OLTÁSI HIÁNYOSSÁGOK
Kevés olyan betegséget ismerünk, melynek kapcsán elméleti lehetőségünk lenne arra, hogy véglegesen megszabaduljon tőle az emberiség. Csupán olyan kórokozók esetén van erre esélyünk, amelyek csak emberben életképesek, nem tudnak a szervezeten kívül hosszabban életben maradni, és védőoltás fejleszthető ki ellenük.
Mind ez idáig a himlő vírusa az egyetlen kórokozó, amelyet sikerült szuperbiztonságos laboratóriumok mélyére száműzni, és el lehetett feledtetni az általa okozott szenvedéseket.
A kanyaró vírusa lenne a másik lehetséges kórokozó, amelytől megszabadulhatnánk. A fejekben ártalmatlan gyerekbetegségként létezik, noha évente emberek százezrei halnak bele a világon. A WHO szerint ez a kór felel az összes olyan halálozás feléért, amely védőoltással megelőzhető lenne. Az esetek negyedében-felében kórházi ápolásra szorul a páciens, és ezer betegből egy-kettő még a legfejlettebb egészségügyi rendszerrel ellátott országokban is belehal a kanyaróba.
A védőoltási programokkal Európában és Észak-Amerikában szinte teljesen sikerült felszámolni ezt a betegséget. 2000-ben az USA hivatalosan is kanyarómentesnek nyilvánította az országot, ám a 2014-ben kitört járvány óta rendszeresen felbukkan. Az idén éppen Washington államban kezdett terjedni. A betegség visszatérése az oltásellenes mozgalmak következménye, a turizmus és a migráció kapcsán bekerülő vírus képes ismét járványokat okozni.
Ez ugyanis az egyik legfertőzőképesebb kórokozó, amelyet ismerünk. Védettség nélküli embernél 95 százalék feletti arányban alakul ki a betegség. Éppen ezért csak egészen nagy, 90 százalék fölötti átoltottsági arány mellett alakul ki az ún. „nyájimmunitás”, amely képes megvédeni a közösség védtelen tagjait.
Ennek az aránynak az elérését tűzte ki célul a WHO Európában, amit sikerült is teljesíteni. A járvány viszont nem csitul, inkább erősödik. A jelenség magyarázata az, hogy a jó átlag mögött cseppet sem egyenletes eloszlást találunk. Míg az országok egy részében közel teljes az átoltottság, addig néhány állam továbbra is messze van ettől.
A vírus fő áldozata Ukrajna. Tavaly 54 ezren betegedtek meg és 16-an haltak bele a kórba északkeleti szomszédunkban. Többen, mint az összes többi európai országban. A járvány nem csendesedik: az idén már 11 ezer megbetegedés történt, hatan haltak meg, köztük két gyerek. Kárpátalja a harmadik helyre került a kórokozó által leginkább sújtott területek listáján. Ukrajnában a fő ok a közegészségügyi rendszer elégtelensége. A szovjet utódállamok szinte mindegyikében összeomlottak a korábbi szigorú oltási programok, időnként az oltóanyag beszerzése is gondokat okoz. Olyan betegségek jelennek meg ismét, mint a torokgyík (diftéria), amelyet már legalább egy generáció óta nem láttak az orvosok. Szerbiában, Romániában, Franciaországban, Görögországban és Olaszországban az oltásellenes mozgalmak tevékenysége okozza a járványt.
Amikor emberjogi megfontolásokból – egyébként helyesen – elkezdték felszámolni az egészségügy paternalista jellegét, nem hiszem, hogy lett volna olyan ember, aki azt gondolta volna, hogy szülők tízezrei arra használják frissen szerzett jogaikat, hogy önként kitegyék gyerekeiket a nagyszüleiket tizedelő gyerekbetegségeknek.