül a pácienséről, mint korábban.
A folyamat Magyarországon is elindult, november 1-jével ugyanis a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál kötelező jelleggel már működik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amelynek része az e-recept bevezetése is. A végcél az, hogy mire minden állampolgárnak lesz e-személyije, azon ne csak a személyes, hanem az egészségügyi adatai is szerepeljenek, vagyis egyetlen kártya segítségével a kezeléséhez szükséges összes információhoz hozzájusson a kezelőorvos a kórtörténet alapján. A rendszernek különösen nagy jelentősége lehet sürgősségi esetekben, amikor egyébként is szorít az idő.
Természetesen, ahogy minden ilyen folyamatnál, felmerül az adatvédelem kérdése is, amelyről az EESZT bevezetése előtt hosszas társadalmi vita zajlott. Mások mellett Vartus Gergely, az e-health koordinációjával megbízott miniszteri biztos is többször megfogalmazta: a rendszer 5-ös biztonsági besorolású, tehát a lehető legnagyobb fokozatú informatikai védelemmel látták el, minden hozzáférést naplóz, így a beteg azt is látja, ki jutott az adataihoz. A program rögzíti a felhasználó adatait, a hozzáférés idejét, típusát, sikerességét és az érintett egészségügyi dokumentumot. A páciensekről szóló információkat tehát csak az arra jogosultak érhetik el, és ők is csupán a szükséges mértékben, illetve mélységben.
Bár a digitális gyógyszer bevezetésére itthon még várni kell, az adatvédelmi szempontok az amerikai Abilify MyCite esetében is felmerültek. A tabletta a gyomorsavval érintkezve elektromos jelet generál, amelyet egy testre rögzített tapasz érzékel, majd továbbít az okostelefonra telepített alkalmazásra vagy a beteget felügyelő orvos számára. A pácienseknek azonban minden esetben alá kell írniuk egy beleegyező nyilatkozatot, mielőtt ezt a típusú kezelést megkezdenék. A rendszer ugyanis bizalmas adatokat oszt meg a külvilággal.
Vészhelyzet esetén
A készítmény eredményességéről a Medicalonline egészségügyi szakportál írt részletesen. Ennek alapján az Abilify MyCite alkalmazási előiratában is kiemelik: a digitális orvosság terápiához való hűséget biztosító hatékonyságát egyelőre nem támasztják alá vizsgálati bizonyítékok. Mivel a valós idejű követés nem garantált, a gyártó felhívja a figyelmet arra, hogy vészhelyzetben egyelőre nem szabad a tablettába épített digitális rendszer információi alapján dönteni.
Az engedélyezés alapjául szolgáló klinikai vizsgálatokban a gyógyszer nemkívánatos hatásai megegyeztek a szenzor nélküli készítmény mellékhatásaival – elsősorban hányinger, hányás, székrekedés, fejfájás, szédülés, akaratlan végtagmozgás, szorongás, álmatlanság és nyugtalanság jelentkezett –, kiegészülve a MyCite tapasz helyén esetlegesen fellépő bőrirritációval.
